Máklepény citromkrémmel

 

Már van két máklepény is blogon a hangzatos máktorta néven.  Egy majdnem mindenmentes itt, és egy másik itt . Ez csak kicsit különbözik tőlük. Szeretjük a mákot. 

Hozzávalók:

-tészta:

20 dkg darált mák

10 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt

fél csomag sütőpor

csipet só

1 evőkanál 1:4 édesítő (vagy ennek megfelelő cukor)

1 evőkanál reszelt citromhéj

3 kis alma reszelve

2 tojás

5 (10)dkg margarin 

fél mokkáskanál őrölt fahéj

fél mokkáskanál őrölt kardamom

-krém:

1 csomag tejszínízű pudingpor

3 dl tej

1 mokkáskanál 1:4 édesítő

fél citrom leve

5 dkg margarin 

Elkészítés:
Az egész tojásokat az édesítővel (vagy cukorral) jól kihabosítjuk, majd a többi hozzávalóval elkeverjük. Azért írtam így a margarint, mert 5 dkg-ot adtam a sütihez, de 10-et kellett volna, de így hiteles. Az eredeti receptekben kevesebb a száraz anyag és vajat használtam. Most növelni kellett volna a margarin mennyiségét, frissen sütve kicsit száraznak találtam. Másnapra lett jó. A krémhez a pudingport elkeverjük az édesítővel és a tejjel, majd sűrűsödésig főzzük állandó keverés mellett. Amikor hűlt egy kicsit, a citromlevet először cseppenként, majd nagyobb adagokban belekeverjük. Hozzáadjuk a margarint is.  Rákenjük a tortára, hogy jó rücskös legyen. 

Bibliás elmélkedés:

Sose értettem, hogy hogyan hihettek a babonáknak az emberek. Mákja van! - szokták mondani, ha valakinek jól sikerült valami. Karácsonykor a babona szerint mákot kellett darálni, hogy a lányok férjhez menjenek. Aki pedig mákot, diót, tököt fogyasztott ilyenkor, annak sok pénz fogja ütni a markát. Pedig a  szegényebb családok többnyire ugyanúgy nélkülöztek a következő évben, mintha nem ettek volna mákot. "Szerencséje lesz, ha kéményseprőt lát", "bajba fog kerülni, ha átfut előtte egy fekete macska". A négylevelű lóhere annyiban hoz szerencsét, hogy már eleve nagyon ritka, és nehéz találni.Talán ősi vallásunk maradványai ezek a félelmek, hiedelmek. Amikor még Istent nem ismerték a Biblia alapján, és ki akarták engesztelni a szellemeket valami sajátos módon. Ebben persze biztos volt egy csomó félelem, jaj fekete macskát láttam, mi lesz most. Aztán vagy nem lett semmi, vagy tényleg történt valami rossz, és akkor annak lehetett tulajdonítani. Hitetlen koromban én is hittem néhány babonában, de aztán beláttam, hogy Isten kezében vagyunk. Ha az életünket Hozzá akarjuk igazítani, az Ő útján járni, akkor számíthatunk a védelmére. Olyan Ő, mint a jó pásztor, aki megy a nyáj előtt, elzavarja a ragadozókat, kitépi a mérges növényeket, friss vizet és jó füvet keres a báránykáinak. 

"Tudjuk, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van." (Római levél 8.28)