A következő címkéjű bejegyzések mutatása: superstition. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: superstition. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. január 1., csütörtök

Malacsült, bibliai fahéjas lencsével





Az előző bejegyzésemben hagyományaink mellett kardoskodtam. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak magyar ételeket főznék, vagy ezt javasolnám. A világ kitárult, és a magyar konyha már a régi időkben is befogadó volt, mint népünk is. Sok, hagyományosnak gondolt ételünket főzik más népek is, van, amit mi vettünk át, mint például a lecsót. 
Azért nem főznék pulykát karácsonykor, legyen ez az angoloké. Mi halat eszünk, disznótorost, és mákos, diós süteményeket készítünk hozzá. Természetesen nem ítélek el senkit, aki másként gondolja. Magam is szorgalmas olvasója vagyok olyan blognak, ahol angol ételek készülnek szenteste. Sőt, karácsonyi puncsom is angol hagyomány, bár ajándék, nem saját készítés.
Nem babona, hanem a szokás miatt sütök szilveszterkor malacot, és lencsét is szoktam készíteni. Idén ez utóbbival újítottam, és a Bibliai szakácskönyv alapján főztem meg. Persze ez sem magyar, de keresztyénségünk a Szentírásban gyökerezik, így nem idegen az ünneptől.
Ritkán veszek kész fűszersót, most is magam kevertem ki. 


Mozsárban törtem meg a színes borsot, köményt, kevertem bele majoránnát, egy evőkanál sót, és olajat. Ezzel dörzsöltem be a húsdarabokat, és egy éjszaka hagytam állni. A bőrös részt éles késsel bekockáztam. 






Másnap beáztatott Pataki tálba helyeztem, meglocsoltam egy dl vörösborral öntöttem még alá 2 dl vizet, tettem közé néhány répát, két zellerlevelet, rá vöröshagymakarikákat, és fedő alatt lassú tűzön pároltam a sütőben. Amikor puhulni kezdett, levettem a fedőt, és pirosra sütöttem. 




A lencsét a bibliai szakácskönyv alapján készítettem el.  Kétféle receptet közöl. A híres nem ez, hanem a vöröslencsés változat, de ahhoz nem volt itthon minden alapanyag.
Hozzávalók: 
250 g lencse
1 l víz
1 evőkanál olívaolaj vagy vaj
1 fej hagyma felaprítva
2 gerezd zúzott fokhagyma
1 kisebb póréhagyma karikára vágva de újhagymát használtam
1 teáskanál őrölt kömény, koriander, fahéj (nem tévedés: fahéj!) vegyesen
1 csapott teáskanál só.
(citromlé)


Előzőnap megmostam és beáztattam a lencsét. 
1 evőkanál vajon üvegesre pároltam az összekockázott vöröshagymát, majd hozzáadtam a fokhagymát, az újhagymát és együtt pároltam őket egy kicsit. Utána belekevertem a fűszereket, pirítottam még, és hozzáadtam a lencsét, együtt pirítottam tovább. Végül felöntöttem az áztatóvízzel, és puhára főztem az egészet. A recept szerint csak a végén kell beletenni a sót, de én eltértem ettől.  1 teáskanál citromlevet adtam hozzá, amikor készen volt. A víz sok, 8 dl is elég lett volna. 
Nagyon finom lett, az ízek teljesen összeértek. 




Bibliás elmélkedés: 

A Bibliában Ézsau eladja elsőszülöttségi jogát egy tál lencséért. (I. Mózes 25. 27-34) Az elsőszülöttség isteni ajándék volt, számos előjog kapcsolódott hozzá: az atyai áldás, a nagyobb örökség stb. Ézsaut azonban annyira hatalmába keríti a testi vágya, az éhség, hogy semmivel sem törődik, csak jóllakjon. A történet azt az embert példázza, akit a vágyai hajtanak, a pillanatnyi szenvedély. Mennyire hasonló kísértések érnek minket is manapság: vedd meg, akár kölcsönből is! Élj a mának, ne törődj a jövővel! Csak most, csak neked. Aztán jön a kiábrándulás, a csalódás, mert ami annyira csábítónak tűnt, felfal minket. Vágyainkat Isten kezébe le kell tennünk. Ő jobban tudja, mit hoz a jövő, segít jó döntéseket hozni. 

Új évi ima

Áldd meg, Úristen számunkra ez évet,
Hogy magasztaljon Téged minden ének,
És áldásodat a lelkünk érezve,
Feljusson az égbe!

Szentlelked legyen mindenben vezérünk,
Tanácsadónk és irányítónk nékünk.
Ne legyen bennünk rosszra hajló lélek,
Csak amely él Érted!

Az igazmondás, tisztelet és hála
Szívünkben leljen örökös lakásra,
Hiábavaló dolgoktól óvjon meg
Megmentő kegyelmed!

Áldd meg Úristen számunkra ez évet,
Hogy megismerjen minden lélek Téged;
Elhagyva a romlott, bűnös világot, –
Köszöntse Országod.

Nyisd ki a kapudat, ha zörgetünk Nálad,
Hallgasd meg ezt az újévi imánkat,
Hogy áldásodat a lelkünk érezve

Feljusson az égbe! 

(Kárász Izabella verse)

2013. december 31., kedd

Malacunk van...:)


Szilveszterkor malachúst szoktam sütni. Nem egy egészet, mert ez nagyon sok pénz lenne, és nem is fogyna el. Csak egy-két darabot veszünk a hentesnél. Rendszerint saját keverésű fűszert használok, de most találtam grill fűszersót a kamrában valamelyik lány főzőcskézéséből, és ezzel szórtam be. Később láttam csak, hogy Orient és csirkecombhoz való. Nem baj, habár a babonások nem főznek szárnyast szilveszterkor, nehogy elkaparja a szerencsét, de én ebben nem hiszek.

Fűszeres malacsült
Hozzávalók:
1 kg 40 dkg bőrös malac
1 Orient grillfűszer
fél dl vörös bor
1 dl olaj
A fűszerrel bedörzsöltem a húsokat, és másnapig állni hagytam.  Felforrósítottam a tepsiben az olajat, és beleforgattam a húst, majd lassú tűzön megsütöttem. közben locsolgattam az olajával.

Almás vörös káposzta
60 dkg vöröskáposzta
1 hagyma
csapott mokkáskanál őrölt kömény

egy savanykás alma
olaj
A káposztát szálasra vágtam, megsóztam, és egy kis ideig állni hagytam, hogy levet engedjen
Kevés olajon megdinszteltem a csíkokra vágott hagymát, majd beleforgattam a káposztát, és megszórtam őrölt köménymaggal. Lassú tűzön, fedő alatt pároltam, egy kis vizet lehet adni hozzá. Amikor már félig kész, hozzáadtam egy mokkáskanál ecetet és ugyanannyi cukrot, és az apróra vágott almát. Készre pároltam. A krumplit kis hasábokra vágtam, és  jó sok egész köménymaggal főztem puhára.
Karácsonyra egy szép tálat kapott A parókia konyhája Zsuzsi unokahúgomtól. Ebben tálaltam elsején.

Bibliás elmélkedés:
Szilveszterkor malachúst szoktam sütni. Nem azért, mert a malac a turcsi orrával előtúrja a szerencsét. A sült malac egyébként sem túr már elő semmit.
Egyáltalán nem hiszek a babonákban.
Nem keresem a négy levelű lóherét, és ha mégis találok egyet véletlenül, akkor nem gondolom, hogy szerencsém lesz. SZERENCSÉM VAN, hiszen a négy levelű lóhere ritka dolog. 
Nem fogom meg a gombomat sem, ha kéményseprőt látok, és nem félek a fekete macskától sem. 
Nem teszek ki lópatkót az ajtóra, hogy megvédjen a rontástól, mert nem tud megvédeni.

Nem félnék szárnyast főzni szilveszterkor,  mert ha el tudná kaparni a szerencsét december 31-én, akkor mi akadályozna meg egy töltött tyúkot abban, hogy megtegye ugyanezt az év más napjain? Nyilván az akadályozná meg, ami szilveszterkor is, hogy már meghótt szegény.


Nem vagyok babonás, mert a babona megkérdőjelezi a keresztyén hitet. Hiszen nem bízhatsz egyszerre Isten gondviselésében, és abban is, hogy majd valamilyen tárgy megoltalmaz a rossz dolgoktól. 
"Elöl és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod a kezedet." - mondja Istenről a zsoltáros a Bibliában.(139. rész 5. vers)
Hát akkor miért sütök mégis malachúst szilveszterkor (és máskor is)?
A válasz egyszerű: azért, mert szeretjük. :)