Őszapó torta

A diókrémes diótorta nagy kedvenc a családban. Többféle változatban készítettem már. Most csak 15 dkg darált dió volt itthon, így új recept után kellett nézni. Valahol láttam főtt krémmel, innen jött az ötlet. Egyszerű kakaós piskóta az alap, nem a diós változat, de így is finom volt.

Hozzávalók:
-piskóta:
6 tojás
4 evőkanál rétesliszt
2 evőkanál kakaó
6 evőkanál cukor

fél csomag sütőpor

-krém:
15 dkg darált dió
1 csomag tejszínízű pudingpor
4 dl tej
3 evőkanál cukor
1 evőkanál rum

10 dkg vaj

Elkészítés:

A fehérjét felverjük a cukorral, hozzáadjuk egyenként a sárgáját, majd óvatosan beleforgatjuk a kakaós, sütőporos lisztet. Két kis kerek tortaformában 170 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük. 10 perc után mérsékeljük a hőfokot. Rácson hűtjük, és két lapba vágjuk. A pudingport és a cukrot összekeverjük, kis tejet adunk hozzá, hogy csomómentes legyen, majd felforraljuk a maradék tejet, és a hideg keveréket hozzáöntjük. Habverővel elkeverjük, amíg besűrűsödik. Beleforgatjuk a diót is. Kevesebb tej is elég lett volna. A dió olajos, kicsit híg lett. Amikor langyos, kikeverjük a vajjal. A tortát kívül-belül megtöltjük a krémmel, és ízlés szerint díszítjük. 

                            

                            

Bibliás elmélkedés:
Egyre több növényt károsítanak a külföldről érkező rovarok, bogarak. A krumplibogarat repülőről dobták le, hogy a DDT nevű rovar irtószert el lehessen adni. Nagyon káros méreg volt, de nem volt más választás. Ma már talán kíméletesebbek a permetszerek, de nagy területen lehetetlenség ezek nélkül termelni. Aztán jött a paradicsom bogár, a harlekin katica, és néhány éve döbbenten láttuk, amint egy ismeretlen eredetű légy megtámadja és tönkreteszi a diófákat. A gyönyörű zöld burok megfeketedik, benne a dióbél szintén. Ha nem is teszi teljesen tönkre a termést, az íze már más. A diótörés pedig többé nem az az élvezetes tevékenység, ami évszázadokig volt. Van már valamilyen ellenszer, de a hatalmas fákat levédeni szinte lehetetlenség. Több ismerősöm a kivágást fontolgatja. Pedig milyen jó a nyári kánikulában leülni a diófa hűs árnyékába, és megpihenni a lombok között átsuhanó lágy szellőben! 

Így tette tönkre a gonosz is az ember boldogságát az Édenkertben. Csak egy kis vakmerő gondolatot ültetett el Éva szívében, "olyanok lesztek, mint Isten", és ezen elindulva a vágy naggyá lett, és kiűzetés lett a vége. Hányszor tapasztaljuk, hogy a legjobb barátságokat is meg tud rontani egy rágalom, vagy egy kis anyagi sérelem. Egyik ismerősömmel történt, hogy gyerekkori jó barátnőjének adtak ki egy házat, amit örököltek, és még nem volt rá szükség. Mivel barátnő, nem is írtak nagy szerződést, hiszen nagy volt a bizalom. Csakhogy a "barátnő" vérszemet kapott a nagy szabadságtól, és szinte átrendezte a lakást, hasznos tárgyakat dobott ki, ajtókat cserélt stb. Mikor mindez kiderült, és el akarták küldeni, még neki állt feljebb, hogy mennyit költött az épületre. Csak egy kis gondolat, "olyanok lesztek, mint Isten", azt csináltok, amit akartok, és vége a jó kapcsolatnak. 

Sokat gondolkodtam azon, hogy mire volt jó ez az egész. Persze nem tudom a választ, de van egy mondat a Bibliában: 

"Mert szükség, hogy szakadások is legyenek köztetek, hogy az igazak nyilvánvalóvá legyenek." (1. Korinthus 11.19.)

Egy barátság megszűnt, de talán megerősödik egy másik. Úgy legyen!

Bővebben Ádám és Éva történetéről a Rákóczi túrós utáni bibliás elmélkedésben.

Vagy az almás almás után.