Korchus (bodza)-felfújt borsodóval. Kicsit diétás

 

Amikor már azt hittem, hogy a bodzaszörpön, a bodzapalacsintán, a bodzapudingos túrótortán, a bodzavirágos rétesen stb már nincs semmi, akkor elém jött tavaly ez a sütemény, de már akkor leérett a bodza. Idén alig vártam, hogy kinyíljon újra, mert már a látványa is felvidít. Csodálatosnak látom a hatalmas virágfejeket a zöld levélkoszorúban. Az illata is lenyűgöz, és ámulva nézem a szorgos méhecskéket, amint a következő adag mézhez valót gyűjtik. 

Nem kell messzire mennem. A szomszéd kertbe állandó belépőm van bodzavirágzás idején, mert számomra teljesen érthetetlen oknál fogva senki sem hasznosítja a növényt. Így aztán nekem terem, és én ki is használom a lehetőséget. Általában vizet iszom, de most már bodzás limonádét is készítettem. ha pedig jön az eperszezon, akkor az epres bodzalekvár újra esélyes lesz. 

Ez a felfújt is Halmos Mónika receptje, mint a Szép Ilonka bodzafánkja, és az egy.hu-n találtam.

A felfújt egy malomról kapta a nevét, ahonnan sok receptet megmentett a szerző.

Én kicsit diétásra készítettem, de természetesen rendes kaláccsal és cukorral is működik. A kalácsot kifejezetten erre a célra sütöttem előző nap. 

Hozzávalók:
-felfújt:
1 ek édesítő
7 tojás
1 kiskanál reszelt citromhéj
14 dkg kalácsmorzsa tk lisztes kalácsból
5 dkg vaj
3 tenyérnyi bodzavirág
fél mokkáskanál őrölt fahéj
0,5 dl száraz fehérbor
A forma kikenéséhez:
vaj

Elkészítés: A kalácsot nem találtam elég száraznak, és kivittem a napra, és jól elmorzsoltam. A bodzavirágokat lecsipegettem a szárról. Én a jól bevált ollós módszert alkalmazom erre. Már van egy kialakult technikám, ahogy az ollót oldalra tartva egész sort le tudok húzni. 

A tojások fehérjét az édesítővel felverjük. A sárgáját összekeverjük a puha vajjal, a fűszerekkel, a kalácsmorzsával, majd beleforgatjuk a habot. Végül a bodzavirágot is. A masszát vajjal kikent formába (vagy tűzálló tálba) töltjük,

és előmelegített sütőben, vízgőzben 200 fokon tűpróbáig gőzöljük.. Fél óra elteltével ráöntjük a bort is, amit előtte jól felforrósítottunk, nehogy elpattanjon a jénai.  Szerintem  alacsonyabb hőfokon kellene sütni, és nem is kellene 50-55 percig, amint ahogy írták. Én legalábbis hamarabb jónak ítéltem. 

Nem tudom, hogy milyennek kellett volna lennie. Gyanítom, hogy remegősebbnek. Talán a gőz volt kevés, vagy túlsütöttem. A sütőből kivéve még melegen kellett volna tálalni, de kihűlt, mire a borsodót is elkészítettem, de így is nagyon finom volt.  

-borsodó:

2 dl fehér bor

1:4 édesítő

1 dl víz

1/2 citrom leve és lereszelt héja

1/2 teáskanál liszt

2 tojás

Elkészítés: A hozzávalókat habverővel simára keverjük, és lassú tűzön, állandó keverés mellett felfőzzük. Gőz fölött kellett volna, de nem volt hozzá türelmem.

Bibliás elmélkedés:
Felfújt hólyag-szoktuk mondani az olyan emberre, aki beképzelt, és lenézi a másikat. Nem szeretünk az ilyenek társaságában lenni, mert saját kicsiségünkre emlékeztet. Arra, hogy nem vagyunk elég jók, ügyesek, képzettek stb. Bezzeg X! Milyen magabiztos, bárcsak én is olyan jól tudnám a dolgokat, mint ő. Én régebben gyakran talajt vesztettem erős emberek társaságában, bár rólam is sokan azt gondolják első találkozáskor, hogy erős egyéniség vagyok, pedig csak sokat beszélek. 16 évig voltam otthon a gyerekekkel, és mindig nagyon örültem, ha felnőtt társaságba kerültem. És mondtam, mondtam, mondtam....Egyik barátnőm panaszkodott egyszer, hogy egy volt évfolyamtársa mennyivel előrébb van már a ranglétrán, mint ő, pedig 3 gyereket is felnevelt. Ezzel szemben a barátnőm megmaradt "csak" anyuka és "egyszerű" gyógypedagógus. Aztán ez a "szupernő", a volt évfolyamtárs, egyszer csak meghalt néhány évvel nyugdíj előtt. Nem lehet két végén égetni a gyertyát.  Tapolyai Emőke jutott eszembe a Jézus és a kiégés című részből. Pszichiáter édesapját idézte: 

"Isten mindig megbocsát. Az emberek vagy megbocsátanak vagy nem. A tested nem bocsát meg. Követeli, hogy amit kivettél belőle, azt add is vissza. A kiégésből a kiút az, hogy mindig őszinte vagyok magammal, és visszaadom a testemnek azt, amit kivettem belőle."

Szóval nem érdemes másokra tekintgetni. Vizsgáljuk meg, hogy mi a mi utunk, mi az, amit tényleg meg tudunk valósítani anélkül, hogy beáldoznánk magunkat, a családunkat, az egészségünket. Ehhez kell egy jó adag önismeret, amire Isten tud elvezetni. És akkor teljes békességgel tudjuk hallgatni a sikerembereket, nem kell, hogy kizökkenjünk a lelki nyugalmunkból, mert másnak nagyobb, újabb, gyorsabb valamije van. A kiégés legjobb ellenszere, azt hiszem, hogy a hálaadás.

 Isten mondja: 

"Aki hálaadással áldozik, az dicsőít engem, és aki ilyen úton jár, annak mutatom meg Isten szabadítását." Zsoltárok 50.23.