Bodzabogyó lekvár almával

 

Nagyon régóta készülök rá, de mindig volt valami eddig, amikor érett a bodzabogyó. A virágját már nagyon sokoldalúan felhasználtam, ide gyűjtöttem a recepteket. Van itt szörp, tortakrém, felfújt és sok más. Ott is érdemes nézelődni, hiszen remélhetőleg jövőre is gyönyörködhetünk a színpompás virágokban, és fel is használhatjuk őket receptjeinkben.

Az utóbbi években a szomszédba jártam gyűjtőútra, de idén felmetszették, és már alig érem el.

Viszont a hentesünk előtt egy hatalmas bokor ontja a szebbnél-szebb virágokat, és a legnagyobb csodálkozásomra soha nem használja fel őket senki, így engedélyt kértem, és kaptam is a virág-és bogyógyűjtésre. Még kesztyűt is adott a kedves üzletvezető asszony. Szükség is van rá, mert a bodzabogyó leve nagyon tud ragaszkodni. 

Fontos! Csak a fás szárú bodzát szabad felhasználni, mert a másik mérgező főzés után is. 

Hozzávalók:
egy tál (780 g)bodzabogyóból nyert 4 dl lé

20 dkg almakompót

1 mokkáskanál citromsav

2 teáskanál 1:4 édesítő vagy annak megfelelő cukor

1 teáskanál pektin

csipet só

Elkészítés: 

Egy tálra valót szedtem, és legjobb, ha villával húzzuk le a szemeket. Utána fontos, hogy átnézzük még, mert apróbb szárrészek maradhatnak benne. Megmossuk, és egy lábasba öntjük, majd egy kis víz hozzáadásával elkezdjük főzni. Krumplinyomóval kicsit összenyomkodhatjuk. Mivel a bogyók nyersen mérgezőek, jól tesszük, ha legalább fél óráig főzzük gyakori kevergetés mellett. Ekkor teljesen veszélytelenné válik, mert lebomlik belőle minden káros összetevő. Ajánlották, hogy más gyümölccsel keverjük, ezért egy kis almabefőttet adtam hozzá a vége felé. A só azért kell, mert közömbösíti az erős gyógyszerízt. Az igazsághoz tartozik, hogy nem figyeltem eléggé, és 1 teáskanál citromsavat adtam hozzá, de csak egy mokkáskanállal javaslom, vagy annyit se, mert nagyon savanyú lett, és így az édesítőből is többet tettem hozzá annál, mint amit feltüntettem.  Botmixerrel egy kicsit összetörtem, hogy a magokból kiváljon az olaj, majd szitán áttörtem. És passzíroztam és passzíroztam és passzíroztam. Fél óra után meguntam, újra a tűzre tettem a pépesített almával együtt, és felforraltam. A pektinnel még 5 percig főztem, de lehet, hogy nem is kellett volna hozzáadni, mert a magokban sok a kocsonyásító anyag. Végül üvegekbe töltöttem, és száraz dunsztba tettem. Szörp is készülhet belőle pektin nélkül.

A gyógyhatásáról érdemes elolvasni: “A termés (Sambuci fructus v. bacca) 7,5% cukrot, 3% cserzőanyagot, 0,01% illóolajat, 0,2-1,0% antocián-glikozidot, valamint gyümölcssavakat tartalmaz. A termésből készült tea enyhe hashajtó hatású, izzasztószerként és vizelethajtóként is használják. Izraelben végzett kutatások során a fekete bodza gyümölcséből készített kivonatot hatásosnak találták az influenza A és B törzsei ellen. A készítmény hatásos a herpeszvírus 1-es törzse ellen is. A friss termésből gyógylekvárt is készítenek (Roob Sambuci), amelyet meghűléskor erősítőként és izzasztóként használnak, valamint reumatikus panaszokra is (Kneipp-kúra)”.Stégerné Máté Mónika (2001): A fekete bodza (Sambucus nigra L.) összetétele, és feldol-gozási lehetőségei. PhD disszertáció, BCE, Élelmiszertudományi Kar Konzervtechnológiai Tanszék: https://kertlap.hu/fekete-bodza-termese/

Szilvalekvár darálva

 

Az egész egy szilvafával kezdődött. Pontosabban kettővel, amelyek egyik lányomék kertjében ontják a termést. A kisfiú unokával kimentünk, és megszedtünk egy jó nagy tállal. Azzal a recepttel sütöttük, főztük, mint én ezt tavalyelőtt. Csak bort nem tettünk bele. Aztán magunknak is szedtem egy jó adagot, és hazahoztam. 3 kg lett mag nélkül. Még aznap eltettem, de nem volt kedvem sütni ebben a melegben, így gyorsabb módszert választottam. Kimagozás után ledaráltam az egészet. Csak a szabolcsi ismerőseim meg ne tudják! Ott a szilvalekvár főzésének szigorú menetrendje van, és nagyon finom, de ez is jól sikerült.

Darálás előtt.

Amikor ledaráltam, beleöntöttem egy óriási lábasba azzal a céllal, hogy pikk-pakk elkészül majd benne. Egy vanília rudat, néhány fahéjdarabot és 5 szem szegfűszeget adtam hozzá főzés előtt és 3 evőkanál 1:4 édesítőt. Sajnos több idő kellett volna neki, mint amennyit rá tudtam szánni, így elővettem a jól bevált pektines zacskót, a tartalmát elkevertem egy kis 1:4 édesítővel, hozzá kevertem, megvártam a 10 percet, és hamar üvegekbe tölthettem. Összesen körülbelül fél órát rotyogott a gázon. Az üvegeket előtte mikróztam, a fedőket kifőztem, és a lekvárt egy széles szájú tölcsér segítségével töltöttem az üvegekbe. Nagyon nagy segítség. Rácsavartam a fedelét, és  száraz dunsztba tettem az itt látottak szerint.

Bibliás elmélkedés:
A lekvárfőzéshez türelem kell és sok idő. Legalábbis az igazihoz. Persze lehet így is könnyíteni, ahogy én, de hagyományosan ez még ráadásul egy közösségi program is. Szabolcsban egy vadon termő fa gyümölcsét gyűjtik a falubeliek, "nemtudom" szilva a neve, és nagy üstben készül órákig. Itt lehet erről olvasni. Egy szabolcsi háziasszony, Boros Valika pedig egy sütőben sütött változatot mutat be. 

Szóval én rendesen eltértem az eredeti változattól, de ez már korunk sajátossága. Gyorsan, finomat! -hangzik a felszólítás, és szinte nem is vesszük észre, hogy mi mindent veszítünk el ezzel. Persze a világ változik. Az asszonyok is munkába álltak, nincs idő és nincs annyi gyerek sem, mint a régi időkben, hogy legyen, aki 6-8 órán át kavargassa a kizárólag erre a célra felállított üstöket. Mert még az sem volt mindegy, hogy miben főzik, rézüstben a legjobb. 

Nekem most ez is megfelelt. Az ízével is meg voltunk elégedve, pedig ismerjük az igazit, de hát ez egy másik változat. 

TÜRELEM. 

Ez a Szent Lélek gyümölcsének egyik része, melyet a hívők kapnak a megtérésükkor. A többi:  szeretet, öröm, békesség, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ahogy most végigolvastam, meg kellett állapítanom, hogy a többiből is alig látni a mostani időkben. 

A szeretet az ajándékozássá fajult.

Az öröm helyébe a harsány mulatozás lépett.

Békesség. Na, ez nincs. Mindenütt csak a civódást látjuk. 

Szívesség. Hol vannak már a segítőkész szomszédok, rokonok?! A nagy tömbházakban alig ismerik egymást az emberek, a rokonság sokszor 100 kilométerekre. 

Hűség. A "használd és dobd el!" filozófiája sajnos a házasságokra is kihatott. A celebek abban mutatnak példát, hogy vagy össze se házasodnak, vagy hamar megcsalják egymást és már kész is a válás. A gyerekek meg csak néznek az apa, anya után.

Szelídség. Tudjuk egyáltalán, hogy mi ez? Már a lányok is törtetnek előre, az az általános nézet, hogy csak így lehet érvényesülni. 

Önmegtartóztatás. "Mert megérdemlem!"-hangzik a jelszó, és vásárlásra buzdít. "Azonnal, és akarom!"-lett az új irányzat.

És mi marad el? Hát a boldogság! A szüntelen való rohanásban, a tárgyak hajszolásában elfelejtünk megpihenni, türelemmel várni, Istenre figyelni, pedig Ő a csendben lakik. Le kell lassulni, ha hallani akarjuk a halk és szelíd szavát, amellyel megnyugvást és vigasztalást ad. Az az ígéret, hogy

  "Betölti minden szükségünket a Krisztusban."(Filippiekhez írt levél 4.19.) 

A szükséget, nem a luxust. Imádságos szívvel tudjuk megkülönböztetni a valódi szükségeinket a vágyainktól. 

Szoktunk-e Isten előtt elcsendesedni? Ha nem, ideje elkezdeni.

Imádság: 

Uram, olyan sokszor vagyok elégedetlen. Hiányzik ez, hiányzik az. Kérlek, add nekem azt a békességet, amelyet a benned bízóknak ígérsz. Jézus nevében. Ámen.

Isten válasza: 

Kompót télire nem magvaváló őszibarackból

 

Egészen különös dolog történt. Lenn voltunk a telken, és őszibarackot akartam eltenni, mert úgy tudtam, hogy egy háznál van eladó, de nem volt. Az üzletben nagyon drágának találtam, egy kis boltba is benéztünk. Az eladó, talán a tulajdonos, ajánlott egy másikat, ami nem olyan drága, mint az övék, ők különben is inkább a lángos sütésből tartják fenn magukat. Akkor nem volt nálam semmilyen könyv vagy újság, de biztos, hogy fel fogom keresni a kedvességéért. 

És tényleg! Abban az üzletben nagyon jó áron vettem a barackot, csak azt felejtettem el megkérdezni, hogy vajon magvaváló-e. A nektarin többnyire nem az, és nehéz elrakni. Nem volt magvaváló, de azért megküzdöttem vele. Nem is volt olyan vészes.

3 kg őszibarackot dolgoztam fel. A hámozás simán ment. Közben sterilizáltam az üvegeket a mikróban. A fedőket ki szoktam főzni. Jó nagy barackok voltak, könnyű volt kézben tartani őket. Először egy éles kis késsel kivágtam egy cikket, majd a mag fölött bevágtam egy kicsit, és így elég jól lehetett darabolni. Nem lettek szép nagy szeletek, de így legalább több fér egy üvegbe. Az ízének meg mindegy. Ecetes vízben tartottam, amíg a szirupba kerültek. Előtte leöblítettem. 

Édesítős vizet készítettem egy lábasban, és amikor felforrt egy üvegnyit beleborítottam, kicsit főztem, majd üvegbe szedtem, rá a fedőt, és fejjel lefelé száraz dunsztba tettem. A száraz dunszt azt jelenti, hogy egy dobozt vagy más edényt kibélelünk újságtapírral és ruhával, ami tartja a hőt, és a forró üvegeket belerakosgatjuk. Jól letakarjuk, és másnapig ott hagyjuk. Vagy amíg kihűl.  Körtét is így teszek el. Általában a darabos gyümölcsöket.

Csak ritkán használok tartósítót. Most sem. A csavaros tetejű üvegekben el szokott állni. 

Most a hűtőtáskát érte az a megtiszteltetés, hogy melegen tarthatta az üvegeket.

Sárgabarack dzsem

 

Ez csak egy kis szösszenet. Sárgabarackhoz való dzsemfix-szel tettem el 4 üveggel. Még ilyet nem próbáltam, de nem is mi esszük meg, hanem a lányaink, mert cukorral készült. Dzsemfixet vagy pektint szoktam használni, de ezt a fajtát még nem is láttam. Remélem, ízlik majd nekik. A habot nem szoktam leszedni, tapasztalatom szerint eloszlik, de legalább is nem zavaró. A héját forrázás után leszedtem. A gyümölcshúst kicsit pépesítettem.

A sárgabarack kedvelt gyümölcs nálunk. Ide gyűjtöttem a recepteket. Lekvár rummal, levendulával, sárgabarackos gyümölcskalács, Nem Rákóczi túrós krémpohár, és mások.

Csalamádé 2024. Cukormentesen

 

Majdnem lemaradtam róla. Sokáig gondolkodtam, hogy egyáltalán készítsek-e csalamádét idén, mert a megszokott receptemmel a férjemnek savanyú. Aztán megláttam, hogy mennyibe kerül a piacon a kész savanyúság, és a kocka el volt vetve abból a szempontból, hogy LESZ csalamádé. Barátnőktől kértem receptet felöntőlével,  bloggertársaknál nézelődtem, hátha azok enyhébb ízűek. Végül is maradtam a  saját, bevált receptemnél, csak tettem hozzá fűszereket és egy dl forralt, lehűtött vizet. Már meg is kóstoltuk, férjem el volt ragadtatva. Hogy mik vannak?! 😊

Hozzávalók:

2 kg vágott káposzta
1 kg paprika
2 kg uborka

....
5 vöröshagyma, 

6-8 zöld paradicsom, 

2 zöld sárgadinnye, 

1 sárgarépa-ezek együtt 1,5 kg

.........

10 dkg só

10 dkg 1:4 édesítő (vagy négyszer ennyi cukor)

1 dkg borkén

5 g Na-benzoát (1 lapos evőkanál)

1 dl forralt, lehűtött víz                                                     3 dl 20%-os ecet

1 teáskanál koriander mag, 

1 teáskanál fűszerkömény

3-4 babérlevél

Elkészítés: A káposztát szálasra vágva szoktam megvenni a piacon. Kicsit drágább, de nincs vele annyi gond. Az uborkát, a répát a paradicsomot és a dinnyét a robotgéppel legyalultam. A paprikát kicsumáztam, négyfelé és csíkokra vágtam. A hagymát felszeleteltem. A kis dinnyéből többet szoktam beletenni, de nem volt már a piacon, ez is csak sárgadinnye. Mindig görög került eddig a csalamádéba, remélem, nem lesz baj.

Egy nagy edényben mindent összekevertem, és két nap  múlva tettem üvegekbe. Közben is kétszer megkevertem. 

Vers:
Lukátsi Vilma: Egy csipet só
Egy csipet só szeretnék lenni,
nem asztaldísz a sótartóban,
hanem ott, ahol szükség van rá,
egy kicsivel több íz
a szóban.

Sült paprika és mások télire

Hétfőn egész nap a konyhában álltam. Először a sült paprikát tettem el télire. Erről már írtam régebben. Apósomtól tanultam ezt a lecsó változatot, és  sokáig csak így készítettem. Aztán újra előjött a sok paradicsomos változat. Így is, úgy is finom. A sült paprikához tojást szoktunk ütni, és vacsorára esszük, de reggelire is megfelel.

Hozzávalók:

4 szelet füstölt szalonna vagy zsír

1 kg paprika

1-2 vöröshagyma

1 nagy paradicsom

só, bors ízlés szerint

Elkészítés: A szalonnát kockára vágjuk, és kiolvasztjuk. A paprikákat megmossuk, kivágjuk a csumáját, és kisebb darabokra vágjuk. A paradicsomot is felkockázzuk. A hagymát szeleteljük vagy kockázzuk, és a szalonnára dobjuk. Készülhet csak zsírral vagy keverve, de olajjal is elállt már. Amikor megpirult a hagyma, elkezdjük sütni a paradicsomot, majd a paprikát is. Fűszerezzük. Van, aki előbb teszi bele a paprikát, de én így szeretem, mert más a paradicsom íze így. nem kell lágyra sütni a paprikát, mert a száraz dunsztban is puhul. Mi roppanósan szeretjük. Amikor engedett egy kis levet, sterilizált üvegekbe szedjük, és takarókba bugyoláljuk másnapig. Hideg helyen tartva egész biztosan eláll télire. Csak leemeljük a polcról, és már ehetjük is. 

Darált paprikát is készítettem a szokott módon.  1 kg paprika 20 dkg sóval. Még lett egy 7 dl-s üveg is, de azt nem fényképeztem le külön, de látható a "csoportképen".Érdekes, hogy két éve is készült egy ilyen összeállítás, csak édes dolgokból. 

Aztán a karfiolt főztem be. Tavaly csak vártam-vártam, hogy lemenjen az ára, aztán elkezdett drasztikusan emelkedni, és lemondtam róla. Idén lehet, hogy túl korán vagyok, de két 7 dl-s és egy 2 l-es üveggel főztem be. A kép sajnos torzít, mert szép fehérek maradtak. Idén egy kis tartósítót tettem bele. 

Aztán megpirítottam fél kg káposztát, végül megsütöttem két kenyeret. 

Mire mindennel kész voltam, már én is kész voltam. Hiába, elmúlt felettem az idő, már nem bírok annyit, mint fiatal koromban.

Más is érzi az idő múlását? 

Befőzünk!

 

Gondoltam, hogy kezdő olvasóknak írok egy újabb bejegyzést arról, hogy én hogyan teszem el télire a gyümölcsöket kompótnak.  Meggybefőzés itt olvasható., bár nem ennyire részletes, de a cseresznye és a szilva is hasonló.

Nagyon szépen termett a körte a telken. Három fa is van. Eddig csak éppen hogy találtunk rajtuk termést, de most kedves barátunk jól megmetszette őket, és roskadásig vannak. Sajnos kettőn foltok vannak a körték héján, de belül nem, úgyhogy vastagon levágva felhasználom azokat is. Eddig a felső képen látható mennyiség kétszeresét raktam el, de még mindig van. 

Innen indultam. 

 Az üvegeket alaposan elmosom használat után, de befőzéskor is, és mikróban csírátlanítom 2-3 percig.

A fedőket pedig forralom néhány percig. Sok üveget kaptam most a szomszédoktól, úgyhogy van mindenféle. Nem tudom, hogy hova tűnnek el a régiek, de gyanítom, hogy a rokonoknál, akik néha kapnak kóstolót, de elfelejtik visszaadni az üvegeket. Nem baj, van utánpótlás.

Alapos mosás után egy tálba rendezem a gyümölcsöt, és nylonnal letakart asztalon dolgozom. Egyik adagnál a férjem is segített, ő hámozót használ, de nekem a kis éles kés vált be. 

A meghámozott körtéket ecetes vízbe dobom, majd egy vágódeszkán nagy késsel négyfelé vágom, és kiskéssel kimetszem a magházat, és a szártól kiinduló kemény részt. Majd vissza az ecetes vízbe. Az ecet elvileg azért kell, hogy ne barnuljon meg a gyümölcs. 

Egy üveget megtöltök körtével, felöntöm vízzel, és annak alapján megsaccolom, hogy összesen körülbelül mennyi víz kell, és azt egy lábasba töltöm, és felforralom. Én 1:4 édesítőt használok, de cukorral is ugyanígy dolgoztam. Ízlés szerint adagolom az édesítőt, a körtéhez nem kell sok, mert magában is édes. Régebben üvegenként dobtam a vízbe a gyümölcsöt, most egy tálnyi adagot dobok bele, de előtte leöblítem róla az ecetes vizet. 

Az üvegeket egy vaslapra helyezem, hogy ne pattanjanak meg a forró víztől.

Megvárom, amíg felforr a gyümölcs leve, majd üvegekbe szedem a benne lévő körtéket, ráöntöm a forró vizet, rácsavarom a fémtetőt, és fejjel lefelé száraz dunsztba teszem. Ehhez egy ládát kibélelek újságpapírral és meleg pléddel. Másnapig hagyom benne. Van, aki megvárja, hogy kihűljön, és csak akkor szedi ki őket a ládából. Mostanában nem használok tartósítót a fémtetőhöz. Nem szoktak megromlani a befőttjeim, de az igazsághoz tartozik az, hogy levisszük a telek pincéjébe őket, mivel itt meleg a kamra.  Itt írok erről. Tartok azért otthon tartósítót, például tavaly megromlott a tkemali egy része, úgyhogy idén tettem bele egy keveset. 

A körtebefőttet magában is esszük, de sültekhez is kiváló. 

Idén kísérleteztem körte savanyúsággal. Hamar felbontottuk, finom volt, talán még lesz ismétlés. 

Körte savanyúságnak tormával

 

Óriásit estem a strandon, biztos, hogy hetekig nem mehetek a vízbe, pedig a kis ház vásárlása mellett az is fontos szempont volt, hogy közel a gyógyfürdő. Most is közel persze 😊, csak éppen nem nekem. Az úszómester azonnal odaszaladt, felsegített, felajánlotta, hogy ellátják a sebet, de inkább siettem vissza. Akkor nem is éreztem annyira a fájdalmat, mint később. Lefertőtlenítettük, és pihenésre kapcsoltam, pedig ott volt a nagy körtefa, amit le kellett szedni. Másnap azért a nagyját begyűjtöttük, és otthon mindjárt el is ajándékoztuk egy barátunknak. Még ép lábbal főztem egy kis levest a körtéből. Először arra gondoltam, hogy nem viszem majd haza a gyümölcsöt, ott főzöm be, de nem volt édesítő, és tartósító sem. Aztán eszembe jutott a torma, amit a vizes uborkába szoktunk tenni, mert nemcsak jó ízt ad, hanem tartósít is. Próbáljuk meg a körtét savanyúságnak, mint az ecetes szilvát szokták! Anyósom minden évben tett el télire néhány üveggel kocsonyás szilvát. Én is próbálkoztam vele, de nekem sosem lett kocsonyás. Talán nem jó fajta szilvát használtam. Állítólag csak beszterceivel jó. 

Szóval lett egy kis üveg körte, amit húsokhoz fogyasztunk majd. Hamarosan felbontom, és ha ízlik, több üveggel is készítek majd. 

Hozzávalók:
3-4 körte
2 meggylevél
egy kis darab torma
5-6 szem színes bors kicsit széttörve
csipet só
1 szem édeske

ecet

Elkészítés: A körtéket meghámozzuk, és ecetes vízbe dobjuk. Utána megtöltjük velük az üveget, és lemérjük, hogy mennyi víz kell hozzá. Lábasba öntjük, és kicsivel többet forralunk fel. Beletesszük a fűszereket, és amikor felforrt, a leöblített körtéket is. Annyi ecettel savanyítjuk, amennyit jónak gondolunk, hogy édes-savanyú legyen. A leve nagyon finom lett. 

Cseresznye-meggy dzsem pektinnel

 

Nem lehet azt mondani, hogy nem tudok olvasni. Azt sem lehet mondani, hogy nem tudok értően olvasni. Mégsem tűnt fel, hogy a dzsemfix-ben, amit évek óta használok lekvárfőzéshez, dextróz van, ami a cukor egyik álneve. Állítólag több, mint 40 álneve van, hogy megtévessze szegény cukrosokat, és megvegyék a terméket. Egyik lányom hívta fel rá a figyelmemet, és a pektint ajánlotta. Kicsit drágább ugyan, mint a másik, de egy zacskóval több gyümölcsöt lehet eltenni (2 kg-ot), és tartósító sincs benne, mint a dzsemfix-ben. Én már régóta nem használok tartósítót a csavaros tetejű üvegekhez. A tkemalin kívül minden elállt, de gyanítom, hogy ott valamit rosszul csináltam.

Hozzávalók: 

1,20 kg meggy magozva

0,5 kg cseresznye magozva

1,5 evőkanál 1:4 édesítő

1 lapos teáskanál citromsav

1 zacskó pektin

fél narancs leve

Elkészítés: 

Az arányokon természetesen lehet változtatni, én így készítettem.  Mivel nagy szemű volt a cseresznye, kisebb darabokra vágtam. A narancslé kivételével mindent összekevertem, a gyümölcsöt kicsit szétnyomkodtam a kezemmel, és feltettem főni. Az utasításnak megfelelő idő után üvegekbe szedtem, és száraz dunsztban pihentek másnapig. A végén hagytam egy keveset, amibe narancslét kevertem. Rottyant egyet, elég volt egy kis üvegbe, és egy kis tálba. Meg is kóstoltuk. Csodás íze van!