Meggyes habos

Mi legyen a maradék tojásfehérjéből? -tesszük fel a kérdést igen gyakran, hiszen sok süteménybe csak a sárgája kell. Aztán csak gyűlik, gyűlik a fehérje a fagyasztóban, és már nem is tudjuk, hogy mennyi volt, ha nem címkézzük fel lelkiismeretesen. Bár én mindig hozzáírom, ha még öntök a dobozba, azért jó tudni, hogy egy fehérje kb 3,5 dkg. Sok mindenre fel tudjuk használni. A blogban is van néhány ötlet. Például Raczkó Zsuzsanna gyakran fehér piskótából süti a gyönyörű tortáit. A recept a riport vége felé van, de érdemes elolvasni az egész beszélgetést, mert nagyszerű gondolatok egy nem mindennapi asszonytól. A kókuszos szívecskékhez és a kókuszos csigához is  használunk fehérjét. A klasszikus gyümölcskenyér is jó példa. A nuszpusz is felvesz 3 fehérjét, és a meggyes habosra is elhasználhatunk 4-et. 

Négyesével ették a fiúk, úgyhogy előbb kellett volna a fotózásról gondoskodnom. Azért biztos el lehet képzelni. Ez a süti még az utolsó két üveg meggybefőttből készült, de már itt van a friss, abból is ugyanolyan jó lesz, ha nem jobb.

Hozzávalók:

-tészta:
25 dkg liszt

csipet só

1 teáskanál sütőpor

5 dkg porcukor

10 dkg vaj

1 tojássárgája

1-2 evőkanál tejföl

1 evőkanál citromlé

-töltelék:

2 üveg meggybefőtt vagy 70 dkg meggy

5 dkg cukor

3-4 evőkanál búzadara

-hab:

5 tojásfehérje

3 evőkanál cukor

Elkészítés:
A tészta hozzávalóiból a száraz anyagokat jól elkeverjük. Én a habverőt használom erre a célra. A vajat kis darabokra vágjuk, és gyorsan elmorzsoljuk benne.  Kis mélyedést készítünk a tál közepén, beleöntjük a tejfölt, a citrom levét és a sárgáját. Összegyúrjuk, és fél órára a hűtőbe tesszük. Közben a meggyet kimagozzuk, lecsepegtetjük, összekeverjük a cukorral és a búzadarával. Pihentetés után a tésztát kinyújtjuk, és belehelyezzük egy közepes kivajazott tepsibe, hogy kis pereme legyen. Megszurkáljuk, és ráhalmozzuk a meggyes tölteléket. Előmelegített 200 fokos sütőben kb 20 percig sütjük. Közben a habot jó keményre felverjük a cukorral, majd a tésztára kenjük. 10-12 percig még visszatesszük a sütőbe. Ha jó rücskösre sikerült rákenni, akkor szép márványosra pirul. Én nem figyeltem erre, nem lett olyan szép, de az ízén ez nem változtatott. A receptet itt találtam, változtatásokkal közlöm.

Bibliás elmélkedés:
Eredetileg angol tanár lennék. Sokáig kellett várnom, amíg kaptam állást, addig más pedagógusi beosztásban dolgoztam. Azt szoktam mondani, hogy végigtanítottam: alsó-felső-király-ász. Mire végre gimibe kerültem, Isten megszólított, és elhívott onnan. Itt írok erről bővebben. Azért még annyi időm volt, hogy részt vettem egy továbbképzésen, ahol eredeti angol oktatóink voltak. Egyikük, Susan még soha sem hallott a meggyről. Csodálkoztunk, hogy a nagy Britanniában, ahol a gyarmatok összes kincse fellelhető, éppen meggy nincs. Igaz, hogy arrafelé, ahol terem, éppen nem volt sokáig tartó  angol uralom. A Földközi-tenger vidékén és Perzsiában. A meggy szavunk finnugor eredetű a wikipédia szerint. A google fordító viszont Hapan kirsikkát adott ki a meggyre, ami savanyú cseresznyét jelent. A wiki a finnugor rokonságot akarta igazolni, a fordítás ezt nem segítette, de szerintem mindegy is. Susant meghívtuk a nyaralónkba, ahol néhány napot töltött. Bár már nem tartjuk a kapcsolatot, tőle kaptuk az első angol Bibliánkat, amit Annie Vallotton gyönyörű rajzai illusztráltak, és jól érthető, hétköznapi nyelvre fordították. Azóta is olvasom, és sokat segít a Biblia jobb megértésében. 

Az első képhez:

Ádámot és Évát Isten kiűzte az Édenkertből. Nem azért, mert nem fogadtak szót neki, hanem azért, mert nem kértek bocsánatot. Két fiuk született. Ábel juhpásztor lett, Káin pedig földművelő. Amikor ajándékot vittek az Úrnak, Isten nem tekintett Káin áldozatára. A teológusok vitatkoznak azon, hogy vajon miért nem. Talán azért, mert „Vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat.”(Zsidókhoz írt levél 9.22), és Ábelnél ez a vér látható volt. Egyesek szerint viszont nem bűnért való áldozatról volt szó. Mivel a Szentírás kiemeli, hogy Ábel a legjobbat adta („hit által”): első ellésből, kövérjéből, Káinnál meg csak egyszerűen megemlíti, hogy a föld gyümölcséből hozott, talán ez a kulcs. Olyan ez, mint amikor valaki kicseréli a bútorait, és a régi, rossz szőnyeget elhozza az egyházhoz, mert „jó az oda”. Hát Káin szerint is „Jó az az Istennek.”Amikor pedig kiderült, hogy nem jó, akkor a testvére ellen fordult, és nem tartott bűnbánatot. Mai nyelven: Mindenből, amink van, Istennek rész jár, és a legjobb rész jár. Ha pedig ezt nem tesszük meg, és elmarad az áldás az életünkben, akkor keressük magunkban a hibát először.

„Mit szem nem látott, fül nem hallott, az embernek szíve el sem gondolt, amit Isten készített az Őt szeretőknek.”(1. Korinthus 2.9)

Itt pedig az ötezrek megvendégelésének története látható. Ez egy olyan csoda, amely túlmutat az emberi értelmünkön. Jézus isteni hatalmával 5 kenyérrel és két hallal megetetett egy hatalmas tömeget, még maradt is. Megszaporodott az élelem, mert Jézus Krisztus gondoskodik az övéiről, de neki elsősorban mégsem a testi jóllétünk a fontos, az is, hanem a mennyei hazába vár bennünket. Halála és feltámadása által lehet miénk az örök élet.