Hozzávalók:
1,50 kg malaccomb
4 borsos fűszerkeverék
1 dl olaj
0.5 kg lencse,
só
1 hagyma
4 babérlevél
paprikás rántás,
tejföl
A hús befűszerezve |
Elkészítés:
A húst előző nap bekentem az olajjal elkevert fűszerekkel. 200 fokon kezdtem sütni fedő alatt jénaiban. Amikor már rotyogott, akkor 150 fokra mérsékeltem. Amikor már puhult a hús, levettem a fedelét, és pirosra sütöttem. A lencsét 1 órára beáztattam, majd új vízben az összevágott hagymával, sóval, babérlevéllel feltettem főni. Amikor megpuhult berántottam, és tejfölt kevertem bele. A képen nem a teljes mennyiség látható. (Nem vagyok babonás, csak hagyományból főzök lencsét és malacot ilyenkor.)
A bűnbánat, mint az újrakezdés előfeltétele
Ez a beszélgetés kb 20 éve jelent meg egy közéleti lapban. Frajna András
katolikus lelkésszel beszélgettem. Az üzenet ma is aktuális.
- Sok ember fogadkozik újévkor, hogy például
leszokik a dohányzásról, vagy kibékül a haragosaival, de idővel, még ha
átmenetileg sikerült is megállni, újra visszaesik. Mi lehet ennek az oka?
- Minden
kezdetben van valami szép ígéret akár új munkahelyen kezdünk, akár új barátságokat, kapcsolatokat építünk. Emberhez
méltó, értelmes életet csak reménykedve, hittel és a bizalom légkörében lehet
élni. Így az év kezdetén is nagy és fontos célkitűzéseket teszünk, mert
eredményeket akarunk elérni. Elégedetlenek vagyunk, ígéreteket teszünk, de ezek
mindig túlzóak. Később, ha fontolóra vesszük őket, kiderül, hogy azért nem
tudjuk teljesíteni, mert túlvállaltuk magunkat. Aki pedig erején felüli célokat
tűz ki maga elé, az a maga erejéből azt el nem érheti. Nagyon nehéz ezt
beismerni és segítséget kérni, mert senki sem szereti azt az arcát mutatni
másoknak, amelyik a gyöngébb. Önmagunk előtt is megszépítjük magunkat, és be is
tudjuk csapni magunkat. Egyedül az Isten ismer bennünket tökéletesen,
kimerítően. Ezért kell Őelőtte vizsgálni magunkat, terveinket, Tőle tanácsot
kérni. Megakadunk, vergődünk, nem értjük magunkat és a világot sem mindaddig,
amíg nem tudunk őszintén Istenre hagyatkozni.
- Úgy látja
tehát, hogy kudarcaink oka az is, hogy nem keressük magunkban a hibát, nem
tartunk bűnbánatot?
- Feltétlenül.
- Milyen az igazi bűnbánat?
- Az igazi
bűnbánat helyes Isten-és önismeretből származik. Évek folyamán rájövünk, hogy
nem ismerjük magunkat, nem azzal foglalkozunk. Pl. a megélhetés gondjai
elveszik az energiánkat. Régebben nem volt ilyen magas az életszínvonal, mégis
elégedettebbek voltak az emberek. Természetes, hogy törekszünk többre, de ha
másokat akarunk megelőzni, mindig találunk olyat, akit megelőzhetünk. Ez lelki
síkon is így van. Észreveszem a hibáimat, de találok olyanokat, akiknél különb
vagyok. Így semmi sem változik, de ezzel nyugtatgatom magam.
- Ha
felismerem a hibáimat, meglátom valamilyen bűnömet, elég-e Istentől bocsánatot
kérni? Hogyan kell rendezni elrontott kapcsolatainkat?
- Minden
hibánkkal, mulasztásunkkal, szeretetlenségünkkel az Istentől meghatározott
rendet zavarjuk meg. Az Isten Jézus Krisztus áldozata érdeméből a bűneinket meg
akarja bocsátani, de ennek feltétele az igazi bűnbánat. Természetes, hogy
Istentől bocsánatot kell kérni, de ez nem elég. Jézus Krisztus nagyon világosan
fogalmazott, amikor azt mondta: „Még ha ajándékodat viszed is az oltár elé és
ott eszedbe jut, hogy valakinek jogos panasza van ellened, hagyd ott
ajándékodat az oltár előtt, menj el és békülj ki vele, és csak azután ajánld
föl adományodat.” (Máté 5, 25 alapján) Sokféle hibát, bűnt követhetünk el. Ha
az igazunkat keressük, tévedhetünk, de ha megbocsátunk, vagy bocsánatot kérünk,
soha nem tévedünk. A „lelki egyensúly”, a szív békéje legalább olyan nagy
érték, mint a becsületünk. Ne sajnáljuk helyreállítani, ha felborult. Jézus a
Máté 18,21-ben azt mondja Péternek, hogy nemcsak hétszer, hetvenhétszer is meg
kell bocsátanunk. Majd a későbbi versekben az adós szolga példáján bemutatja,
mi történik velem, ha nem bocsátok meg. A szolga sokkal volt adós a gazdájának,
de az megszánta és elengedte a tartozását. Ennek ellenére a szolga mégsem
engedte el egyik szolgatársa sokkal kisebb adósságát, ezért ura visszavonta a
tartozás elengedését. Végül Jézus ezt az értelmezést fűzte a párbeszédhez: „Így
tesz Mennyei Atyátok is veletek, ha szívből meg nem bocsátotok egymásnak”.
(Máté 18,35)
- Visszatérve
a kiinduló kérdéshez: miért van az, hogy újra és újra elbukunk?
- Mert az
emberi természet rosszra hajlik, a magunk erejéből nem vagyunk képesek elérni a
kitűzött célokat, hiszen sokszor azt sem tudjuk, mit szeretnénk elérni. Isten
segítsége nélkül nem valósulhatnak meg célkitűzéseink. Ő ad erőt ezekhez. Isten
az Ő Fiában, Jézus Krisztusban bemutatta, hogyan lehetünk hűségesek
ígéreteinkhez.
- Köszönöm a
beszélgetést.