Mákos és diós ferentő. Magyarország finom

 

Sajnos nem jutottam oda, hogy süssek valamit a Magyar Kultúra napjára, ahogy ígértem, mert kicsit gyengélkedtem. Maradt a csirke narancsmártással.

Azért nem maradunk sütirecept nélkül. 

A karácsonyi beszámolóban mutattam, hogy Borbás Marcsi Magyarország finom című szakácskönyvét kaptam ajándékba a férjemtől. András naptól Vízkeresztig ismerteti a különböző magyar tájegységek és a köztünk élő nemzetiségek ételeit az ünnepek kapcsán. Gyönyörű könyv tele csupa érdekes, nekem gyakran ismeretlen étellel, süteménnyel. Ilyen ez a ferentő is. 

Borbás Marcsi nagy tisztelője vagyok. Egyedülálló és pótolhatatlan az a kincs, amit bemutat nekünk műsoraiban, könyveiben, honlapján. Remélem, hogy a többi kötet is megérkezik majd, elvégre is az ember lányának van születésnapja, névnapja, Anyák napja, meg csak úgy...😊

Van azért egy terület, ami nem tetszik benne, ez pedig a néphagyomány egyfajta értelmezése, de erről bővebben a bejegyzés végén.

Akkor jöjjön a recept, melyen kicsit változtattam a diétánknak megfelelően. Palóc lakodalmas sütemény. Más néven fentő, frentő. 

Hozzávalók:

-tészta:

30 dkg finomliszt

20 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt

(Marcsinál 25 dkg finomliszt és 15 dkg rétesliszt)

1 teáskanál só

2,5 dkg élesztő

kb 3 dl langyos víz

1 biocitrom héja

1 mokkáskanál cukor

-öntet:

3 dl tej

1 teáskanál 1:4 édesítő

(Marcsinál 5 dl zsíros tej, 3 evőkanál cukor)

-tetejére: 

darált édesítős mák

darált cukros dió

(Marcsinál méz is)

Elkészítés: 

Az élesztőt 1 dl vízben a cukorral felfuttatjuk. A száraz anyagokat összekeverjük, és az élesztővel, a citromhéjjal  meg a vízzel jól kidagasztjuk. Valamit elmérhettem, mert a tészta nagyon lágy lett. Sok lisztet kellett hozzáadni, hogy formázni tudjam. A gyúrás után kétszeresére kelesztjük, téglalap alakúra nyújtjuk, és nyolc csíkra vágjuk. Idáig követtem az utasításokat, de aztán a csíkokat összegyúrtam, és így formáztam belőlük hengereket. Legközelebb ki se nyújtom, hanem kis cipókkal indítok, és utána készítem el a kb 30 cm hosszú hengereket, melyeket 2 cm távolságra be kell vágni. Utána vízszintesen körbekanyarítjuk. Egy kis virágformát kapunk. Sütőlemezzel bélelt tepsiben még 15 percig hagyjuk kelni őket, majd 170 fokra előmelegített sütőben kisütjük. Előtte megspricceljük vízzel.  Kb 30 perc alatt kész. 

Kicsit hűtjük, majd megmártjuk a tejben, és megszórjuk mákkal illetve dióval. A mákost mi esszük a férjemmel, a diós a lányoké. 

Tulajdonképpen ez a guba tésztája, melyet a kenyérsütéskor szakítanak ki, csak ebben van egy kis citromhéj is. Nagyon finom!

Egy szép idézet Győrffy Istvántól, aki  néprajzkutató és egyetemi tanár volt a múlt század elején.  Ma is megszívelendő gondolatait a  nádudvari fazekasnál láttam kiírva.

"Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk-e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az európai művelődést!" 

(Győrffy István)

Bibliás elmélkedés: 

A könyv újra-és újra ismerteti a különböző néphagyományokat, melyeknek varázserőt tulajdonítottak. Az még nem lenne baj, ha csak ismertetné, hiszen ez a köteles tájékozódásunk része. Illik tudni, hogy mit miért tettek eleink. Én viszont úgy érzem, hogy mintha elfogadóan, őket igazolóan mutatná be ezeket, szinte biztatna minket arra, hogy kipróbáljuk. Különösen haragszom a Luca-napi jóslásokra. Egy ismerősöm mesélte, hogy ő is felírta a fiúbarátai nevét egy cédulára, és sorsoltak, hogy vajon ki lesz a férje. Ahhoz ment feleségül, akit kihúzott, pedig nem is volt belé szerelmes. Aztán végigszenvedték az életüket. 

Egyik "kedvencem": 'Karácsonytól újévig nem szőnek és nem fonnak, nehogy a szarvasmarha megsántuljon.' 

A németek azt mondják a babonaságokra, hogy ellen-hit. Nagyon pontos megfogalmazás. Nem hihetsz egyszerre abban, hogy Isten segít és abban, hogy neki így is be kell segíteni. A személyes felelősségem az életem alakulásában más lapra tartozik. Persze lehet azt mondani, hogy ilyesmit a felvilágosult ember már nem hisz. Bár így lenne! A régi hiedelmek helyébe újak jönnek, hogy minél több pénzt kicsaljanak az emberektől: csodagyógyítók, családállítók, jelmagyarázók ma is vannak, és elfordítják az emberek figyelmét az élő Istentől, aki pedig a szeretetével keresi őket. Bárcsak mindenki megtalálná, aki most ezeket a sorokat olvassa. 

"Kiálts hozzám és megfelelek, és nagy dolgokat mondok neked és megfoghatatlanokat, amelyeket nem tudsz."(Jeremiás próféta könyve 33.rész 3.vers)

Emődi Tehéntánc szelet

 

Még eddig sohasem hallottam erről az ételről, pedig nagyon finom, és a története is érdekes. A Reformátusok Lapjában mutatták be az Emődi Gyülekezetet, és ott olvastam róla. Bemásolom ide az ismertetést: 

"Az emődi szőlőhegy egy részét Tehéntánc-dűlőnek hívják. Úgy tartja a mondás, hogy a szőlősgazdák oda hordták ki a présanyagot. A törköly megerjedt, az ott legelő tehenek pedig ettek belőle, majd mámorukban tántorogtak tőle: táncra perdültek. Az esetről ételt is elneveztek az 1960-as években, az emődi Tehéntánc szeletet."

Persze az emődi gyülekezet esetében nem ez a legfontosabb, hanem például az, hogy onnan közvetítették nagypénteken az istentiszteletet a Kossuth Rádióban. Elöregedő közösség, de nem adják fel. Napközis táborokat szerveznek, és a lelkigondozással is sokakat idevonzanak. Kell a megnyugvás, a békesség az embereknek, amit a családi körön kívül az egyházban találnak meg. 

Nem tudom, hogy hányan szokták elkészíteni ezt a finom falatot Emődön mostanában, de nálunk biztos, hogy nem ez lesz az utolsó alkalom. Nagyon ízlett mindannyiunknak. 

Keresgettem receptet hozzá, és ebből okosodtam:

Hozzávalók egy személyre:

12 dkg (egy nagy szelet) sertéskaraj
5 dkg füstölt sajt (Karaván)
5 dkg füstölt szalonna
a panírhoz liszt, tojás, zsemlemorzsa
Elkészítés: A húst kiklopfoljuk, a szalonnát és a sajtot vékony csíkokra vágjuk. A hentes egy vastag szeletet vágott, bevágta majdnem ketté, vagyis kinyitotta. Ezt nagyon enyhén besózzuk, egyik oldalára ráhalmozzuk a sajtot és a szalonnát (én kicsit kevesebbet használtam fel), majd a másik felét ráhajtjuk, és bepanírozzuk a szokott módon. Közepes hőmérsékletű bő, forró olajban kisütjük. Sült krumplival, savanyúsággal kínáljuk. 

-Miért kell templomba menni, ha Isten mindenütt jelen van? 

-Azért, mert noha az egész légtér ki van töltve vízzel pára formájában, ha inni akarsz, akkor mégiscsak el kell menned a kútra vagy a forráshoz. (régi bölcsesség)

Túrós táska leves

Holnap nagypéntek. A blog oldalsávjában receptek találhatók erre a napra. Katolikus testvéreink szigorú böjtöt tartanak ilyenkor, gyakran  nem is esznek semmit, de húst biztosan nem, de még a legmegátalkodottabb 😊 reformátusok (mint például én) sem esznek húst ilyenkor. Azért írtam ezt, mert nálunk a böjtnek inkább a lelkisége van előtérben, mint a régi egyházatyáknál is. Lásd Aranyszájú Szent János intelmeit. Természetesen teljesen rendben van, ha valaki 40 napig húsmentes napokat tart, különösen akkor, ha a húsevés a szíve csücske, mert a böjtnek az az igazi értelme, hogy azt hagyjuk el, amihez nagyon ragaszkodunk. Lásd Lemondással gazdagodni című írásom.
Már van egy túrós táska leves a blogon, de az finomliszttel készült. Anyukám szerint az Alföldön, ahol ő felnőtt, gyakran készítették. Valamikor a kedvenc levesem volt. Munkaigényes, de nagyon finom és különleges is. Zöldségleves alapba kell belefőzni a túrós táskákat, de én a reszelt zöldséget használtam. Nagy könnyebbség, hogy csak leveszem az üveget a polcról, és máris mehet az ízesítő a levesbe. Az az igazság, hogy a kenyéren kívül semmi sem olyan finom teljes kiőrlésű liszttel, mint fehérrel, de jobb a glikémiás indexe, vagyis lassabban szívódik fel belőle a szénhidrát, ezért cukrosoknak egészségesebb. Mi meg vállaljuk a beteggel az együttérzést. :)

 Hozzávalók:
-leves:
literenként 1 nagy evőkanál reszelt zöldség
1 krumpli
-tészta:
10 dkg finomliszt
10 dkg teljes kiőrlésű tönköly búzaliszt
bors
2 tojás
2 tojásnyi víz
-töltelék:

 15 dkg túró
1 tojás
só, bors,
vágott petrezselyem
Elkészítés:

A liszteket összekeverjük, mélyedést készítünk benne, beleütjük a tojást és  a vízzel tésztát gyúrunk. Amíg pihen, összekeverjük a tölteléket. A tésztát kinyújtjuk, téglalap alakúra vágjuk (kb 6x8 cm), és a közepükre halmozzuk a túrótölteléket. Feltekerjük. Eddig úgy néz ki, mint egy szaloncukor, de folytatjuk a formázást. Két kezünk hüvelyk-és mutatóujjával megfogjuk a tészta csomag keskeny részét, és egyik kezünkkel jobbra, másikkal balra tekerünk rajta egyet, és utána befelé összenyomjuk. Ezt valószínűleg azért kell, hogy ne folyjon ki a túró. A forró levesbe dobjuk őket, és addig főzzük, amíg feljönnek a felszínre.
A fázisfotókat a másik receptből kölcsönöztem azért fehér a tészta, de ugyan úgy készült.

Teljes kiőrlésű liszttel így nézett ki főzés előtt.

Bibliás elmélkedés: 

Nagypénteken arra emlékezünk, hogy Jézus Krisztust elfogták, ártatlanul elítélték, és megölték. Ha nem ismerjük az események hátterét, akkor érthetetlen és értelmetlen mindaz, ami történt. Ha viszont ismerjük, akkor a világ legszebb története áll előttünk Isten szeretetéről.

Miről is van szó?

Amikor Isten megteremtette az embert, szoros kapcsolatban volt vele. Együtt sétáltak, beszélgettek. Minden békés és biztonságos volt. Isten világos parancsba adta, hogy a jó és gonosz tudásának a fájáról ne egyen, mert meghal. Az emberpár nem engedelmeskedett, ezzel ez a bensőséges kapcsolat megszakadt, lelkileg előállt a halál, és le kellett hagyniuk ezt a nyugalmas helyet. Testileg azért nem kellett meghalniuk, mert helyettük meghalt egy bárány, ami Jézus halálának az előképe. Helyettes áldozat. Évszázadokig ez volt a törvény, hogy áldozati állatot kellett vinni a bűnért, de Isten már az Édenkertben megígérte, hogy elküldi a Messiást, aki megváltja a népét. Ez volt Jézus. 3 évig tanított, gyógyított, beszélt Isten országáról az embereknek. Végül halálra adták azok, akik más Messiást (Megváltót) vártak, akik a hatalmi ambícióikat látták veszélyeztetve általa. 

Halála igazságtalan volt, de nem értelmetlen, mert titokzatos, általunk érthetetlen módon a kereszten magára vállalta a bűneinket, és meghalt helyettünk. 

"Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások (Biblia) szerint, eltemették, és feltámadt a harmadik napon az Írások szerint." (1.Korinthus 15.3-4)

A mai embernek ezt nehéz megérteni, mert a bűn alatt a lopást, csalást, gyilkosságot érti. Ebben pedig a többség kétségtelenül nem vétkes. A bűn lényege azonban az, hogy én akarom eldönteni, hogy mi a jó és mi a rossz. Én akarok törvényt szabni, nem akarok alkalmazkodni Isten rendjéhez, és máshoz sem. Ezért olyan gyakoriak a válások is, mert önzők lettünk. Jézus viszont példát adott abban, hogy olyan volt köztünk, mint aki szolgál. Ezt a mások felé forduló lelkületet jó lenne megtanulni tőle: "Ne úgy legyen, Atyám (Istenem), ahogy én akarom, hanem úgy ahogy te akarod."Lukács evangéliuma 22.42.

Aki ezt hittel el tudja mondani, az hamarosan békességet és örömöt fog megtapasztalni. 

Jézus mondja: "Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek. Nem úgy adom, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek, és ne féljen! Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és a ti örömötök teljessé legyen.”János 14,27; 15,11

Túrós táska leves

 Nem is emlékszem, hogy mikor ettem utoljára. Anyukám alföldi, tőle tanultam.  Ismerőseim közül senki nem is hallott róla eddig. Az interneten két receptet találtam, de a formázásuk más.

Egyszerű zöldséglevest főzünk. Én most a reszelt zöldségemet használtam  fel. Olyan jól termett a kert tavaly, hogy még mindig van belőle. 

Hozzávalók:

-leves: 

kb 1.5 l víz, 

1.5-2 evőkanál reszelt zöldség

zellerlevél
2 krumpli
borsó

(rántás)
-túrós töltelék:
13 dkg túró
fél tojás
petrezselyem zöld
só, bors

-tészta

1 tojás és annyi liszt, amennyivel közepesen kemény tésztát lehet gyúrni. Kis cipót formázunk belőle, és sodrófával vékonyra kinyújtjuk. Hat négyzetet vágunk belőle, és a közepükre halmozzuk a túrótölteléket, melyhez egyszerűen csak össze kell keverni a hozzávalókat. Feltekerjük. Eddig úgy néz ki, mint egy szaloncukor, de folytatjuk a formázást. 

 Két kezünk hüvelyk-és mutatóujjával megfogjuk a tészta csomag keskeny részét, és egyik kezünkkel jobbra, másikkal balra tekerünk rajta egyet, és utána befelé összenyomjuk. Ezt valószínűleg azért kell, hogy ne folyjon ki a túró. A forró levesbe dobjuk őket, és addig főzzük, amíg feljönnek a felszínre. A maradékból kis gombócokat formázunk, és szintén a levesbe főzzük. A leeső tésztadarabokból eperlevél készülhet.

Báránypaprikás Katalin pünkösdi játékára

"Eleink pünkösdi eledele" címmel Katalin játékot hirdetett. 
Habár egy báránypaprikás bármikor fogyasztható, mégis inkább ünnepi eledelnek számít, bár a húsvéthoz szoktuk kötni. Vettünk is most életünkben másodszor egy bárányt, illetve először egy felet, de az is kb annyiba került mint ez, úgyhogy lehet, hogy az egészet mi fizettük ki akkor. Azét is, akivel feleztünk ennek az árából kiindulva. A mostani bárány így nézett ki szétbontva. Természetesen nem ettük meg mind, a fagyasztóba került egy része. A paprikást a csontos részekből készítettem. A bordát természetesen szétvágta a férjem. A tüdőt, a szívet, a veséket és a lépet  külön főztem meg, és utólag kevertem hozzá a többihez.
Elkészítés:
A szokásos módon készült. Hagymát pirítottam zsíron (most nem olajon), majd lehúzva a tűzről hozzáadtam a piros paprikát, felengedtem egy kevés vízzel, sóztam, beletettem a húst, és néha megkevergetve puhára főztem. Nyáron talán tettem volna bele zöldpaprikát és paradicsomot is, de most csak így, egyszerűen főtt. Erdei Ferenc szerint nem is kell bele más.  

Egyszerű nokedli illik hozzá. Eleink is ehették mindezt. Savanyúságnak ecetes-cukros salátát kínálhatunk. Ez már pünkösdkor ehető volt régen is, de gyanítom, hogy inkább a régi, leveles fajtát fogyasztották, és nem ezt a tömör fejűt. Piros korondi készletben  tálaltam, mert pünkösd színe a piros. A református templomokban például csak a pünkösdi ünnepkörben lehet fenn ilyen színű textil. Ha valaki erősen szereti a báránypaprikást, tehet bele csípős paprikát, bár a méregerős nem illik hozzá, inkább csak az enyhén csípős. 

Nálam is játék van. Hamarosan lejár a határidő!

Bibliás elmélkedés:

A pünkösd eléggé elhanyagolt keresztyén ünnep. Karácsonykor a kis Jézusról még lehet hallani, bár inkább fenyőünnep lett újból. Húsvétkor alig jön át a kereszthalál és feltámadás üzenete a harsogó reklámok, nyuszik, hímes tojások mellett. De azért valahogy mégis nyilvánvalóbb, mint pünkösd, a Szentlélek kitöltetésének és az egyház születésnapjának az ünnepe. Pedig a Szentlélek Isten nélkül nem tudnánk hiteles keresztény/keresztyén életet élni, mert Ő tanít meg minden igazságra, vezet, tanácsol, bátorít. Jézus mennybemenetele előtt így szólt a tanítványihoz: 

  "...erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek ...a föld végső határáig." (Apostolok cselekedetei 1.8)*

A Szentlélek tehát nem erő, hanem egy isteni személy, aki erőt ad a bátor bizonyságtételre. A Szentháromság szó sehol sincs a Bibliában, de az összefüggések ismeretében tudhatjuk, hogy Isten három személyben jelentette ki magát: Atya, Fiú, Szentlélek. A Meggyes hármas recepthez csatolt bibliás elmélkedés érthetővé teszi, hogy is van ez.

Pünkösdkor tehát ünnepeljük azt, hogy Jézus elküldte a Szentlelkét, hogy általa mindig az övéivel legyen. Előfordul, hogy olyan fáradtak, kétségbeesettek vagyunk, hogy imádkozni is alig tudunk, de az az ígéretünk, hogy a "Szentlélek is segítségére van a mi erőtlenségünknek. Mert azt, amit kérnünk kell, ahogy kellene nem tudjuk, de maga a Lélek esedezik érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért."(Római levél 8.27) A Szentlélek közbenjárásáról itt olvashatunk.

Az egyház születéséről és földi feladatáról szép igehirdetés olvasható Joó Sándortól itt.

*a keresztény/keresztyén ember tehát JÉZUS KRISZTUS tanúja!

III. Ennivaló úti beszámoló 3. rész: Epilator for the pig (malacszőrtelenítő)

Perzselő

A molnár "irodája" mellett közvetlenül találtuk a konyhát és a szerszámos kamrát rengeteg régi eszközzel. 

Jobbra lent lábakon krumplitörő.

A malom melletti házban is régi dolgokat találtunk, a címben említett epilator valójában perzselő és a legfelső képen láthatják. A gondnok bácsi angol turistáknak magyarázott, akik fel voltak háborodva a magyarok barbár szokásán, miszerint otthon vágnak disznót. Így a perzselő megnevezését epilatorra enyhítette.

Középen mángorló, amivel vasaltak.

Szeretek tájházakban nézelődni. Tetszenek a régi dolgok, a formák, a gondosság, ahogy készültek. Itthon is őrzök néhány antik tárgyat, majd nemsokára mutatok belőlük.