Itt idéztem egy régi viccet a dzsem, lekvár, jam viszonyáról. Most alighanem lekvárt sikerült összehoznom, mert átpasszíroztam. Az első adagot még darabosan tettem el (dzsem),
 |
| Az első adag |
de amikor az előkészületeket megosztottam a facebookon, egy csoporttag nagyon kíváncsi lett a végeredményre. Írtam neki, hogy semmi különös nincs benne, mert Dzsemfix-szel készítem, de aztán meggondoltam magam.
Hozzávalók:1.30 dkg parasztbarack
késhegynyi borkén
1 evőkanál citromlé
50 g 1:4 édesítő
Elkészítés: A második adaghoz elővettem a robotgépet, és a passzírozójával szépen kipréseltem a gyümölcshúst. Mosás és magozás után természetesen. A pépet összekevertem a többi hozzávalóval, és addig főztem egy nagy lábosban, amíg megláttam az alját. Kb fél óra. Üvegekbe töltöttem, és száraz dunsztban tartottam másnapig. A borként és a citromlevet a barnulás ellen kevertem bele, de nem sok sikerrel. Persze érthető, hiszen a barack belseje eleve vöröses-barnás. Nem lett igazán üde, szép színe, de az íze annál finomabb.
Bibliás elmélkedés:Gondolom, hogy mindenki igyekszik minél több zöldséget, gyümölcsöt tartósítani, hogy tudjon mihez nyúlni a szűkösebb időkben. Remélem, hogy nem kell megélnünk a bibliai hét szűk esztendőt is. Abban a történetben arról van szó, hogy a fáraó álmot látott, de a tudósai nem tudták megfejteni az álmot. Először hét kövér tehén jött elő a Nílusból, de hét sovány tehén megette őket. Aztán hét érett kalászt látott, de a sovány kalászok elnyelték őket. Ekkor József, aki rabszolgaként élt az udvarban megfejtette az álmot. Mindkét álom jelentése ugyanaz. Lesz hét bő esztendő, amikor gazdagon lehet aratni, de aztán nehéz idők jönnek hét évig. Olyan éhínség jön, hogy az emberek el fogják felejteni a bőség éveit. József azt javasolta, hogy a fáraónak, hogy jelöljön ki felügyelőket, akik ötödöt szednek az emberektől, hogy megteljenek az éléstárak a hét szűk esztendő idejére. Nyilvánvaló lett mindenki számára, hogy Józsefben isteni lélek van, ezért őt választották ki erre a feladatra. A történet nagyon izgalmas, érdemes elolvasni (Mózes 1. könyve 14. rész). Az a vége, hogy József elhozhatja Egyiptomba a rokonait, és nagyon jó soruk lesz ezután. Egyes írásmagyarázók Józsefben Jézus előképét látják. Mindkettő "mélyre szállt", József börtönbe, Jézus "alászállt a poklokra", meghalt, de feltámadt, illetve József kikerült a börtönből, majd népe segítője, illetve Jézus esetében megváltója lesz. József földi viszonyokban működött közre, de Jézus az örök élet, a mennyei magaslatokban lesz megmentő. Kereszthalálával megfizeti a bűn büntetését, feltámadásával biztosít bennünket afelől, hogy aki hisz és engedelmeskedik, annak örök élete lehet a mennyben, Istennel.
Vándor Gyula: Rád bízom
1. Rád bízom, Rád bízom, a nehéz napokat Rád bízom!
Rád bízom, Rád bízom a fényes napokat is!
Sorsom legyen a Te kezedben,
Biztos helyen van a féltő szívedben!
Ezért hát:
Rád bízom…
2. Nem félek, nem félek, ha volna mitől is, nem félek!
Nem félek, nem félek, de kérem az erődet!
Támaszt keresek az erődben,
Vigaszt a szomorú, nehéz időkben, ha lesznek,
Nem félek…
3. Reménység, reménység, a holnap felől is reménység!
Reménység, reménység megtart, ha jön a kétség!
Fény lesz ott, ahol ma sötétség,
Élet ott, ahol ma reménytelenség! Ezért hát:
Reménység…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése