Zabpelyhes túró pite. Öntet nélkül diétás

 A túró jöhet minden formában. Sósan, édesen, fűszerekkel, vagy csak egy kis piros paprikával kenyéren. Néha kicsit bonyolultabb, néha egészen egyszerű recepttel kerül az asztalra, mint most ez a pite is. A férjem kedvéért édesítővel, a lányok meg eperöntetet csurgattak rá. Jó, bevallom, én is. :)

 Hozzávalók:
50 dkg túró
10 dkg finomliszt
10 dkg zabpehely
két tojás
fél csomag sütőpor
két evőkanál Sorbitum édesítő
citromhéj
két evőkanál tejföl
Elkészítés:
A szárazat a szárazzal, a folyékonyat a folyékonnyal összekeverjük, majd elegyítjük. Egy vajazott formába vagy kis tepsibe öntjük, és 200 fokon kisütjük.

Bibliás elmélkedés:

"Mindenért hálát adjatok..."(Thesszalonikaiakhoz írt levél 5. rész 18. vers)

"Egy régi anekdota szerint az erények egyszer találkozót tartottak. Elsőnek a bátorság érkezett meg a helyszínre, majd a hősiesség követte, és régi ismerősként üdvözölték egymást. Ezek után sorban jöttek: a szelídség üdvözölte a türelmet, majd az erő a gyengédséget, a szeretet a megértést, a hit a bizalmat, a hűség a kitartást. Majd utánuk jött a jó cselekedet. Ezután érkezett meg az utolsó vendég is, és üdvözölni akarta a jó cselekedetet, de az értetlenül fogadta  a számára idegen vendég közeledését. "Nem ismerjük egymást." - mondta ridegen, és elfordult. Ez az utolsó vendég a hála volt.

E régi anekdota fellelhető napjainkban is: a jó cselekedet és a hála nem ismerik egymást. Modern korunkban szinte kiveszőben van a hála. Egyre jobban kiszorítja az üzleti világ, a kölcsönösség mértékének aprólékos méricskélése, az érdekek könyörtelen harca, amely néha kegyességi életünket is áthatja. A mai ember sok mindent természetesnek tart, és ami jó történik az életében, azt könnyen elfelejti.

Így volt ez a Biblia világában is, a tíz leprás újszövetségi történetében. Jézus meggyógyítja mind a tíz gyógyulni vágyó embert, de csak egy megy vissza, hogy hálát adjon, megköszönje neki. (Lukács evangéliuma 17.11-19) A mai ember hozzáállása főleg ebben a kérdésben mutatkozik meg. 

Miért adjunk hálát? Mindenekelőtt azért, mert keresztyén hitünk szerint az életünk nem gazdátlan, nem a véletlen műve. Fogantatásunk, születésünk Isten akaratának megvalósulása. Növekedésünk, kibontakozásunk az ő teremtő erejét mutatja, semmi sincs az ő tudta nélkül. "Ő jóságos a hálátlanok és gonoszok iránt. (Lk. 6.35b)

Életünk hibáit, vétkeit nem hányja szemére azoknak, akik bűnbánó szívvel keresik az utat őhozzá, aki Jézus Krisztus által megbocsátotta bűneinket, és gyermekévé fogadott minket. Az Istent megtaláló ember számára minden nap ajándék, az alkalmak mérhetetlen lehetősége még akkor is, ha nem minden a mi elgondolkodásunk szerint történik .

Akinek életformájává vált a hála, az nyomorúság idején is megtalálja az Istenhez vezető utat. Az ilyen ember a legjelentéktelenebb dolgokért is hálás, Istenbe vetett bizalma megmarad a nehéz napokon is."

2020. március 8. Reformátusok lapja Kovács Mihály esperes írása. Részlet.