Nem lehet azt mondani, hogy nem tudok olvasni. Azt sem lehet mondani, hogy nem tudok értően olvasni. Mégsem tűnt fel, hogy a dzsemfix-ben, amit évek óta használok lekvárfőzéshez, dextróz van, ami a cukor egyik álneve. Állítólag több, mint 40 álneve van, hogy megtévessze szegény cukrosokat, és megvegyék a terméket. Egyik lányom hívta fel rá a figyelmemet, és a pektint ajánlotta. Kicsit drágább ugyan, mint a másik, de egy zacskóval több gyümölcsöt lehet eltenni (2 kg-ot), és tartósító sincs benne, mint a dzsemfix-ben. Én már régóta nem használok tartósítót a csavaros tetejű üvegekhez. A tkemalin kívül minden elállt, de gyanítom, hogy ott valamit rosszul csináltam.
Hozzávalók:
1,20 kg meggy magozva
0,5 kg cseresznye magozva
1,5 evőkanál 1:4 édesítő
1 lapos teáskanál citromsav
1 zacskó pektin
fél narancs leve
Elkészítés:
Az arányokon természetesen lehet változtatni, én így készítettem. Mivel nagy szemű volt a cseresznye, kisebb darabokra vágtam. A narancslé kivételével mindent összekevertem, a gyümölcsöt kicsit szétnyomkodtam a kezemmel, és feltettem főni. Az utasításnak megfelelő idő után üvegekbe szedtem, és száraz dunsztban pihentek másnapig. A végén hagytam egy keveset, amibe narancslét kevertem. Rottyant egyet, elég volt egy kis üvegbe, és egy kis tálba. Meg is kóstoltuk. Csodás íze van!
Még nincs is itt az eper idénye, de olyan csábító eperhegyeket lehet látni a piacon és a zöldségesnél is, hogy nehéz ellenállni. Régen azt gondoltam, hogy vétek az epret és sok más drága gyümölcsöt is sütőbe tenni, most viszont mégis kivételt teszek néha. Izgatnak az új utak, és a sok internetes felület kísérletezésre csábít. Nem mintha ez a süti olyan nagyon újszerű lenne. A szokásos bedobálós kevert a hangzatos gyümölcskalács néven, amit Pataki Mária szakácskönyvében találtam. Ilyen készült már nyers és befőtt meggyel, rumos meggyel, ribizlivel, és a sort lehetne folytatni. Valójában most a napon érlelt meggybefőttet használtam alapból, és egy kis csíkon lett epres. Eddig is tettem el rummal meggyet, ez újításnak számított. Finom lett így is, de maradok a régi módszernél.
Kicsit diétás lett a sütemény, mert cukor helyett édesítőt használtam. Izgultam, hogy hogyan fog viselkedni, mert ez is egy olyan sütemény, ahol a cukor mennyiségére elvileg szükség lenne, de nem volt semmi baj. Viszont elég lett volna 4-5 dkg édesítő is az íz miatt.
Hozzávalók:
20 dkg margarin
6 dkg 1:4 édesítőszer
6 tojás
20 dkg liszt
1 csomag sütőpor
1 evőkanál rum
4 szem eper
Elkészítés:
Keverjük habosra a margarint, adjuk hozzá fokozatosan a cukrot, a tojást, a sütőporral elkevert lisztet. Addig kell keverni, amíg a cukor feloldódik, és végül a rumot is adjuk hozzá. Öntsük a tésztamasszát margarinozott, lisztezett közepes tepsibe, szórjuk rá a meggyet és az epret. Az epret kettévágjuk, vágási felülettel felfelé helyezzük el a tészta tetején. 200 fokra előmelegített sütőben süssük meg. Ha feljött, mérsékelhetjük a hőfokot.
Lehet, hogy tejérzékeny a kisunoka. A lányom még szoptat, ezért nem ehet semmi tejeset, úgyhogy ebből a sütiből kimaradt a vaj, a margarin, és olajjal készült. Kicsit érezni lehetett rajta, de szerintem sok is volt. 20 dkg olajat tettem bele, ami kb 170 ml-nek felelt meg, ha jól emlékszem. Kevesebb is elég. Azért nagyon finom volt, a kicsiért megéri minden áldozat.😊
Hozzávalók:
20 dkg olaj
6 tojás
egy csomag sütőpor
20 dkg cukor
1 vaníliáscukor
2 üveg meggy
20 dkg liszt+a forgatáshoz
Elkészítés:
A meggyet lecsurgatjuk, kimagozzuk. A tojást, olajat, cukrokat jól elkeverjük, majd apránként hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet. A sütőt előmelegítjük 200 fokra. Egy közepes tepsit kibélelünk sütőpapírral, a masszát beleöntjük, és a lisztbe forgatott meggyszemeket ráhalmozzuk. Jó sok lesz ebből a mennyiségből, de mi szeretjük így. Tűpróbáig sütjük. Ha szépen feljött, mérsékeljük a hőfokot. A papírt kioperáljuk alóla, és rácson hagyjuk kihűlni. Kockára vágjuk, és porcukorral megszórjuk.
.......
"Uram, tégy engem a béke eszközévé, hogy szeretetet vigyek oda, ahol gyűlölet van."(Assisi Ferenc)
Nem rég tettem közzé egy ilyen receptet, és csak kevés változtatás van. Itt tejszínízű pudingport használtam, és sima hat tojásos piskótát.
Ha egy sütemény lehet alagút, akkor miért ne lehetne zsákutca is? Végül is annak hívom a saját süteményemet, aminek akarom, nem? Egy ismerős szerint viszont alig látszik a jellegzetesség, bár ő még megszilárdulás előtt látta. Felfogható persze kátyúnak is, ha már mindenáron a közúti hasonlatot akarom használni.:)
Úgy készül, és azért zsákutca, mert a piskótába lyukakat fúrunk, és azokba töltjük a krémet. Azok mentén vágjuk, hogy látsszék az, hogy nem lehet tovább menni. Vagyis zsákutca.
Az eredetiben szerintem jobban látszik ez. Mindenesetre így is, úgy is különleges.
Az első változat.
Hozzávalók:
6 tojásos, hagyományos módon készült piskóta
Tehát: A tojásfehérjét felverjük, folytonos keverés mellett aprádonként hozzáadunk 6 evőkanál porcukrot, majd a sárgáját egyenként. Végül beleszitáljuk a 6 evőkanál lisztet, és közben óvatosan belekeverjük. 160 fokon 10 percig, majd kisebb tűzön tűzpróbáig sütjük előmelegített sütőben. Kis tepsit használjunk, hogy jó magas legyen. Benne hagyjuk, és fakanállal lyukakat, zsákutcákat fúrunk bele. Amilyen közel csak lehet. A tepsi szélein érdemes megjelölni fogpiszkálóval minden sort, mert később itt kell majd elvágni.
Krém: 2 csomag tejszínes pudingot elkeverünk egy kis cukorral, és felfőzzük 7 dl tejjel, és hozzákeverünk 3 dl áttört meggylekvárt. Ezt a krémet rákenjük a piskótára még melegen. A fakanállal kitöltögetjük a lyukakat. Ha kihűlt, a zsákutcákat átvágva szeleteljük.
Bibliás elmélkedés: Ady Az Úr érkezése című verse csodálatosan kifejezi azt, mit jelent az embernek a legnehezebb helyzetben, magányosságában, félelmeiben, kitaszítottságában az, amikor Isten hirtelen megjelenik az életében. Mikor elhagytak, Mikor a lelkem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul Átölelt az Isten. Nem harsonával, Hanem jött néma, igaz öleléssel, Nem jött szép, tüzes nappalon De háborus éjjel. És megvakultak Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom, De őt, a fényest, nagyszerűt, Mindörökre látom. Sokan vagyunk így. Amikor jól megy sorunk, nem törődünk a fenti világgal. Majd én megoldom, majd nekem úgyis sikerül, majd jobban tudom. Aztán egyszer csak kiderül, hogy nem lehet megoldani, tönkremegy, a helyzet kilátástalan. Ez az út zsákutca. Sokan ekkor depresszióba esnek, akár öngyilkosságot is megkísérelnek. Aztán van, aki abban bízik, hogy az idő majd begyógyítja a sebeket, de kiderül 1-2 vagy éppen 20-30 év múlva, amikor ugyanolyan helyzetbe kerül, vagy találkozik azzal, aki a fájdalmat okozta, felidéződik a sértés, nem múlt el, csak rátelepedett a felejtés, ami nem a megbocsátás. Mert csak Isten a megtört szívek vigasztalója. Ennek nem az a módja, hogy a felszín alá söpörjük a problémát, hanem az, hogy nevén nevezzük: Rosszul esett, nagyon fájt, ami történt, de megbocsátok, és odaadom neked a sebet, Istenem. Gyógyítsd be, légy a vigasztalóm! Ő azt ígéri: "Meggyógyítja a megtört szíveket, és bekötözi sebeiket." Zsoltárok 147.3 U.I. Fontos megjegyezni, hogy nem arról van szó, hogy Isten valamilyen fényességben tényleg megjelenik. Ha valaki ilyesmit érzékel, az nem Istentől van. Hanem arról van szó, hogy igehirdetés, bibliaolvasás közben békességet kapok egy nehéz helyzetben. Megnyugtat, megvigasztal.
Érik a meggy végre. A lányokkal szedtünk egy jó adaggal. Sajnos kevesebb, mint tavaly, de ennek is örülünk. A pite a férjem miatt készült most xilittel, de ebből sem ehet sokat. Csak az élesztőhöz tettem egy csipet cukrot, és egy kevés lisztet is a tejhez, hogy biztosan felfusson. Úgy is történt. Nem lett olyan édes, mintha cukorral készült volna, de egy kis porcukros szórás megoldotta a problémát az egészségeseknél.
Már van egy ehhez hasonló olajos piskóta blogon a Raffaello tortánál. Kiskukta receptje alapján készült, de ebbe tettem egy evőkanál rumot is, ami nagyon jó ötletnek bizonyult. Gyönyörű, magas sütemény lett belőle. Hozzávalók: 20 dkg cukor+ 70 g a habba 35 dkg liszt 1 csomag sütőpor 1,5 dl olaj 1,5 dl tej 4 tojás csipet só kis citromlé 1 evőkanál rum rumos meggy
Elkészítés:
A tejet, olajat, tojássárgáját és a cukrot egy keverőtálban összevegyítjük, majd hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet. Először fakanállal óvatosan, majd a robotgéppel alaposan kikeverjük. Közben beleöntjük a rumot is. Utána felverjük a habot a cukorral, és kisebb adagokban hozzáadjuk a masszához. Kézi habverővel vegyítjük el. Egy közepes tepsit kibélelünk sütőpapírral, beleöntjük a tésztát. A gyümölcsöt rádobáljuk, nem kell lisztezni, nem fog teljesen lemerülni, mert a tészta sűrű. 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk, amikor szépen feljött és már kezd barnulni, akkor 150 fokra mérsékeljük a hőfokot, és tűpróbáig sütjük. Ha már nagyon barnul, de még lágy a közepe, akkor terítsünk rá egy papírt. Kockára vágva kínáljuk.
Már van egy ilyen recept a blogon, csak gyümölcskalács néven, és csupán rumos meggy a töltelék. Most fagyasztott meggyet használtam, de kevésnek találtam a fél kg-s margarinos doboznyit, ezért összekevertem még egy marék aszalt áfonyával és egy kevés szeletelt mandulával. Így meg olyan sok lett, hogy jelentős része lesüllyedt az aljára, de ez az ízét nem befolyásolta. Nagyon finom lett.
Hozzávalók: 20 dkg margarin 25 dkg kristálycukor 6 tojás 1 ek reszelt citromhéj 20 dkg liszt+ a forgatáshoz 1 csomag sütőpor 1 evőkanál rum meggy, áfonya, szeletelt mandula Elkészítés:
Keverjük habosra a margarint, adjuk hozzá fokozatosan a cukrot, a tojást, a citromhéjat, a sütőporral elkevert lisztet és végül a rumot. Öntsük a tésztamasszát alufóliával bélelt tepsibe, szórjuk rá a kimagozott, lecsepegtetett gyümölcsöket, amelyeket előbb lisztben forgassunk meg előbb, hogy ne süllyedjenek a tepsi aljára. Előmelegített, közepesnél melegebb, kb 200 fokos sütőben süssük meg. Ha feljött, mérsékelhetjük a hőfokot.
Habkönnyű, nagyon finom sütemény.
Pataki Mária A vendégvárás ábécéje című 1982-es kiadású könyvéből vettem a receptet, csak sütőport is adtam hozzá, és kevesebb cukrot. Minerva Kiadó.
Bibliás elmélkedés:
Zarándokének. Dávidé.
"Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Olyan ez, mint mikor a drága olaj a fejről lecsordul a szakállra, Áron szakállára, amely leér köntöse gallérjára. Olyan, mint a Hermón harmatja, amely leszáll a Sion hegyére. Csak oda küld az ÚR áldást és életet mindenkor." 133. zsoltár
Olyan gyönyörű ez a tányér, melyet Esztitől kaptam, hogy ez a zsoltár jutott róla az eszembe. Bár a bibliai idézet a hívők testvériségéről szól, mi, bloggerek is lehetünk ilyen testvérek. Legtöbbünk nem pénzkereseti célból ír blogot, (bár azzal sincs baj), hanem meg akarjuk osztani a jó ötleteinket, szóval segíteni akarunk.
Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha becsülettel megemlítjük, ha valamit másnál láttunk, és nem akarjuk magunknak tulajdonítani a dicséretet!
Ó, mily szép és mily gyönyörséges egy blogjátékban ajándékot küldeni a nyertesnek (persze kapni se rossz)!
Ó, mily szép és mily gyönyörséges egy kérdésre úgy válaszolni, hogy ne magamutogatás legyen!
Szóval:
Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a bloggerek egyetértésben élnek!
Csak oda küld Isten örömöt, békességet, nyugodt lelkiismeretet.
A meggyes sütik kétségen kívül uralják nálam a terepet. Biztos, hogy versenyelőnyt jelent a három termő meggyfa a kertben az őszibarackokkal szemben, és ráadásul a kert másik részében további 20 csemete vár felnövésre. A mostani tortánál szempont volt, hogy
-nem kelljen a sütőt bekapcsolni, tehát kekszes,
-még egy jó nagy zacskó meggy van a fagyasztóban, és mindjárt beérik az újabb adag is,
-ne legyen csokis!
-csokis legyen!
Noémi ugyanis nem szereti a meggyet, általában a gyümölcsös süteményeket csokoládéval. Így született meg ez a felemás díszítés, de hát úgyis divat az asszimetria a tortáknál. Ez a legjobb túrókrémem eddig, bátran ajánlom bárkinek.
A kekszet nylonzacskóba tesszük, és húsklopfolóval apróra törjük, majd összedolgozzuk a margarinnal. A tortaforma alját beburkoljuk folpack-kal, rákapcsoljuk az oldalát, és belenyomkodjuk a kekszet. A felére szórjuk a csokit. A túrót 1 dl tejszínnel botmixer segítségével krémesítjük, majd a zselatint elkeverjük a cukorral, a másik dl tejszínnel, és forrásig hevítjük. Hozzáadjuk a túróhoz. Valószínűleg ugyanolyan hatást érek el, ha mindkét dl tejszínt hozzáadom a zseletinhoz, és utána pürésítem. 2/3-ába elkeverjük a meggyet, a kekszes alapra kenjük, majd a sima túrókrémmel befedjük. Egy éjszakára hűtőbe tesszük, de kevesebb idő is elég. Utána kiemeljük a formából, rátesszük a tálcára, és óvatosan kihúzzuk alóla a folpack-ot. (Ha valakinek van jobb ötlete ahhoz, hogy ne kelljen a kekszeshez a tortaforma alját is tálalni, kérem írjon megjegyzést.)
Majd úgy döntünk, hogy inkább kenünk rá tejszínhabot, hogy szép egyenletes legyen a felszíne. Úgyhogy kár volt külön választani a túrót. Nem baj, a jó papné is holtig tanul.
Díszítjük.
Először a nem csokis részt vágtam fel a fotózáshoz, másnap készítettem még néhány felvételt a csokisról. Addigra már nem sok maradt a tortából.:)
Bibliás elmélkedés:
Annyit gondolkodom mostanában, hogy miért írunk blogot? Önkifejezés? Belső késztetés arra, hogy segítsünk másoknak? Elismerő szavak utáni sóvárgás? Jólesik a dícséret? Pénzkereseti lehetőség? Sokféle indíték lehet. Úgy érzem, hogy a Matyó Múzeumban megértettem valamit. A matyók nagyon szegények voltak. Kevés földön tudtak csak gazdálkodni, ezért napszámba mentek, vagy zsellérek voltak. Belső világuk azonban nagyon gazdag volt, ezt akarták megmutatni a világnak, amikor kihímezték, megfestették a környezetükben található tárgyakat. Kidíszíteni, széppé tenni, gyönyörködtetni!
Kicsit túlzásba is vitték, mert az lett a jelszavuk, hogy "Hadd korogjon, csak ragyogjon!" Tehát nem baj, ha nincs mit enni, csak legyenek flitterek a ruhákon. Be is tiltották a ragyogókat egy idő után. Kép innen.
Mértéket tartva Istennek is tetszik a díszítés. Nem véletlenül alakult ilyen sokszínűvé, változatos formájúvá az élővilág. Én úgy jutottam istenhitre, hogy kizártam az evolúciót mint lehetőséget, mert olyan gazdag az élővilág, hogy nem alakulhatott ki a környezethez való alkalmazkodás hatására, mert akkor nem lenne ennyi féle élőlény egy helyen. Ki se jöttünk volna a vízből, hiszen az évmilliárdok is másodpercekből állnak. Kijön az élőlény a vízből, de nem tud megélni, vissza is megy azonnal. Vagy elpusztul, és a szárazföldi élővilág elmarad. Isten kellett, hogy gazdag képzeletéből kigondolja és megteremtse ezt a sokszínűséget.
A jeruzsálemi templom, előtte a Szent Sátor vagy a papok ruhája gyönyörű. A papok dolga volt az, hogy bemutatták az áldozatot a nép bűneiért. A Bibliában részletes leírás található arról, hogy milyen anyagből, milyen színekkel és hogyan készüljenek el a ruháik. Isteni elhívás alapján választották ki a szabómestereket.
Jézus halála után megváltozott a templom szerepe. "Jézus az Isten báránya, aki elveszi a világ bűneit."(János 1.29) Így Ő a papok helyébe lépett.
A kép innen való. Nos, én többek között azért írok blogot, hogy ezt elmondjam: Isten szeret bennünket, és Jézus érdeméért vár minket a mennyben.
Gyümölcskalács címen fut egy kevert meggyes recept a blogon. Ezt készítettem, csak egy részét muffinformákban. Semmi különös, csak egy kis változatosság és finom ízhatás. Darabonként egy szem rumos meggyet kapott.
Az egész úgy kezdődött, hogy 1 kg 20 dkg lett a meggy kimagozva, amit kiolvasztottam, pedig csak 70 dkg kellett volna. Nem akartam mind felhasználni a tortába, de annyi felé kellett figyelnem éppen, hogy el is felejtettem. Már van a blogon egy rizspelyhes meggyes torta, de mivel itt mások az arányok, közzé teszem ezt is.
A 10 dkg csokit (jelen esetben jó minőségű, de törmelék) felolvasztjuk, és megforgatjuk benne a rizspelyhet, majd egy nagy tortaforma aljába nyomkodjuk. A meggyet összekeverjük a vízzel, a cukrokkal, szegfűszeggel, és 5 percig főzzük. Utána belekeverjük a búzadarát, és addig főzzük állandó keverés mellett, amíg meglátjuk a lábas alját. Ekkor ráöntjük a rizskeverékre. Ez volt az a, pillanat, amikor rájöttem, hogy több a meggy, de a cukor és a búzadara ugyanannyi. Cukrot még szórtam rá egy keveset. Kíváncsian vártam, hogy mi lesz ebből. Egy éjszakát hagyjuk állni. Másnap kivesszük a formából, tejszínnel bevonjuk, meggyszemekkel díszítjük, és egy kevés olajjal kevert olvasztott csokival meglocsolgatjuk. Szépen összeállt, elég volt a dara. *
Nyilván első olvasatra nincs semmi meglepő abban, ha a rumos meggyet rummal készítik. Én viszont sütő szeszesitalt szoktam használni, és azzal is elmaradt eddig mindig. Első recept itt.
Most mégis kipróbáltam egy jobb minőségű alkoholt: James Cook rumot. 40 %-os. A recept egyébként a régi.
A folyamat kezdete
Hozzávalók: 5 kg meggy 1 kg cukor 1 evőkanál szalicil vagy nátrium-benzoát 1 dl rum 10 szem szegfűszeg 1 fél fahéjrúd darabolva Elkészítés:
A hibátlan gyümölcsöt kimagozzuk, és egy hibátlan, zománcozott lábosba vagy műanyag edénybe tesszük. Összekeverjük a hozzávalókkal, és két napig hűvös helyen tároljuk. Lefedjük, néha fakanállal jól megkeverjük. Ezután üvegekbe kanalazzuk a levével együtt, lezárjuk, és a kamrapolcra tesszük. Bármikor használhatunk belőle, a maradék nem romlik meg. A fenti képen látható, hogy 5 kg-ból mennyi lett.
Lehet együtt is eltenni cseresznyével.
A recept a Befőzés, házi tartósítás című Pelle Józsefné által írt könyvből származik itt pici változtatással.
Ilyen volt, ilyen lett
Süteményekhez kiváló. És magában is.:) A képen gyümölcskalács (kevert meggyes) látható. Mivel a rumos meggy nehezebb mint a friss vagy a befőtt, könnyebben lesüllyed a süti aljára.
