Szalonnás sertésszelet

 

Ez csak egy kis ötlet, semmi különös. Három szelet sertéscombot besóztam, bedörzsöltem zúzott fokhagymával, kicsit állni hagytam. Közben szalonnát olvasztottam ki, és abban sütöttem ki a szeleteket.

Még melegen összetűztem őket a látvány kedvéért. A zsírban főtt krumplit forgattam, és megpirítottam.

Heti üzenetként Füle Lajos négysorosát hoztam.

MINDENRE

Minden nappal fogy az erő,

de naponta velem van Ő,

s belőlem bár mi sem telne,

mindenre van erőm BENNE! (Istenben bízva)

A mai ige is hasonlóan az öregedésről szól.  Fiataloknak, időseknek egyaránt. Nagyon elgondolkoztam rajta. Nem olyan bátorító, mint a vers, talán azért is jött elém a vers is, hogy nézzünk fel Jézusra, minden nehézség ellenére. 

1Gondolj Teremtődre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok, és el nem érkeznek azok az évek, melyekről ezt mondod: nem szeretem őket! 2míg el nem sötétedik a nap világa meg a hold és a csillagok, és újra felhők nem érkeznek az eső után. 3Akkor reszketni fognak a ház őrei, támolyognak az erős férfiak; megállnak az őrlő lányok, mert kevesen vannak, és elhomályosulnak az ablakon kinézők. 4Bezárulnak az utcára nyíló ajtók, elcsendesül a malom zúgása. Fölkelnek a madárszóra is, és elhalkul minden énekszó. 5Még egy kis emelkedőtől is félnek, és ijedeznek az úton. A mandulafa kivirágzik, a sáska nehezen vonszolja magát, és mit sem ér a fűszer, mert elmegy az ember örök otthonába, és az utcán körös-körül siratók járnak. 6Végül elszakad az ezüstkötél, összetörik az aranypohár, a korsó eltörik a forrásnál, és a kerék belezuhan a kútba. 7A por visszatér a földbe, olyan lesz, mint volt, a lélek pedig visszatér Istenhez, aki adta.(Prédikátor könyve  12.rész 1-7.)