Írhattam volna zabos pitét is, mert elég sokat bosszankodtam, mire kész lett. Azzal kezdődött, hogy nem sűsűsödött be rendesen a joghurt. Házilag készítem, és csak nagyon ritkán szoktam elrontani. Ilyen, amikor sikerül:
 |
| Házi joghurt |
A hőfokkal lehetett baj, mert akkor fordul elő ilyesmi. Ivójoghurt állagú lett, de nyúlós. Gondoltam, felforralom, és paneert készítek belőle, elvégre az indiaiak joghurttal is készítik, nemcsak ecettel vagy citromlével. Lilahagymás paneer a tányéron:
 |
| Paneer |
Annyit segített, hogy homogénné vált, de nem csomósodott be, nem volt mit leszűrni. Na, jó, akkor legyen zabpelyhes palacsinta, az majd jól beszívja a nedvességét. Csak bugyborékolt a serpenyőben, de nem állt össze. Próbálkoztam a
talkedli sütővel is, miután adtam még hozzá lisztet és tojást, de ez se vált be. Leragadt. Az igazi talkedli nem ragad le:
 |
| Talkedli |
Végül elővettem a nagy tepsimet, kizsíroztam, és beleöntöttem. Mondhatom, nagyszerű lett! Kicsit olyan, mint a tejes pite, de jobb állagú. Sárgabarack lekvárral ettük.
Hozzávalók:
1,8 liter nem joghurt 😊
20 dkg zabpehely
20 dkg finomliszt
4 tojás
4 evőkanál Sorbitum édesítő
Elkészítés:
A hozzávalókat jól elkeveerjük, hagyjuk állni egy kicsit, amíg a zabpehely megszívja magát, és zsírozott tepsiben kisütjük. 250 fokon kezdjük sütni, majd lesszük a hőfokot 180-ra, amíg megpirul a teteje.
Zabpelyhes túrópite:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése