Már van egy hasonló sütemény Boci szelet néven. Kicsit más a recept, de nem azért kapott más nevet is, hanem azért, mert kincset talált.😊 A mazsola ugyanis a kincset jelképezi, persze elhelyezhettem volna belőle többet is. Nagyon hálás és finom sütemény. Készíthető cukorral és fehér liszttel is, hiszen eredetileg nem diétás. Viszont mindenkinek finom, mert alig lehet kiérezni a tk lisztet. A tk tönkölyliszt jobban illik a süteményekhez, mint a tk búza.
Hozzávalók:-tészta:20 dkg teljes kiőrlésű tönköly búzaliszt
10 dkg búza finomliszt
2 teáskanál útifűmaghéj +160 ml víz
1 dl olaj
4-6 evőkanál joghurt
1 evőkanál 1:4 édesítő
1 evőkanál kakaó
1 evőkanál rum
-túrókrém:
fél kg túró
1 evőkanál 1:4 édesítő
1 teáskanál vaníliaaroma
1 teáskanál reszelt citromhéj
joghurt
mazsola
Elkészítés:
Az útifűmaghéjat elkeverjük a vízzel, és várunk, amíg megkocsonyásodik. A száraz hozzávalókat a szárazzal, a folyékonyat a folyékonnyal összekeverjük, majd elegyítjük, és egy sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk. A krémtúró hozzávalóit is mixeljük, majd evőkanállal kis halmokat rakunk a tészta tetejére.
Mivel kerámia tálat használtam, 250 fokra melegítettem elő a sütőt, és miután beraktam, 15 perc múlva mérsékeltem a hőfokot 200-ra. Fém tepsiben kisebb hőfok is elég. 30-35 perc alatt sül meg.
„Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, miután megtalált, elrejt, örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet.”
„Hasonló a mennyek országa a kereskedőhöz is, aki szép gyöngyöket keres. Amikor egy nagy értékű gyöngyre talál, elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt.” Mt 13,44-46
Jómódú családba születtem egyetlen gyerekként. Anyukám tanárnő volt, apukám vezető pozícióban dolgozott. Nem kellett nélkülöznünk, bár sosem kényeztettek el. Talán ennek is köszönhető, hogy amikor megtérésünk után hosszú évekig alacsony volt a jövedelmünk, jól be tudtam osztani a keveset is. Nemrég egy gyülekezetben beszéltünk az életünkről, és megkérdezték, hogy nem bántuk-e meg, hogy Jézus mellett döntöttünk. Férjem mosolyogva mondta, hogy nem mi döntöttünk, hanem Ő választott ki. Ahogy a Bibliában is olvassuk. Járta a városokat, és időnként megszólított embereket:
Kövess engem!
A 12 tanítvány nem habozott, de voltak, akik előbb kifogásokat kerestek: kerti munka, család stb. Tehát Jézus követésében lehet nemet mondai, de nekünk erre nem volt lehetőségünk. Férjemet lelkésznek, engem otthonteremtő édesanyának hívott el. Nem volt könnyű igent mondani, nem is tettük meg azonnal, de tényleg kincset találtunk azzal, ahogy elmondhattuk az embereknek, hogy Isten szereti őket, és Krisztus meghalt a bűneikért. Kincs volt már maga az Istennel való rendezett kapcsolat is. Ahogy megbocsátotta a bűneinket, azt, hogy addig nélküle éltünk, nem kérdeztük Őt a döntéseink előtt, hanem mentünk a magunk feje után. Néha a falnak.
Egy Kínában szolgáló misszionárius mesélte, hogy eljutott egy eldugott faluba. Istentisztelet után odament hozzá egy férfi. "Egész életemben ezt kerestem".-mondta. Azt a bizonyosságot, hogy Istennek gondja van rá, hogy szereti, és megbocsátja a bűneit Jézus érdeméért. Egyetlen vallás sem ilyen egyértelmű. Vezekléseket, önsanyargatásokat ír elő, különféle cselekedeteket azért, hogy a mennybe jussanak a híveik. Nekünk viszont így szól:
"Kegyelemből van üdvösségetek, a hit által, és ez nem tőletek van, Isten ajándéka, hogy senki se dicsekedjék. Mert az Ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azok szerint éljünk." Efezusiakhoz írt levél 2.8-10.
Tehát fontosak a jó cselekedetek is, de Istentől kell kérdezni, hogy mit tegyek, Uram. Elsősorban a gyülekezetben osztja. Csatlakozzunk!
