Közeledik a Magyar Kultúra Napja, január 22. Ezen a napon arra emlékezünk, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én írta nemzeti imádságunkat, a Himnuszt. Azon kezdtem el gondolkodni, hogy vajon miket ehetett a reformkor neves költője, Kölcsey Ferenc, a vers írója. Nem találtam erre nézve semmit, de a Reformkori konyha blogon nagyszerű receptekre bukkantam. Még több is várat magára, egyelőre ezt a finom pecsenyét készítettem el. Kicsit korán, de hátha adok egy jó ötletet valakinek. Az ünnep napjára pedig már kinéztem egy sütit is.
Czifray István, József nádor főszakácsa 1816-ban kiadott egy szakácskönyvet, melyet több kiadás követett. Ezt a receptet a blogger az 1829-es kiadásban találta. Nem mindenki szereti a húst és a gyümölcsöt együtt, de mi igen, és nagy sikert aratott. Kisebb adagot készítettem, és cukor helyett egy kis édesítőt tettem bele.
Hozzávalók:
2 egész csirkecomb
só, bors
4 kis szelet füstölt szalonna
2 dl húsleves
1 teáskanál reszelt narancshéj
1 teáskanál reszelt citromhéj
2 evőkanál frissen facsart narancslé
1 evőkanál frissen facsart citromlé
édesítő (vagy barnacukor)
2-3 szegfűszeg
1 evőkanál liszt
4 kis szelet füstölt szalonna
2 dl húsleves
1 teáskanál reszelt narancshéj
1 teáskanál reszelt citromhéj
2 evőkanál frissen facsart narancslé
1 evőkanál frissen facsart citromlé
édesítő (vagy barnacukor)
2-3 szegfűszeg
1 evőkanál liszt
Elkészítés: A combokat sózzuk, borsozzuk, és egy éjszakára, de legalább egy órára hűtőbe tesszük. Egy tepsi aljára helyezzük a szalonnát, rá a combokat, mindegyikre egy kis darab szalonnát is, és 180 fokra előmelegített sütőben fedő alatt puhára pároljuk, majd fedő nélkül pirosra sütjük. 1-1,5 óra.
A húsról leöntjük a levet egy serpenyőbe, a lisztet világosbarnára pirítjuk benne, majd felöltjük a húslevessel, hozzáadjuk a citrusok héját, levét és a szegfűszeget, és összeforraljuk. Beletesszük a húsokat, és néhány percig együtt forraljuk. Köretnek rizst kínáltam.
Bibliás elmélkedés:
Nagyon szép riportot találtam a Magyar Kurír internetes oldalán. Érdemes az egészet is elolvasni. Cs. Varga Istvánnal beszélget Bodnár Dániel Kölcseyről, a Himnusz megírásának körülményeiről. Kölcsey eljutott az isten-és emberszeretet magaslataira
Idézek:
"...a Krisztus által megváltott ember a kegyelemben bízva fordulhat Isten bűnbocsánatáért, hogy elnyerje szabadságát, vagyis a bűntől való szabadulást. Ezt a bűnösséget vallja meg töredelmesen népe nevében Kölcsey.
A Szentírás keresztény öröksége a Himnusz egész világszemléletét, látásmódjának, stílusának szellemiségét alapjaiban határozza meg. Hegedűs Lóránt a Himnuszunk a Biblia fényében című tanulmányában bizonyítja: a legmagasabb szellemi színvonalon találkozik a versben „a művészi lélek ihletése a vallásos lélek ihletésével”. Hangsúlyozza:
„az Ige imádsággá változik és az imádság Igét hirdet
(…) Nincs az egész világirodalomban igeibb Himnusz, nincs istenibb, szentlelkesebb imádság egy nép számára, nem képzelhető, és nem létezik a Szentháromság Istenre jobban támaszkodó nép-nemzeti áhítat, mint a magyar nép zivataros századaiból származó, fohászkodó költemény”.
A Himnusz zárósorai: Szánd meg Isten a magyart |
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendőt!
Cseke, 1823. január 22.
Nekünk bejön a hús.gyümölcs kombó és köszönöm, hogy eszembe juttattad Petra blogját. :-)
VálaszTörlésVárom, hogy mit sütsz belőle.
TörlésFinom, ízletes ebédetek volt! Én főleg almát szoktam tenni sült csirke mellé, és zöldséges salátákba, egy-kétszer narancsot is használtam már, de nem túl sűrűn.
VálaszTörlésPetra blogját én is ismertem, szerettem, kár hogy abbahagyta, már talán több mint tíz éve. Reméljük azóta is jól van.....
Én szeretem a gyümölcsös húsokat. Igen, kár, hogy abbahagyta, bár rengeteget főzött a régi szakácskönyvekből.
VálaszTörlés