Már van több aranygaluska recept is a
blogon. Dióval, mákkal, mogyoróval. Vaníliamártással,
borsodóval, csokiöntettel. Receptekért katt a kék szövegre.
Van egy, amit darázsfészekből készítettem citromos öntettel.
Szóval népszerű sütemény volt nálunk. Azt gondolná az ember,
hogy már nem lehet újat mondani a témában, de ez most mégis egy
kicsit, na, jó, csak egy kicsit más, mint az eddigiek.
Hozzávalók:
-tészta: 1/2 kg liszt 2 dkg élesztő 2 tojássárgája 3 dl tej 5 dkg vaj 5 dkg cukor csipetnyi só 1 csomag reszelt citromhéj -hintéshez: 8 dkg dió 3 dkg porcukor 2 dkg vaj
Elkészítés: 1 dl langyos tejjel, 1 kávéskanál cukorral felfuttatjuk az élesztőt. A tojássárgákat elkavarjuk a cukorral, hozzáöntjük a tejet, amiben a sót feloldottuk. A liszt közepébe mélyedést készítünk, és abba öntjük a hozzávalókat. Jól kidolgozzuk, majd beleöntjük az olvasztott vajat, és tovább dagasztjuk. Langyos helyen 1 órát kelesztjük. Lisztezett deszkára borítjuk, gyengén átgyúrjuk. Cipót formázunk belőle.Ujjnyi vastagra kinyújtjuk, és kis
pogácsaszaggatóval korongokat szaggatunk belőle.
Idáig mindegyik receptben eljutottam, de most kicsit változott a helyzet, mert a korongokat egyenként kentem meg vajjal, hempergettem meg a dióban, és helyeztem a tortaformába (18 cm-s). A második sort a hézagokra tettem. Összesen három sor lett.
A tészta, amint várható is volt, nem fogyott el. Egy kis tepsiben darázsfészek készült belőle. Itt még sütés előtt láthatóak. Együtt tettem őket a sütőbe alsó-felső módban még hidegen 200 fokos sütőbe. Majd mérsékeltem 180 fokra.
Az aranygaluska sokkal tovább sült, a végén papírral fedtem le, hogy ne égjen meg a teteje. Csak annyit téptem le belőle, amennyi a fotózáshoz kellett, a többi megy a fagyasztóba a családi találkozóra. A kelt tészták jól bírják a fagyasztást. Kiolvadás után szinte ugyanolyan finomak, mint előtte. Vaníliasodót készítettem hozzá innen, de arányosan kevesebb hozzávalókkal, mégis jócskán maradt, de el fog fogyni. A házi tojás miatt ilyen szép sárga.
Alig találtam SZÉP aranygaluska fényképeket a neten, úgyhogy nem fogok kétségbeesni azon, hogy az enyém se fog szépségversenyt nyerni. Talán elég lett volna két sor is. Majd legközelebb.
Bibliás elmélkedés: Az eddigi receptek alatt a pünkösd két vonatkozásáról emlékeztem meg:
1. Pünkösd a keresztény egyház születésnapja.Isten tervében a keresztyén-keresztény
közösség tagjait mély szeretetkapcsolat köti össze Krisztussal
és egymással. Ez jól érzékelhető, biblikus kifejezéssel
Krisztus jó illatának kell érződnie rajtunk. Ezt fejezik ki a süteményben lévő kis részek, melyek egységet alkotnak, citrom-és vaníliaillatot árasztanak.
2. Pünkösd a Szent Lélek kitöltetésének ünnepe is. 2000 évvel ezelőtt ezen a napon a tanítványok együtt voltak, és várták, hogy beteljesedjen az ígéret. Így is történt. A Szent Lélek tűz* lángjában szállt az apostolokra, és más nyelveken kezdtek beszélni. A jelenség azt jelképezi, hogy Isten láthatatlanul jelen van a Benne hívők életében. A Szent Lélek tanít, bátorít, vigasztal, vezet, meggyőz az isteni igazságokról. Évszázadokig egyetértés volt ebben, és elvileg ma is ezt vallják a keresztény/keresztyén közösségek. Az utóbbi évtizedekben azonban megjelentek új hangok is. Ezek szerint a hívőknek ugyanolyan csodákat kellene megélniük, mint az első keresztényeknek, akik körében gyakoriak voltak a különböző csodák, gyógyulások. Olyan más nyelveken beszéltek, melyeket nem tanultak azelőtt. Van olyan közösség, akik azt vallják, hogy ez kötelező érvényű, és csak az kapta Isten Szent Lelkét, aki nyelveken szól. Még a mennybe se juthat be más, csak ezek.
Nyilvánvalóan hamis ez az érvelés. A Szentírás világosan fogalmaz:
"Kegyelemből van üdvösségetek, a hit által,
és ez nem tőletek van, nem cselekedetekből,
hogy senki se dicsekedjék."
Efezusiakhoz írt levél 2.rész 8. vers.
A hit alázatot munkál, és mások felé fordít. Szolgálatra váltott meg minket az Úr Jézus. A büszkeség, a mások lenézése, az önző életvitel kioltja a Lelket.
Nem tudom, hogy a kedves olvasók közül hányan mennek majd templomba pünkösdkor. Ez az ünnep már alig tartalmaz valamit a keresztény jellegből, pedig a Szent Lélek nélkül nem tudnánk Krisztust követni.
Ha valaki azt mondja, hogy ezek nem répák, akkor nem vitatkozom. Valóban nem répák. Ha valaki azt mondja, hogy ráadásul a zöldje se répazöld, akkor szintén ráhagyom. Tényleg nem répáról való, és még csak nem is hasonlít. Ráadásul az egész nem is répaföld, hanem egy naggggyon finom sütemény, amely éppen jó lenne gyereknapra. Nálam sokkal ügyesebbek pedig készíthetnek marcipán nyuszikat is hozzá. Én el se kezdtem a marcipánnal való munkát, mert nagyon sokalltam az árát. Gondolkodtam még a fondant-on, de aztán valahol megláttam ezt a technikát, és megszerettem. Azért nem ment teljesen simán, de végül is egészen szépek lettek. A gyakorló darabokat pedig el lehet fogyasztani csak úgy, mint színezett fehércsoki darabokat. Innen indultam:
Egy tábla fehércsokit kicsi olajjal gőz felett megolvasztottam, és kétfelé adagoltam. A pirossal kezdtem. Sajnos azonban a szín inkább málna lett, mint sárgarépa piros, ami nem meglepő, hiszen az is van ráírva. Úgyhogy a másik felébe ütöttem egy tojássárgáját, a zöldet pedig megoldottam mentalevelekkel, melyeket egy kicsit megvagdostam. A csokit kis időre a mikróba tettem, hogy átmelegedjen, majd a rózsaszín kinyomóból formáztam egy celofánra.
Hozzávalók:
2 egész tojás 5 dkg 1:4 édesítő vagy ennek megfelelő cukor, de akkor nem diétás 60 ml olaj 1/4 liter tej 4 dkg kakaó 2 evőkanál rum 12 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt 12 dkg finomliszt 1 sütőpor (fél is elég)
A száraz anyagokat a szárazzal, majd a folyékonyakat (a likőr nélkül) külön a robotgép keverőüstjében vagy egy tálban összekeverjük. A folyékonyhoz adagoljuk a szárazat, jól kidolgozzuk, és a legvégén adjuk hozzá a likőrt. Persze rum is jó hozzá. Ha gyerekeknek készítjük, akkor kihagyjuk a likőrt, bár szerintem elpárolog a sütéssel. Egy kis tepsit kibélelünk sütőpapírral, beleöntjük a masszát, és 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk. 10 perc múlva mérsékeljük a hőfokot, és tűpróbáig sütjük. Amikor kész, rácsra borítjuk, ott hagyjuk kihűlni, majd megfordítjuk, és levágjuk a kipúposodó részt. Ha valaki olyan ügyes, hogy neki teljesen egyenes a teteje is, akkor annak minden elismerésem, és a széleit vágja le. Ennek összemorzsolásával kapjuk a "termőföldet". Előtte azonban elkészítjük a pudingot az utasítás szerint.Természetesen jó a csokipuding is, de nekem most nem volt. A süteményt visszahelyezzük a sütőpapíros tepsibe. Kicsit hűtjük a pudingot, és a felét rásimítjuk. Erre kerülnek a sütimorzsák, majd újra a puding. Kicsit összekeverhetjük.
A répákat elhelyezzük rajta a levelekkel együtt. Az ötlet innen.
Bibliás elmélkedés:
vidámítsa a feleségét
Közeledik a gyermeknap, amikor is minden róluk szól egy napig. Sok családban sajnos egész évben, a mai gyerekek mégis mintha boldogtalanabbak lennének, mint évtizedekkel ezelőtt. Nagyon túlterheltek, sok a tanulnivaló, nehéz a táska, sok a különóra, a szülők is rohannak, és gyakori a válás, ezért kevés figyelmet kapnak, amire pedig sokkal több szükségük lenne, mint a drága játékokra, márkás ruhaneműre. A világ számos országában éppen ellenkező a helyzet. Na, nem mintha sok figyelmet kapnának, csak éppen egészen kicsi kortól kell dolgozniuk, és sokszor kilométereket gyalogolnak, hogy pl. friss vizet hozzanak a családnak. Mégsem biztos, hogy boldogtalanabbak, mint európai társaik. A boldogság ugyanis nem az anyagi helyzet függvénye. Persze fontos tényező ez is, de az egészséges, jól működő család, a szülők szeretete az, amely mintegy védőfalként magasodik köréjük. Valószínűleg sok országban nincsenek annyira beszabályozva, többet is vannak a szabad levegőn.
A Szentírás azt a javaslatot teszi a fiatal férjnek az Ószövetségben, hogy ne menjen hadba, ne vessenek rá semmiféle terhet, hanem "vidámítsa a feleségét."5. Mózes 24.5. Az a jól felismert igazság nyilvánul itt meg, hogy az első év meghatározó egy kapcsolat minősége szempontjából, és ez a legjobb a gyerekeknek is.
ne ingereljétek a gyermekeiteket
A gyermekeknek engedelmeskednie kellett, de egy olyan társadalomban, ahol az apák fölött is sokszor teljhatalmú vezetők álltak, ez nem különös. Az engedelmességről az Újszövetség is megemlékezik, de hozzáteszi, hogy ne legyenek elérhetetlen követelmények, hibakeresés, hanem inkább bátorítás, buzdítás, hogy ne bátorodjanak el a gyerekek, ne veszítsék el a kedvüket. Így fogalmaz a szentíró: "ne ingereljétek a gyermekeiteket!" (Kolossé 3.20)
Egységes nevelési elveket persze nehéz megfogalmazni, hiszen a családok nem egyformák. Más a környezet, az anyagi helyzet, kapcsolat az idős szülőkkel, de az biztos, hogy nagyon sok szeretetre, de korlátokra is szükségük van a gyerekeknek. Ebben pedig elengedhetetlen a szülők közti egység.
"Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól." Példabeszédek 22.6
A magyar vásárokon a mézeskalács, a törökméz és a lángos a nyerő. Ez az "édes lángos" az Egyesült Államokban gyakori sütemény a vásárokon. Ha valami újfajta finomsággal akarunk kedveskedni a gyerekeknek, akkor ezzel nem fogunk csalódást okozni. Aki szereti a fánkot/lángost, rossz ember...akarom mondani, az ezt is szeretni fogja.
Hozzávalók: 30 dkg finomliszt 5 dkg margarin
1 dkg élesztő
1 mokkáskanál cukor
1,5-2 dl tej
1 evőkanál cukor vagy édesítő
csipet só
....
olaj
.......
fahéj, porcukor vagy édesítő
Elkészítés: A meleg tejet, margarint, mk cukrot keverjük össze, adjuk hozzá az élesztőt, és futtassuk fel benne. Majd a liszttel, sóval, édesítővel vagy cukorral gyúrjuk rugalmas tésztává. Takarjuk le, és kb fél óráig kelesszük. Vágjuk négyfelé, gyúrjuk cipóvá, és nyújtófával vagy csak az ujjainkkal formáljunk egy kör alakot belőle. Nem kell szabályosnak lennie. A felmelegített olajban mindkét oldalát süssük pirosra. Fahéjas porcukorral/édesítővel szórjuk meg. Még melegen a legfinomabb.
ELESTÉL
28JÚN
(kis unokámról)
Elestél, fájsz, és könnyeden ott ül riadt kis lelked is. Mennyit fogsz esni, gyermekem, hétszer, sőt hetvenhétszer is
Nem tudhatod, és így a jó. Szeretve tart még két karunk, de minden olyan illanó! Te nagy leszel, mi meghalunk.
Mégis, reménnyel ballagunk át e mulandó életen, mert JÉZUSUNKBAN bízhatunk: Ő lesz az út s a – védelem.
Kezdetben volt a bodzaszörp, és azt hittük, hogy utána nincs semmi. Aztán ezzel a főzős divattal csak jönnek, csak jönnek a jobbnál jobb receptek, és amikor már tényleg azt gondolnánk, hogy van már rétes, kevert süti és lekvár is, vége a sorozatnak. És akkor jött a bodzafánk. Meglátni és megszeretni...!Ráadásul ezzel a névvel!
Nem tudom, hogy a fiatalabb olvasóknak mond-e valamit a Szép Ilonka név, de az idősebb korosztálynak Vörösmarty Mihály költeménye jut erről az eszébe. Gyönyörű, bár fájdalmas sorok egy hirtelen feltámadó, de viszonzatlannak hitt szerelemről.
A fánk Szép Ilonkája viszont Halmos Mónika nagymamáját jelenti, aki a bodzás fánk megálmodója. 2000-ben tette közkinccsé a receptet a Varázslatos virágízek című szakácskönyvében. Itt vall erről bővebben. És most jöjjön a recept!
Hozzávalók:
25 dkg liszt 1,5 dkg élesztő
1,5 dl tej
mk cukor
2 tojássárgája (egy is elég lett volna)
1 evőkanál 1:4 édesítő
csipet só
4 nagy bodzavirág szirma
-------
olaj
Elkészítés:
Az élesztőt egy kis langyos cukros tejben felfuttatjuk. Közben a virágszirmokat lecsipegetjük. Minél kevesebb zöld rész kerüljön bele! A lisztben mélyedést készítünk, és beleöntjük a hozzávalókat. Most látom, hogy egy tojás elég lett volna, mivel fél adagból készítettem. Nem ártott neki, nagyon finom, könnyű fánk lett. Mondta is Évi, hogy még ilyen finom fánkot nem evett. Persze, kétszeres mennyiségű sárgájával!
Jól összedolgozzuk, és kétszeresére kelesztjük. Kicsit átgyúrjuk, és másfél cm vastagra kinyújtjuk. Én 6 centis szaggatót használtam, de nagyobbal is lehet. Az olajat felmelegítjük, de ne legyen túl forró, és fejjel lefelé kezdjük sütni a fánkokat. Ha szép színt kap, megfordítjuk. Ha kész, papírtörlőre szedjük. Melegen és hidegen is jó. A bodza és az eper nagyon jól összeillenek, így eperlekvárral kínáltam. Bodzás eperlekvár már nem volt, de a tavalyiból még maradt egy kis üveggel.
Ismét a dabasi szakácskönyvből készítettem ezt az egyszerű, de nagyszerű édességet. Már régóta készülök rá, de mindig visszatartott az, hogy sem anyukámnál, sem anyósomnál nem ettem ilyet. Gyülekezeti szeretetvendégségeken, iskolai büfékben fordult csak elő. Most viszont a mi asztalunkra is került. Sőt! Az a tervem, hogy holnap egy lelkésznőknek és lelkésznéknek szervezett találkozóra ezt viszem. Biztos lesz, aki örül majd neki, mert diétásra változtattam az összetevőket. Fél adagból készítettem. Hozzávalók:
Elkészítés: A kekszet (klopfolóval) darabokra törjük. A tejet, a margarint, az édesítőt, a kakaót összefőzzük, majd a kekszre öntjük, és alaposan összekeverjük. Fóliára halmozzuk, megformázzuk, becsomagoljuk, és néhány órára hűtőbe tesszük.
Az előkészületekről itt írtam. Végül is az indulásnál mind a fél liter vodkát felhasználtam, és még tettem bele rügyeket másnap egy kisebb üvegbe. Most pedig leszűrtem a fenyőrügyeket, és összekevertem két evőkanál akácmézzel és 2,5 dl forralt vízzel. Biztos lehet tenni bele még fűszereket, de én csak így hagytam. Egyik családtagunk lesz a fő fogyasztója, remélem, ízleni fog neki.
Innen indultunk. A mézet (jobb oldali üveg) nem szűröm le. Majd kikerüljük fogyasztáskor.
Ide érkeztünk 11 nap múltán. Láthatóan elvesztette a friss, üde zöld színét, de az aroma átkerült a vodkába.
Elkészítés: A száraz anyagokat összekeverjük, és elmorzsoljuk benne a vajat. Kis mélyedést készítünk benne, elegyítjük a folyékony anyagokat, és az egészet összegyúrjuk. Fél órára hideg helyre tesszük, majd kinyújtjuk, és egy vajazott tepsibe helyezzük. A tepsi nagyságától függ (nem meglepő 😊 ) a zabszelet vastagsága. Ízlés dolga. 180 fokra előmelegített sütőben kb fél óráig sütjük. Két darabot lekvárral összeragaszthatunk.
Mèg az elején vagyunk, de megkockáztattam 20 dkg epret. Finom uzsonnánk lett.
Hozzávalók:
10 dkg tápiókagyöngy
kb 2 dl tej
cukor vagy édesítő ízlés szerint. Elkészítés:
Egy zománcozott lábasba tesszük, és felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje. 10 perc alatt megszívja magát, akkor kis adagokban felöntjük a tejjel, édesítjük, és néha megkavarva készre főzzük.
Nem tudom felidézni, hogy milyen recepttel készítettem a batátát, amikor a férjem nem szerette, de most nincs ellene semmi kifogása. Gyakran sütöm fűszerekkel serpenyőben, nem főzöm, talán ez a titok nyitja. Például itt hagymával.
Most leves készült, és nagyon ízlett így is.
Hozzávalók:
fél kg batáta 1 vöröshagyma 1 gerezd fokhagyma 1 póréhagyma 1 sárgarépa 1 petrezselyemgyökér
só,
mk bors
mk szerecsendió
1 liter alaplé
olaj
Elkészítés: A hozzávalókat felkockázzuk. A hagymákat elkezdjük pirítani az olajon, utoljára a fokhagymát, majd a zöldségeket is. Fűszerezzük, felöntjük a levessel, ami jelen esetben maradék csirkekocsonya leve, ami nem szilárdult meg, de ide éppen jó lett.
Amikor megpuhult, akkor pürésítjük. Pattogatott kukorica és hagymaszár került rá feltétnek. Ötlet innen.
Bölcs mondás: “…nem a munka gazdagít, hanem az Isten áldása, mely az Őt tisztelő háznépre leszáll.” ( Szikszai György 1786)
Alig várom, hogy megjelenjen a piacon az új káposzta. Tudom, hogy ez még csak üvegházi, annak is korai, de mégis elcsábultam. Kicsit eltértem a szokott recepttől, de így is nagyon finom volt. Hozzávalók: 1 fej káposzta 1 nagy vöröshagyma 1 nagy lila hagyma 2 gerezd fokhagyma só, bors, őrölt kömény
fél citrom leve
1 dl olaj
Elkészítés:
A hagymákat kockára vágjuk, és az olajon megpároljuk. Fűszerezzük, és hozzáadjuk a szálasra vágott káposztát. Lassú tűzön főzzük együtt, majd, amikor már majdnem puha, de még inkább ropogós, egy fél citrom levét ráfacsarjuk.
Valahol azt olvastam, hogy a koleszterin problémákra jó egy kis alkohol. Azóta majdnem minden nap megiszom egy korty töményebbet, vagy egy dl bort. Nem mindig jut az eszembe, de most éppen a rumos meggy visszamaradt levét kortyolgatom. Mivel több helyen is megcsodáltam már a fenyőrügy pálinkát, likőrt, szirupot és egyebeket, elhatároztam, hogy bővítem az italkínálatomat. A kertben nagyon szép zsengék most a hajtások, így leszedtem egy kis tálra valót. Úgyis ki akarja vágni ezt a fát a lakótársunk, mert rossz helyen van.
Mivel semleges ízű alkohol illik hozzá, így vodkát vettünk. Nem valami erős, de nekem éppen jó lesz. Nagyon fontos, hogy csak fenyőfáról gyűjtsük a hajtásokat. A tiszafa is hasonlít, de annak minden része mérgező! Én a karácsonyfának valóról szedtem, de azt írják, hogy bármelyik fajta jó.
Hozzávalók:
10 dkg fenyőrügy
4 dl vodka
(méz, víz)
Elkészítés: Nagyon könnyű elkészíteni. A fenyőrügyeket alaposan mossuk meg, majd egy sterilizált üvegbe szórjuk, és öntsük rá az alkoholt. Ebben fog állni 10 napig, majd forralt vizet és mézet öntök hozzá. Cukorszirupot is lehet, de én a méz mellett döntöttem. Majd folytatom a beszámolót.
Egy kis üveg gesztenyemézet is találtam a kamrában. Már jócskán megkeményedett, ezért forró fürdőbe állítottam az üveget. Miután meglágyult, kb 10 tiszta rügyet nyomkodtam bele. Na, és most hogyan tovább? Megoszlottak a vélemények arról, hogy sötét, hűvös helyen, vagy éppen ellenkezőleg, napon kell tartani a továbbiakban. Én az előbbi mellett döntöttem, és szépen beraktam a hűtőbe a másik mellé. 1-2 hónap múlva le kell szűrni. Köhögés ellen javasolják télen vagy bármikor egy kis gyömbérrel.
Egy időben gyakran sütöttem valamilyen sós ropogtatni valót, hogy a férjem ötszöri étkezése meglegyen, és a jókedv is társuljon hozzá. Már 5 éve én is eszem tízórait és uzsonnát is, csak én megoldottam almával, kenyérrel, mert eredetileg a fogyás miatt álltam át. Neki viszont számolnia kell a szénhidrátot. Igaz, hogy már nem számoljuk, de sacc per kábé azért betartjuk. Ezt a zabszeletet is egy kis étkezéshez készítettem, és élveztük mind a ketten.
Hozzávalók:
20 dkg zabpehelyliszt 10 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt fél csomag sütőpor
Zabpehelylisztből darálással szoktam előállítani a lisztet. Olcsóbb, mintha megvenném. A száraz anyagokat összekeverjük, elmorzsoljuk benne a margarint. A hagymaszárat apróra vágjuk, az olajon megpároljuk a fűszerekkel, hűtjük. Hozzáadjuk a tojást, összegyúrjuk a tésztával, és margarinozott kis tepsibe simítjuk.
180 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és addig sütjük, amíg kezd pirulni a teteje. Kb fél óra. Jó hüvelykujjnyi vastag lesz. ha vékonyabbra szeretnénk, akkor nagyobb tepsit használjunk.