Chilis bab

Nagyon régóta várat már magára ez a bejegyzés. Három éve készítettem az első fűszerkeverékeket a blogra. Azóta többször főztem chilis babot, de soha nem került fel. Ezek a képek is hónapok óta lapulnak a gépen. Pedig a chilis bab finom, könnyen elkészíthető, és nem is drága. Hús nélkül is kiváló fehérje forrás, de mi szeretjük hússal. 

Hozzávalók:

30 dkg darált hús

olaj

25 dkg száraz bab 

1-2 evőkanál fűszerkeverék

Elkészítés:
A babot előző este beáztatjuk, majd enyhén sós vízben puhára főzzük. Kevés olajon megpirítjuk a darált húst, hozzáadjuk a fűszert ízlés szerint. Általában 1-2 evőkanál elég, majd felengedjük  a bab főzővizével, kis főzés után a babot is beleöntjük, és összefőzzük. 

A fűszerkeverékek. Elöl a provance-i, hátul s chilis, és mellette a gyros. 

Chillis, csilis.

Tejfölös bableves

Ezt a nagyon egyszerű levest anyósomtól tanultam.

Hozzávalók:
30 dkg füstölt hús, itt bordaporc
20 dkg száraz bab
5 babérlevél
1 hagyma
(só)
2 kanál tejföl
1 kanál paprikás rántás

Elkészítés: 

A babot előző este beáztatjuk, A füstölt húst 1.5-2 liter vízben feltesszük főni. A bab fajtájától függ, hogy mikor tesszük hozzá. Ha nem sikerül összehozni, hogy együtt főjenek, akkor azt vesszük ki a léből, amelyik előbb kész. A babbal együtt a babérlevél és az összevágott hagyma is a vízbe kerül. Az elfőtt vizet valószínűleg pótolni kell. Lehet, hogy só nem is kell bele. Amikor megfőttek, akkor berántjuk, és csomómentesre elkeverjük benne a tejfölt. A húst kenyérrel ehetjük hozzá, és két fogásunk van.

Bibliás elmélkedés:

A jeruzsálemi templom belső részében állt az illatáldozati oltár, amelyen áldozatként égették az előírt tömjénkeveréket. Kezdetben négy illatos anyagot égettek egyenlő arányban sóval elkeverve. Később bővült az anyagok köre. 

A felszálló füst azt jelképezte, ahogy imádságunk Isten elé kerül. A zsoltáros ezt így fogalmazta meg: 

"Jusson eléd imádságom,

mint illatáldozat,

imára emelt kezem,

mint esti áldozat." (141.zsoltár 2. vers)

Részlet Fekete Ágnes áhítatából újszövetségi gondolatokkal kiegészítve:

"A Jelenések könyvében olvashatjuk, hogy Isten trónjánál ott van huszonnégy vén, akiknek a kezében füstölő van, és ez a füst a szentek imádsága. Az ima füst. Nem nagyon látjuk, nem tudjuk pontosan hova tart, egyfajta titokzatosságban küldjük Istennek, de egészen biztos, hogy ahol füstölnek, ott előbb utóbb mindenki megérez valamit a környezetben. A fölfelé küldött áldozat itt lent érződik. Az ima valami sűrű kapcsolatban lét, Isten felé irányuló önátadás, ami jó illata a környezetünknek is."

II. Ennivaló úti beszámoló 4.rész:Soproni sertésborda

Fertődön megtekintettük az Eszterházy kastélyt. Mivel engedélyezték a fotózást, mutatok néhány szép képet étkészletekről. A kályhák is gyönyörűek.

Ez a herendi készletek  Eszterházy motívuma. Bordó szín fura sás alakú díszekkel. Nekem nem tetszett, úgyhogy nem is veszünk ilyet.:)

.

Ez a kép nem saját, hanem innen való.

Miután jól kigyönyörködtük magunkat, egy kedves kisvendéglőben vacsoráztunk helyben. 

Soproni sertésbordát rendeltem, mert szeretek ismerkedni  a helyi ízekkel. Rendes receptem nincs, de a pincér felvilágosítása alapján a következőképpen készült.

A húst bevagdosták, és forró olajon átsütötték. Félretették, majd baconszalonnán póréhagymát dinszteltek, paprikát, paradicsomot pároltak rajta. Babkonzervvel dúsították, és ráöntötték a húsra. Krumplipürével tálalták. 

Nagyon finom volt. A babos ételek a környékbeli németség kedvelt fogásai.

A ragu közelről.

Jártunk Nagycenken, a Széchenyi kastélyban is. Kiáltó volt az ellentét a két kastély között. Az Eszterházy pompája teljesen öncélú ragyogás. Magamutogatás és önzés. Nagycenken viszont minden arról szólt, hogy a tulajdonos egy másokért élő, keresztény ember. Sokkal "szegényebb", ha lehet ezt a kifejezést használni egy dúsgazdag nemesemberre, mégis mennyi minden fűződik a nevéhez! A Tudományos Akadémia, Lánchíd, az egész ország megreformálása, felemelése. A legnagyobb magyar.

Zöldbableves

Molnár Lászlóné Margitka főzött az ifihét mai napján. Sőt! Mosogatott is, ami nagy dolog, mert nincs és nem is lesz mosogatógépem. 

Nagyon finom zöldbablevest kaptunk, pörköltet és kagylótésztát. Érkezett egy halom sütemény is a szülőktől, ha megkapom a receptjüket, akkor beteszem őket is a blogba, mert nagyon finomak voltak. A falumban kiváló amatőr szakácsok és cukrászok élnek. Országos főzőversenyekre járnak, és nagyon szép eredményeket érnek el. 

Együtt eszünk a gyerekekkel. Látható, hogy nem vagyok úgy kifáradva, mint hétfőn, amikor én főztem.

Továbbgondolás:

Nem ez volt a mai bibliai tanítás, amiről most írok, de nagyon ide illik, a szolgálathoz:

A 66. zsoltárban is énekeltük: „Örvendj, egész föld, az Istennek”!

Rendben, mondhatjuk erre, de hogyan is történik ez? Öltsünk magunkra mindig „széles mosoly” álarcot, hogy akkor is boldogságot mutassunk, ha belül egész mást érzünk? Bóvli filmekben, rossz színészeken lehet néha ilyet látni: érezhető, hogy a túljátszott mosoly csak a szerephez tartozik.

Ha az öröm álarc, akkor nem lehet valódi! Az Isten előtti örömnek azonban sokkal mélyebben van a forrása!

Kérdezzük csak meg magunktól: Van-e okunk az örömre? Hol keressük az örvendezés okait? Vajon az attól függ, hogy éppen kivel találkoztunk, vagy éppen mi történik velünk? A hangulatunktól függ, hogy tudunk-e örülni? „Ujjongjatok az ÚR előtt az egész földön! Szolgáljatok az ÚRnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé! Tudjátok meg, hogy az ÚR az Isten! Ő alkotott minket, az övéi vagyunk”! (100. zsoltár)

Isten népének öröme nem hangulatból, hanem kapcsolatból fakad! Abból, hogy mi Istenhez tartozunk, Neki szolgálhatunk, Ő vigyáz ránk!

Forrás: http://refkenese.hu/igehirdetes/2012/az-oszinte-orom-forrasa.html