Sörös sajtleves Reformációra

Mi is ez a Reformáció, melyre október 31-én emlékezünk?

Befolyásos asszonyok válaszolnak erre a kérdésre. . Katt a kék szövegre!

Tavaly ezt a levest kínáltam az ünnepre. Először csak le akartam cserélni a régi képet, mert már van egy ilyen leves a blogban. Aztán meggondoltam magam, mert az egyik családtag nem eszik húst mostanában, ezért a húsleves hozzávalót inkább kihagytam, hogy ő is ehessen belőle. Így egy új leves született. Más változás is van. A sörrajongók bizonyára örömmel fogadják. Azért sörös, mert Luther, aki elindította a reformációt német, és ott jó sörök vannak. Ő is megivott egy-egy korsóval.

Hozzávalók:
5 dkg vaj
1 fej vöröshagyma
1 evőkanál liszt
5 dl világos sör
1 evőkanál reszelt zöldség
só
fehér bors
10 dkg érlelt sajt  (cheddar)
1 teáskanál őrölt szerecsendió
1 dl főzőtejszín
fehér kolbászok
1 evőkanál olaj
1 darab alma

Elkészítés: 

Az olajon megsütjük a kolbászokat, és megpirítjuk a cikkekre vágott almát. A finomra vágott hagymát megpároljuk 5 dkg vajon, hozzáadjuk a lisztet, kicsit együtt pirítjuk, majd felöntjük a sörrel és még kb 5 dl vízzel. Belekeverjük a reszelt zöldséget, fűszerezzük. A sajtot lereszeljük, egy keveset félreteszünk a díszítéshez, a többit belekeverjük a levesbe, és 5 percig főzzük együtt. Lehúzzuk a tűzről, felöntjük a tejszínnel. A harmadik képen látható módon tálaljuk. 

A receptet a Nők Lapjában olvastam 2015-ben. Változtatásokkal készült.

Eddigi receptek az ünnepre: könyv alakú kekszek, sörös ételek. Katt a kék szövegre!

Bibliás elmélkedés: 

Egy közismert színész egyházi iskolába íratta a gyerekét, de nehezményezi, hogy mennyről és pokolról is tanítják a gyerekekeket. Mivel a kereszténység sarkalatos kérdése ez, úgy gondoltam, hogy kicsit elidőzök a témánál. Persze a rendszeres olvasóknak ez nem lesz teljesen új téma, hiszen sokszor írtam már arról, hogy Isten mennyire szeret bennünket, és vár a mennybe. Ez egy olyan hely, ahol mindig Istennel leszünk. Énekelünk, imádkozunk azokkal, akik hasonlóan gondolkodnak. Már a földön döntenünk kell, ha Isten hív, bár oda saját erőből nem juthatunk el, de Jézus Krisztus azért halt meg, hogy utat nyisson a számunkra. 

Igen ám, de kik azok a "számunkra"?

Egy nagyszerű filmet ajánlok ehhez. Címe a Találkozás. Teológiailag talán nem teljesen pontos, de nagyon jól meg lehet érteni a keresztyén igazságokat belőle. 5 személy viharba kerül egy éjszaka, és egy büfében keresnek menedéket, ahol találkoznak egy férfivel, aki Jézusnak mondja magát. 

Az ott kibontakozó izgalmas beszélgetésekből megmutatkozik a keresztyénség gyakorlati arca, a megmentő szeretet és a hideg számítás ellentéte. Válaszd Jézust!

Befolyásos asszonyok a konyhában. Bemutatjuk Mucsiné Fodor Hajnalkát, aki cukrász, teológus és író

A Reformátusok Lapjában olvastam rólad, és nagyon megtetszett az a szolgálat, amit végzel a Biblia növényeivel, ételeivel kapcsolatban, de menjünk szépen sorban.

Hol születtél, milyen gyermekkori emlékeket őrzöl?

H: Békésen láttam meg a napvilágot 1986 tavaszán. Egy klasszikus, szerető családban nőttem fel a nővéremmel, aki öt évvel idősebb nálam. Ha a gyermekkoromra gondolok, szinte azonnal megrohannak a nagyszüleimnél töltött idő emlékei. Rengeteget voltam náluk: a játék, a vidéki életforma szabadsága, az ünnepek varázsa, na meg a felejthetetlen ételek, ízek és illatok örökre beleégtek a szívembe. Ma már édesanyaként én magam is pontosan ezeket a tiszta, családi értékeket és hagyományokat igyekszem átadni a saját családomnak.

Van olyan étel, amiről mindig a nagyi jut az eszedbe?

H: Igen, határozottan! Élénken emlékszem a házi baracklekváros tésztára, amelyet az a csodás, roppanós tojáshab koronázott meg. Bár a tojáshabos süteményeket a mai napig nem kedvelem, ez a kivétel – amit később már női szeszély néven ismertem meg. Ugyanígy a csirkepaprikásról galuskával is mindig mama jut az eszembe, valahányszor csak elém kerül. 

Ritka dolog, hogy valaki már gyermekkorában tudja, hogy mivel szeretne foglalkozni a felnőtt életében, de nálad pontosan ez történt.

H: Igen, az általános iskola után korán körvonalazódott bennem a jövőm: pontosan tudtam, hogy cukrász szeretnék lenni. Amikor négy évvel később kézhez kaptam a végzettségemet, azonnal fejest is ugrottam a munka világába. A cukrászat gyönyörű, de kemény fizikai szakma. A rengeteg talpalás, a korai kelések és a hétvégi vagy ünnepnapi műszakok gyorsan megtanítottak a valódi kitartásra és a szorgalomra.

- Hol kezdted el a munkát? Mivel szerettél legjobban foglalkozni?

Jeruzsálemi babka

H: Ugyanazon a helyen folytattam a munkámat, ahol a gyakorlati tanulói éveimet is töltöttem. Közel 14 évet dolgoztam ezen a helyen. Ezután kerültem el egy nagy múlttal rendelkező étterembe, ahol egészen más megközelítésben foglalkozhattam szintén a cukrászattal. Nagyon sokat tanultam a tányérdesszertek és a francia cukrászat világáról. Idővel azonban éreztem, hogy nem akarok megállni itt; vágytam a fejlődésre, a tanulásra. Így történt, hogy felnőtt fejjel újra beültem az iskolapadba, egy esti gimnáziumba. Ez a döntés nemcsak a tudásomat, de az egész életemet megváltoztatta. Itt ismertem meg ugyanis a férjemet, Andrást. Miután sikeresen leérettségiztem, még azon a nyáron össze is házasodtunk.

“sohasem késő rátalálni az Úrra.”

Ateista családban nőttél fel. Sosem hallottál Istenről gyermekkorodban? Hogy kerültek az ajándékok a karácsonyfa alá?

H: Gyerekkoromban egyáltalán nem hallottam Istenről. Arra a kérdésre pedig, hogy hogyan kerültek az ajándékok a karácsonyfa alá, azt válaszolnám: egyszerűen nem mehettünk be addig a szobába, amíg nem szóltak, és én mindig pontosan tudtam, hogy a szüleim tették oda őket. Általános iskolás koromban azonban ellátogatott hozzánk két középkorú férfi a Gedeon Társaságtól, és kis, kék színű zsebbibliákat osztogattak. Bár ez nem a teljes Bibliát tartalmazta, tisztán emlékszem, hogy utána szinte minden este olvastam, és a magam módján imádkoztam. Kezdetben csak azért imádkoztam, hogy másnap jól sikerüljön a dolgozatom, de hamar rájöttem, hogy nemcsak magamért, hanem másokért is fohászkodhatok. Aztán valamiért mégis eltávolodtam Istentől, és ez hosszú évekre így is maradt. Később, András révén megnyílt előttem egy addig ismeretlen világ: valóban megismertem Istent. Az életem során, a nehéz megpróbáltatások közepette újra és újra megtapasztaltam a jelenlétét. Amikor komolyabb betegségekkel küzdöttem, vagy veszélyes helyzetekbe sodródtam, mindig éreztem, hogy nem vagyok egyedül. Isten óvó, gondoskodó szeretetét a mai napig érzem; ez ad erőt a mindennapokban. Az én történetem a bizonyíték arra, amit szívből hiszek: sohasem késő rátalálni.

Megpróbálom elképzelni azt, hogy András megpillant, megtetszel neki, de kiderül, hogy nem vagy hívő. Hogyan sikerült áthidalni ezt a problémát? Hogyan tértél meg?

H: Megfordítom a sorrendet. Már előbb tudta, hogy nem vagyok hívő, mielőtt megtetszettem volna neki (nevet). Nagyon nehéz időszakomban találkoztunk. Mint már említettem, esti gimnáziumban ismerkedtünk össze. Egyik szünetben történt, hogy kimentem az udvarra és rágyújtottam egy cigarettára. Meglátta és azt mondta: „Hajni, most csalódtam magában. Dobja el azt a vackot.” Akkor ott úgy megszégyelltem magamat, hogy soha többé nem gyújtottam rá, és más megoldást mutatott a problémáimra. Egy Bibliát. No nem úgy kell elképzelni, hogy itt van, tessék, olvasd, hanem szépen, türelemmel terelgetett.

Van-e olyan bibliai igevers, amely közel áll a szívedhez?

H: „Hát nem tudod és nem hallottad még, hogy örökkévaló Isten az Úr? Ő teremtette a föld határait. Nem lankad el és nem fárad el, s bölcsessége kifürkészhetetlen. Erőt ad a fáradtaknak, és gyámolítja a kimerültet. Még a fiatalok is elfáradhatnak, ellankadhatnak, az ifjak is összeeshetnek erőtlenül. De akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, mint a sasok. Futnak, de nem fáradnak ki, járnak-kelnek, de nem lankadnak el.”Ézsaiás 40. 28-31

Tanul és tanít

Életed szinte a szüntelen tanulásról szólt egy időben. Számomra bámulatos ez a kitartás.

H: Igen, a tanulás iránti vágyam a gimnázium után sem csillapodott, sőt, igazán csak akkor kapott szárnyra. Megkezdtem a főiskolát, megszereztem a mestervizsgát, majd pár évvel később az egyetemi képzést is sikeresen elvégeztem – mindkét diplomámat a Baptista Teológiai Akadémián szereztem meg. Bár a hitem és a teológia az életem alappillérévé vált, az élelmiszeripar sem tűnt el a mindennapjaimból, csak átalakult. Dolgoztam élelmezésvezetőként, és belekóstoltam az élelmiszerbiztonsági felügyelők felelősségteljes munkájába is. Végül ezek az utak egy csodálatos hivatásban értek össze: jelenleg szakoktatóként dolgozom itt, a békési EGYMI-ben, ahol sajátos nevelési igényű gyermekeket tanítok, átadva nekik a szakma szeretetét és a gondoskodást.

A család a biztos háttér

A férjeddel egymást bátoríthatjátok a tanulásban és az írásban.

H: A családom és a hátterem az a biztos bázis, ami mindenért kárpótol. A férjem, András egy rendkívül sokoldalú ember: középiskolai tanárként német, történelem és hittan szakos pedagógus, emellett a könyvek szerelmese, aki maga is több tucat kötetet jegyez szerzőként. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzi a doktori címét. Határtalan tudása és műveltsége mindig is hatalmas büszkeséggel töltött el; nemcsak én nézek fel rá tiszta szívből, hanem a tanítványai is.

Szegedi Kis Istvánról írt könyvét a Békési gyülekezet adta ki. Itt olvasható róla egy ismertető. https://reformatus.hu/oktatas/hirek/egy-magyar-reformator-elete-egy-presbiter-tollabol-konyvajanlo/

Manapság sok szülő küszködik a gyerekneveléssel, de nálatok, úgy tűnik, nincsenek ilyen gondok.

H: Az életünk legnagyobb ajándékai a gyermekeink: a fiunk, Kristóf, aki most tizennégy éves, és a kislányunk, Sára, aki egy talpraesett, hétéves nagylány. Ők is gyönyörűen bontogatják a szárnyaikat. Kristóf a sportban találta meg önmagát: kiskora óta elszántan és szép sikerekkel kézilabdázik. Büszkeségünk, hogy ettől az évtől már a neves szegedi OTP-Bank PICK Szeged utánpótlásában folytatja az útját. Édesanyaként ugyan nehezen éltem meg az elköltözését, de biztosan tudom, hogy az ő életét is a Jóisten egyengeti.

Sára pedig, bár még kicsi, máris határozottan tudja, mi szeretne lenni: állatorvos. Pici kora óta egészen különleges, mély kapcsolata van minden állattal. Szerencsére egy szép, nagy udvaros házban élünk Békésen, így nálunk az állatok is igazi otthonra lelnek: tyúkok, kakasok, kacsák, macskák és a kutyánk mind abszolút biztonságban, szeretetben élnek nálunk hobbiállatként. Nálunk nincsen vágás, senkinek sem kell félnie.

A cukrászat, a hit és az írás találkozása

Most utaljunk vissza a riport elejére, a reflapban ismertetett szolgálatodra a Biblia és a gasztronómia találkozásáról!

H: Az életemben a cukrászat, a hitem és az írás egy másik csodás területen is összetalálkozott. Már hét éve büszkén vezetem a Békési Újság „Cukrász Álom” elnevezésű saját rovatát. Itt kéthetente jelentetem meg az általam készített sütemények receptjeit, amelyeket nagyon gyakran egy-egy hozzájuk kapcsolódó, szívmelengető történettel is ellátok. Emellett a helyi református egyház időszakosan megjelenő lapjába is rendszeresen publikálok. Ott azonban a teológiai énem kap nagyobb hangsúlyt: a Szentírás adja az alapot. Kiválasztok egy-egy bibliai alapanyagot – legyen az füge, méz vagy éppen a búza –, és e köré álmodom meg magát a süteményt és a hozzá tartozó tanulságos történetet.

A riport végén be is mutatjuk a Jeruzsálemi babkát és a fügés galettet. Köszönjük a recepteket és a szép képeket. Arra gondoltam, hogy milyen jó lenne ezeket az írásokat, recepteket egyben látni egy könyvben. Gondoltál már erre esetleg?

H:. Pár éve már megjelent egy hasonló kiadványom, amelyben az addigi receptjeimet gyűjtöttük össze. Akkor magánkiadásban készült, így csak néhány tucat emberhez juthatott el. Azóta sok idő telt el, és jelenleg is azon dolgozom, hogy a könyv újra megjelenhessen – ezúttal kibővítve, hiszen már közel 200 recept várja az olvasókat. Egyelőre a kiadás finanszírozásához keresem a megfelelő forrást. 

Ha végignézek az eddigi utamon, egyetlen fontos üzenetet szeretnék útravalóul hagyni az olvasóknak: soha ne féljenek az újrakezdéstől, a tanulástól és a változástól. Legyen szó egy nehéz fizikai szakmáról, a felnőttkori iskolapadról vagy a hit megtalálásáról – az Úr mindig fogja a kezünket, ha merünk bízni az útmutatásában. A legkeményebb megpróbáltatásokból is virágzó hivatás és kerek, boldog élet születhet, ha szeretettel, szorgalommal és nyitott szívvel fordulunk a világ felé.

A Reformáció hónapja van. Mit jelent neked ez az ünnep?

H: Számomra a reformáció hónapja elsősorban a belső megújulásról szól. Arra emlékeztet, hogy a mindennapokban is érdemes időről időre megállni, leltárt tartani és visszatérni a lényeges dolgokhoz. Ahogy a 16. században a reformátorok visszanyúltak az alapokhoz, úgy nekünk is szükségünk van arra a bátorságra, hogy felülvizsgáljuk a saját berögzült szokásainkat, és elhagyjuk azt, ami már nem épít.

Köszönöm a beszélgetést. További áldásos szolgálatokat kívánok.

..........................

Itt is olvashatnak Hajnalkáról:

Mucsiné Fodor Hajnalka szakoktató:

https://reformatusoklapja.hu/evfolyamok/lxx-2026/lxx-evf-31-szam/mucsine-fodor-hajnalka-szakoktato/

Prohászka Bélával sütött-főzött a békési cukrász:

https://bekesmatrix.hu/cikk/103953_prohaszka_belaval_sutott_fozott_a_bekesi_cukrasz

A Békés Tortája verseny egy egyedülálló helyi gasztronómiai kezdeményezés, amelyet a Magyarország Tortája verseny mintájára Mucsiné Fodor Hajnalka békési cukrászmester hívott életre.

https://bekestortaja.hu/

A Szilvás Sütemények Versenye állandó zsűrizője:

https://bekesmatrix.hu/cikk/114784_hatodik_alkalommal_rendeztek_meg_a_szilvas_sutemenyek_versenyet_bekesen

Több befolyásos asszonnyal készült riport itt olvasható.  (katt a kék szövegekre)

............................

Csokoládés babka

A tésztához:

A babka a közel-keleti gasztronómia fontos szereplője, amely látványos fonási technikájának köszönhetően vált világhírűvé. A jeruzsálemi kalácsként is emlegetett babka eredetét pontosan nem ismerjük, mert több eredettörténet is köré fonódott. Egyesek úgy vélik, hogy zsidó hagyományokból származik. Hazánkban néhány éve lett elterjedt a babka, ami nem csoda, hiszen ez egy olyan kalács, amit nagyon egyszerű elkészíteni, és különleges a kinézete. Két dologban különbözik a babka egy hagyományos kalácstól. Először is másképp formázzuk. A kinyújtott tésztát, úgy kell megkenni, majd feltekerni, mint a bejglit, vagy a kakaóscsigát. Itt jön a csavar, ugyanis a feltekert tésztát hosszában ketté kell vágni és egybe fonni a két felét. Ez a technika adja a babka szépségét, ettől rétegződnek a csokoládé és a tésztacsíkok. Próbálják ki Önök is a babka készítést!

A tésztához:

• 2,5dl tej

• 7 gr porélesztő

• 3 evőkanál cukor

• 500 gr finomliszt

• 1 kk.só

• 80 gr vaj

• 2 db tojássárgája

A csokoládés krémhez:

• 180 gr étcsokoládé

• 3 evőkanál cukor

• 50 gr vaj

A sziruphoz:

• 50 gr cukor

• fél dl víz

Elkészítése: A tejet meglangyosítjuk, elkeverjük benne az élesztőt és a cukrot. A lisztet a sóval egy nagy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a tejes keveréket és a tojássárgákat. Összedolgozzuk, majd hozzágyúrjuk a puha vajat. Amikor az összes vajmennyiséget felvette, gombócot formálunk belőle és letakarva egy órát kelesztjük. Amíg kel a tészta, elkészítjük a tölteléket. Ehhez a csokoládét felolvasztjuk, belekeverjük a vajat és a cukrot, majd hagyjuk kihűlni. Amikor a tészta megkelt, két részre osztjuk, két kalács lesz belőle. A tésztákból vékony téglalapot nyújtunk, és egyenletesen megkenjük a csokoládékrémmel. Feltekerjük, majd a tekercset hosszában kettévágjuk. A két tekercsfelet egymás köré tekerjük, a végeit összenyomkodjuk és sütőpapírral bélelt tepsibe, vagy őzgerinc formába tesszük. Én utóbbit használtam. További fél órát hagyjuk kelni. Ezután előmelegített 180 fokos sütőben kb.40-45 perc alatt készre sütjük. Sütés után összeforraljuk a vizet a cukorral, és meglocsoljuk vele a kalácsokat. Jó étvágyat kívánok!

....................

Kéksajtos-fügés-diós galette

A galette egy francia, rusztikus pite. Számtalan módon készíthetjük. Édesen és sósan is. Én most egy különleges verziót adok közre a kedves Olvasónak! A kéksajt azok közé az alapanyagok közé tartozik, amit vagy azonnal megszeretünk, vagy hosszabb barátkozást igényel – de kétségkívül különleges. Karakteres, erőteljes ízű sajt, amit tehén-, juh- vagy kecsketejből is készíthetnek. A gyártás során a sajt belsejébe Penicillium penészgombát juttatnak, majd az érlelés során alakulnak ki a jellegzetes erek és a markáns ízjegyek. Sokan magában, sajttálon fogyasztják, de kiváló alapanyag öntetekhez, mártásokhoz, sőt még egyes süteményekhez is illik. Ezek közül is a fügének kifejezetten jól áll. További mesteri ízpárost alkot még a tetején megpirult dióval és mindennek megkoronázása a rácsurgatott méz. Igazi ínyencség!

Hozzávalók:

• 200 gr liszt

• 100 gr vaj

• 3 evőkanál porcukor

• 1 dl hideg víz

• 1 db tojás

• 250 gr friss füge

A tetejére:

• 1 marék durvára vágott dió

• 50 gr kék sajt

• kevés méz a csurgatáshoz

Elkészítése: A lisztet a hideg vajjal, a porcukorral, a hideg vízzel és a tojással alaposan összegyúrjuk és kb. 15 percre a hűtőbe tesszük, hogy hideg legyen a tészta, amikor felhasználásra kerül. A fügéket mossuk meg és negyedeljük. Egy tepsit béleljünk ki sütőpapírral, majd a tésztát nyújtsuk ki kb. 20 cm átmérőjűre. Nem kell szabályos kör alakúra nyújtani, ebben az esetben az a jó, ha egy kicsit „rojtos” marad a tészta széle. A fügét osszuk el a tésztán úgy, hogy legalább 3-4 cm-t kihagyunk a széléből, ezt fogjuk majd visszahajtogatni. Szórjuk meg a durvára vágott dióval és a kék sajtot is morzsoljuk el a tetején. Végül hajtsuk be a tészta szélét. Előmelegített 170 fokos sütőben kb. 35-40 percig addig sütjük, amíg a tészta kezd pirosodni. Hagyjuk teljesen kihűlni. Fogyasztás előtt csurgassuk meg némi mézzel. Jó étvágyat kívánok hozzá!

Reformáció ünnepére

Ez a nap munkanap Magyarországon, de én meg szoktam emlékezni a reformáció ünnepéről valamilyen módon sütivel, levessel vagy főétellel. A sörös ételek úgy kerülnek ide, hogy Luther, a reformáció elindítója, szerette a sört.  A receptekért kattintsanak a kék szövegekre.

Sörös sajtleves   

Sörös sajtleves

Sörrel sült sertéscsülök

Sörös kenyér Bolla Zsuzsától

Sola Scriptura keksz 1

Sola Scriptura keksz 2

Sola Scriptura sütemény

Több sörös étel bloggertársaktól

...........

Befolyásos asszonyok a Reformációról

..............

Beszélgetés Nagy György András újságíróval a reformációtól (is)

..............

Reformáció ünnepére készülnek a protestánsok: evangélikusok, reformátusok, baptisták. 1517-ben október 31-én tűzte ki Luther Márton szerzetes híres tételeit a wittenbergi vártemplom falára.

Sok javítani valót talált az akkori egyházban, ezekre tett javaslatot. Többek között helytelenítette, hogy pénzért árulták a bűnbocsánatot, hogy nem anyanyelven szólnak a papok a néphez és mást. Nem talált meghallgatásra, sőt ki is átkozták, ezért egyházszakadás jött létre. Mára már rég elcsitultak a nagy ellenkezések, testvérként tekintünk egymásra, lefordították a Bibliát anyanyelvekre, Krisztus került a középpontba, de ez nem lett volna Luther nélkül. Később egy másik irányból, de ezzel egyidőben a reformáció helvét irányzata is elindult, melynek Kálvin János fogalmazta meg a hittételeit a Biblia alapján. Ők lettek a reformátusok. 

"Kérlek azért titeket, testvéreim, az Isten irgalmasságára, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda magatokat élő, szent, Istennek tetsző áldozatul, 

és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes." Római levél 12.1-2.

A reformáció alapgondolatai:

Sola Scriptura! - Egyedül a Szentírás! A Biblia kerüljön első helyre az egyház életében, és csak utána a hagyományok, szentek élete, zsinati rendeletek stb. Ezek is értékesek, hasznosak, de mégis csak emberi alkotások, ezért nem tévedhetetlenek.
Sola Fide - Egyedül hit által, (nem cselekedetekért lehet a mennybe jutni)

Soli Deo Gloria - Egyedül Istené a dicsőség. Kálvin János, Luther Márton, Assisi Szent Ferenc és sokan mások élete példa lehet előttünk, de Isten az első. Kálvin például úgy végrendelkezett, hogy jeltelen sírba temessék, és gyászbeszéd se hangozzék felette, nehogy őt méltassák, dicsérjék. 

Sola Gracia- Egyedül kegyelemből (mindent Isten végzett értünk)
Solus Christus - egyedül Krisztus érdeméért mehetünk a mennybe.

Semper Reformanda- Szüntelenül meg kell újulnunk abban, hogy hogyan szólítsuk meg a velünk élőket, a fiatalokat, szenvedélybetegeket, családokat.
Felhasznált forrás:

http://www.refszabadka.rs/hu/igehirdetesek/a-reformacio-jelmondatai

"Kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van. Isten ajándéka ez. Nem cselekedetekből, hogy senki se dicsekedjen:"(Efezusiakhoz írt levél 2. rész 8. vers)

Gőzgombóc répaágyon. Tájjellegű

 

Az evangélikus szakácskönyvben bukkantam rá erre a receptre, melyet a Sváb ételek Tolnából és szász hagyományok Pest megyéből című részben ismertetnek. Még soha sem ettem, de nem is hallottam erről az ételről. A gőzgombócot ismerjük, a knédlit is, de répán sütve! Nem lehet rossz, gondoltam, és nem is lett rossz, sőt nagyon ízlett mindannyiunknak. Nem is bonyolult az elkészítése. Én uzsonnára készítettem, de maradt másnapra is. Eredetileg farsangi fánkkal kellene társítani a répát, de én csak egy kis egyszerű kelt tésztát gyúrtam hozzá. Úgy gondoltam, hogy egy kis sárgabarack lekvár nem ronthatja el, ezért azt is kínáltam mellé.

Hozzávalók:

-tészta:
25 dkg liszt

csipet só
2,5 dkg vaj
1,5 dl tej
1 teáskanál cukor (vagy több)
1 tojássárgája

1 dkg élesztő

-répás alap:

15 dkg sárgarépa

1 dl olaj

1-2 dl tej

só, édesítő

....

sárgabarack lekvár

Elkészítés: A meleg cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt. Közben a vajat belereszeljük a lisztbe, majd kis mélyedést készítünk benne, és hozzáöntjük az élesztőt, a tojássárgáját, amit elkeverünk benne, és jól kidagasztjuk. Kétszeresére kelesztjük. A répát lereszeljük, és az olajon addig pirítjuk, amíg megpuhul, majd felöntjük a tejjel, és kicsit együtt főzzük. 

Ha megkelt a tésztánk, kezünkkel kilapogatjuk, és kerek fánkokat szaggatunk belőle. A leeső darabokat összegyúrjuk, és addig ismételjük a műveletet, amíg el nem fogy a tésztánk. Letakarva még 10 percet pihentetjük. 

A répát újra melegítjük, és 6 gombócot helyezünk el rajta, és kis lángon, fedő alatt 10 percig gőzöljük. Én 2-3 alkalommal megemeltem a fedőt, ettől kijött a gőz, de nagyon kíváncsi voltam arra, hogy hogyan alakul. Egy darabot megfordítottam, de szükségtelen volt. Így is megfőttek.
A maradék nyers tésztából olajban sült fánkok lettek. 

Ebben a csinos kosárkában láthatóak a gombócok, melyet, sok más szép darabbal együtt a Fonottkák nevű facebook oldalon láthatunk, és rendelhetünk meg. Sajnos fordítva mutattam be a felső képen.

Bibliás elmélkedés: 

"Arról fogja megtudni mindenki, hogy a tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást." -mondta Jézus. János evangéliuma 13.35.

Október a Reformáció hónapja. Hó végén, 31-én emlékezünk meg arról, hogy Luther Márton, Ágoston-rendi szerzetes, későbbi evangélikus lelkész,  kitűzte híres tételeit a Wittenbergi vártemplom falára. A Bibliából tudjuk, hogy a hívő nép gyakran eltávolodott Istentől, ha nem vette komolyan a Szentírást. Az Ószövetségben folyamatosan olvashatunk erről, de arról is, ahogy Isten prófétákat hívott el, akik a helyes útra próbálták vezetni a népet. Személyes kedvencem Jósiás király, aki 8 éves (nyolc!) korban kezdett el uralkodni, és teljesen megújította a vallásos életet, amely már az egy, igaz Isten tiszteletétől a sokistenhitbe süllyedt. Hol ehhez imádkoztak, hol ahhoz az élő Isten helyett. Olyan korban élt, amikor Isten törvényét már alig ismerték. A törvénykönyvet akkor találták meg, amikor elkezdték felújítani a templomot. Ebből kiderült, hogy mennyire bűnös módon élnek, és hogyan kell megreformálniuk a vallásos gyakorlatot. 

Nem Lutheré volt tehát az első reformáció.

Sőt! Azt valljuk, hogy az egyházaknak szüntelen reformációra van szükségük, vagyis arra, hogy a Szentírás fényében átvilágítsák hitéleti gyakorlatukat, és igazodjanak ahhoz. 

Luther idejében is volt min változtatni. A tételeiben sorolja fel a javaslatait az anyanyelvű igehirdetésre, a Biblia tekintélyének a visszaállítására. 5 Sola néven maradtak fenn ezek: 

Sola Scriptura (Egyedül a Szentírás)

Sola Gratia (Egyedül kegyelemből)

Sola Fide (Egyedül hit által)

Sola Christus (Egyedül Krisztus érdeméért)

Soli Deo Gloris (Egyedül Istené a dicsőség)

Vagyis egyedül ezek vezetnek el a mennybe, Istenhez, nem vallásos gyakorlatok. Luther hiába ostorozta magát, hogy megkapja bűnei bocsánatát, csak egy ige a Római levélből adott neki megnyugvást: 

"Az igaz ember hitből él". (Római levél 1.17.)

Az akkori egyházi vezetés nem fogadta el ezeket a változtatásokat,  Luthert kiátkozták, egyházszakadás jött létre, evangélikus néven kiváltak, de ma már megszűnt az ellenségeskedés, a katolikus templomokban is anyanyelven hirdetik az evangéliumot, és sok mást is átvettek a tételekből. Kár, hogy akkor nem sikerül fenntartani az egységet, sőt, még több felekezet alakult, de valójában nem is a látható egyház egysége számít, nem az a fontos, hogy mi van a templomtornyok tetején, hanem az, hogy lélekben egyek legyünk. 

Sola Scriptura sós keksz Reformációra

 

Az idei Sola Scriptura (Egyedül a Szentírás) sütemény majdnem elmaradt, mert egy hete betegséggel küszködöm. Végül is ezt az egyszerű sajtos kekszet találtam ki. Korpovit kekszek közé sajtkrémet kentem, és egy keményebb sajtból készült a könyvcím. 

Sola Scriptura! - Egyedül a Szentírás! A Biblia kerüljön első helyre az egyház életében, és csak utána a hagyományok, szentek élete, zsinati rendeletek stb. Ezek is értékesek, hasznosak, de mégis csak emberi alkotások, ezért nem tévedhetetlenek.
Sola Fide - Egyedül hit által, (nem cselekedetekért lehet a mennybe jutni)

Soli Deo Gloria - Egyedül Istené a dicsőség. Kálvin János, Luther Márton, Assisi Szent Ferenc és sokan mások élete példa lehet előttünk, de Isten az első. Kálvin például úgy végrendelkezett, hogy jeltelen sírba temessék, és gyászbeszéd se hangozzék felette, nehogy őt méltassák, dicsérjék. 

Sola Gracia- Egyedül kegyelemből (mindent Isten végzett értünk)
Solus Christus - egyedül Krisztus érdeméért mehetünk a mennybe.

Semper Reformanda- Szüntelenül meg kell újulnunk abban, hogy hogyan szólítsuk meg a velünk élőket, a fiatalokat, szenvedélybetegeket, családokat.
Felhasznált forrás:

http://www.refszabadka.rs/hu/igehirdetesek/a-reformacio-jelmondatai

"Kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van. Isten ajándéka ez. Nem cselekedetekből, hogy senki se dicsekedjen:"(Efezusiakhoz írt levél 2. rész 8. vers)

Idézet a Nagy György András újságíróval készült beszélgetésemből: 

A reformáció mint finomhangolás

-Reformáció ünnepére készülünk. Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517-ben ezen a napon tűzte kis híres tételeit a Wittenbergi vártemplom falára azzal a céllal, hogy megújuljon az egyház. Az ő követői lettek az evangélikusok, mégis mi, reformátusok is ezen a napon ünnepelünk. Mit gondol erről?

-Jézusnak elrendelt történelmi időpontban kellett megszületnie, megünneplésének naptári dátuma viszont közösségi egyezmény eredménye, amit befolyásoltak a létező más hasonló alkalmak (ilyen hatás sok korban és esetben megmutatkozott: legyen szó pogány, zsidó, vagy – később már – keresztény ünnepekről).

Luther „akciójánál” sem az az igazi kérdés, hogy a történészek épp mit mondanak róla: mikor, mi és hogyan történt. Még csak nem is a nevezetes búcsúcédulák jelentik a lényeget, vagy, hogy a 95 tétel egyes pontjai mit tartalmaznak. A szellemiség a fontos: a kezdeményezés valójában közös gondolkodásra hívott az egyházról (természetesen nem csak az anyagban megjelenő intézményt értve ez alatt), hogy az valóban „dicsőséges” lehessen. Megtegye azt, amit a történelem során már sokszor sikerre vitt, hogy az emberi közreműködés miatt kialakult hibáit orvosolja.

A reform nem forradalmi változást, hanem finomhangolást jelent. Hogy az eredeti szándékkal ellentétben a belső, termékeny párbeszéd, a humanista viták helyett ebből sok szinten zajló háborúság és szakadás lett, azt világi hatás okozta. Az a fajta beavatkozás, ami ellen már protestálni kellett. Ám ezt is lehetett túlzásba vinni; mint ahogy a visszatérés az alapokhoz szülhetett akár fundamentalizmust is. Nem hiába szól úgy a régi mondás, hogy a mérték az érték!

Valójában az Alapítóra, Jézus Krisztusra kell figyelnünk, aki képes a mi életünk megreformálására, hogy régiből új emberré váljunk. Igen, ez egy mindenkor jelenidejű folyamat – még akkor is, ha nyilvánvalóan van kezdete – mert állandó kontrollt, folytonos odafigyelést: Istenre, magunkra és egymásra irányulást igényel.

A testté lett Ige segít minket abban, hogy a lelkiségben valóban testvérekké legyünk, hogy túl tudjunk lépni világi indulatainkon - és belőlünk, tagjaiból épüljön fel az az egyház, mely aztán kivetítheti a világra a békességteremtő erőt (a gyengeség erejét), a szeretetet.

Sola Scriptura sütemény 2

Sola Scriptura sütemény 

Befolyásos asszonyok a Reformációról

Sola Scriptura keksz a Reformáció ünnepére

 

Már van egy ilyen sütemény a blogon, de az leveles tésztából készült, de az is egy nyitott könyvet, Bibliát formáz. A mostani viszont egyszerű vajas kekszből és túrókrémből készült, kis csoki díszítéssel. Október 31-én emlékezünk meg arról, hogy Luther Márton kitűzte híres tételeit a wittenbergi vártemplom falára. Sok társával együtt úgy ítélte meg, hogy egyháza letért a Krisztus által kijelölt útról, és megújulásra van szüksége. Nézete szerint a változáshoz vissza kell térni a bibliai alapokhoz, le kell fordítani, és a nép kezébe adni a Szentírást. Anyanyelvű igehirdetésre van szükség, hogy mindenki megértse, hogyan juthat a mennybe, és mi a kulcsa a boldog életnek már itt a földön. Egyedül a Szentírás lehet hitünk zsinórmértéke-vallotta, és ezért készítettem ezt a kekszet. 

Tudom, lehetne szebb is, de bízom benne, hogy nálam ügyesebb háziasszonyok egyenesebb csokivonalat tudnak húzni, és több zselatint tesznek majd a krémbe, de azért így sem folyt ki.

Hozzávalók:

téglalap alakú kekszek
-töltelék:
25 dkg túró
1 dl tejszín vagy zsíros tej
fél csomag vaníliás cukor
porcukor ízlés szerint
1 evőkanál porzselatin
-díszítés:
csokitörmelék
olaj

Elkészítés: . A zselatinra annyi forró vizet öntünk, hogy ellepje, és gyorsan összekeverjük egy habverővel. A töltelék hozzávalóival selymesre mixeljük. beleöntjük egy kb 16x16cm-es téglalap alakú formába.

Hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen. Ha kész, felvágjuk úgy, hogy kicsit kisebb legyen, mint a keksz. Egy könyvhöz két egész és egy majdnem fél kekszre lesz szükségünk. Én egyszerű tesco-s vajas kekszet használtam, ami könnyen tört, de darabokra, ezért egy recés késsel vágtam a könyv oldalának szánt kekszet. A keksz belsejét tettem kívülre, rá a túródarabot, majd még egy kekszet. Csokival ragasztottam hozzá a szélét, és a mintát is azzal írtam. Nekem van egy kis műanyag kinyomóm betűk, vonalak írásához. Tortadíszítő csokit olvasztottam meg egy kis olajjal. Hasonlót a pinteresten láttam.

"Nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét."

Bibliás elmélkedés: 
Németországban, a bajorokat kivéve, a Reformáció napja munkaszüneti nap. Magyarországon pedig a Halottak napja lett ünnep, sőt! Most már a Halloween mindent visz. Hetekkel ezelőtt már narancssárga tökökkel volt tele az ország, mostanra pedig már az iskolákban is megtartották a bulikat. Nem tudom, hogy melyik pedagógiai programmal egyeztethető össze az egymás ijesztgetése, az undorító jelmezek és gusztustalan díszletek alkalmazása. Remélem, hogy egyikkel sem, csak valami miatt a pedagógusok nem érzik az egésznek a veszélyét. Pedig nem ártatlan dolog az ördögöt a falra festeni. Remélem, hogy az a terjedő szokás sem egyeztethető össze egyetlen pedagógiai programmal, hogy gyerekek járják az utcákat, és megzsarolják a lakókat, hogy valami csínyt fognak elkövetni, ha nem kapnak édességet. 

Egyszer női konferenciát tartottunk a gyülekezetben, amikor lélekszakadva rontott be egy kislány. Elmondta, hogy éjszaka nem tud aludni, retteg, rémálmai vannak. Az előadónk református lelkésznő volt, aki mentálhigiénét is végzett. Ez a szak a lelki egészséggel foglalkozik. Nem véletlen, hogy éppen ekkor érkezett a gyerek. Éppen jókor jött, és éppen jó helyre. Elbeszélgetett vele, és kiderült, hogy az iskolai Halloween buli óta van rosszul. Megkerestem az anyukáját, de elzárkózott. Nem tilthatja meg neki. hogy elmenjen, ha akar-mondta. Pedig dehogynem tilthatja meg! Csak hát valószínűleg ő is csak ártatlan szórakozásnak tartotta az okkult dolgokkal való foglalkozást, és a tanárokkal sem akart szembeszállni, akik kötelezővé tették a bulin való részvételt. Jó tudni, hogy ez a nap egy pogány kelta ünnep."A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek, és mivel beköltözhetnek az élőkbe, az élők félelmükben különféle álcázó maskarákat öltöttek, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit."(wikipédia)

Ez bizony pogány bálványimádás, és nem egyeztethető össze a keresztény hittel, mert az Isten szeretet.

"Nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét." 2.Timóteus 1.7.

Bővebben: 1. Korinthus 10.21.

Sola Scriptura sütemény

 

Amikor megláttam a pinteresten, azonnal tudtam, hogy el fogom készíteni ezt a könyv alakú süteményt a Reformáció ünnepére, vagyis október 31-re. Az előző bejegyzésben Nagy György Andrással elmélkedtünk azon, hogy jó-e, hogy valamennyi keresztyén felekezet ezen a napon ünnepel, hiszen Luther Márton volt az, aki elindította ezt a vallási megújító mozgalmat. Ő viszont az evangélikus egyház hittételeit fogalmazta meg, mi pedig reformátusok vagyunk. Idézek Andrástól: "Jézusnak elrendelt történelmi időpontban kellett megszületnie, megünneplésének naptári dátuma viszont közösségi egyezmény eredménye, amit befolyásoltak a létező más hasonló alkalmak (ilyen hatás sok korban és esetben megmutatkozott: legyen szó pogány, zsidó, vagy – később már – keresztény ünnepekről)." A reformáció idején előtérbe került a Szentírás olvasása, mint hitünk egyedüli zsinórmértéke, erre szeretném felhívni a figyelmet ezzel a kis desszerttel. 

Lehetne szabályosabb is, tudom, de van az a mondás, hogy ha nincs szétesve a Bibliád, akkor lehet, hogy az életed esik szét. Ez arra utal, hogy a Biblián keresztül Isten vezet, tanácsol, bátorít, megvigasztal, szóval személyes kapcsolatot keres velünk. Aki sokat olvassa, annak előbb vagy utóbb meglazulnak a lapok, de sok problémája megoldódhat.

 Sajnos nem szándékos volt mégsem, nem mértem elég pontosan. Legközelebb már tudni fogom, hogy egy mm-t sem lehet tévedni, mert ahogy nő a leveles tészta sütés közben, úgy lesz egyre alaktalanabb. 

Ahogy eldöntöttem, hogy könyv sütit fogok készíteni, mindjárt elém is jött egy csomaggal a boltban, úgyhogy Isten vezetésének gondolom. Spar leveles tésztát használtam, nem nyújtottam ki.  5x10 vagy 12x6 cm-es darabokra kell vágni. Középen megvajazni, 

egymásra rakni 6-7 darabot, majd lenyomtatni középen. Vigyázzunk, hogy ne vágjuk ketté, de az alsó lapot is érinteni kell. 

Tojással vagy kis cukros tejjel kenjük meg. Én ez utóbbi mellett döntöttem. A tojás árát ismerve, nem lehet rajta csodálkozni. A tepsiben még igazán helyes, nem igaz? Könnyebben szétválnak a lapok sütés közben, ha meglisztezzük őket egy kicsit. Én nem tettem, de már bánom. 

220 fokra előmelegített sütőben sütjük 15-20 percig.

Életünk mércéje címmel itt olvashatnak a bibliaolvasásról.

"A teljes Írás Istentől ihletett, hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített."(2.Timóteus 3.36-17)