Narancsos vaddisznó ragu és kastélynapok

 

A karácsony szépen eltelt. Szenteste csak négyen voltunk. Ilyen lett a fánk.

Mivel én úgy tekintek a feldíszített fenyőre, hogy az a betlehemi égbolt, tetején a csillaggal, évek óta aláteszek egy betlehemest. Eddig egy képet, amit  Eszti vágott,

idén azonban megláttam a Fonottkáknál egy gyönyörű betlehemest, és meg is vettem. Már láthatták a kedves olvasók, de azért mutatom újra. Eszti betlehemese nem ment nyugdíjba azért, mindig ott van az íróasztalomon.

Szenteste halászlé volt, melynek receptjét itt közöltem. Ízlett, de azért maradok a régi receptemnél. Bár egyszer lehet, hogy ki fogom próbálni a passzírozott változatot. Ha tudok apró halakat szerezni.

Még régebbről őriztem egy jó adag pörköltnek való vaddisznócombot és csontot, ebből készült ez a ragu. 2024 augusztusában voltunk Öttevényben az I. Földváry kastélynapokon, ott ettünk narancsos vaddisznót. Annyira ízlett, hogy elkértük a receptjét, mert elhatároztam, hogy feltétlenül főzök, ha sikerül hozzá való húst vennem. Aztán annak rendje és módja szerint el is felejtettem az egészet. Végül mégis lett hús egy kedves ismerőstől, így ez volt a vacsoránk szenteste. Mivel a család 26-án jött össze, most nem bonyolítottuk túl a dolgot. Zserbót sütöttem, és volt még mákos kalács, ami látható a képen hátul. Köretnek zsemlegombóc készült, de  teljes kiőrlésű lisztet is tettem bele. A családi karácsonyon pedig a szokásos felhozatal jelent meg ennivalóból, és sütikből. Mi szemszájnak ingere. Hosszú évek óta most volt újra együtt a család teljes létszámban. 18-an házastársakkal, unokákkal együtt. 

..........

Talán szokatlannak tűnik ehhez a vad állathoz a narancs, de nagyon jól illett hozzá.

Hozzávalók:

kétujjnyi kolozsvári szalonna

1 vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

olaj

1 kis répa

fél paradicsom

1 narancs 

1 kg 50 dkg vaddisznócomb

csontok (nem mértem)

vadfűszer

1-2 babérlevél

2-3 evőkanál áfonyalekvár

3 dl vörösbor

Elkészítés: A húst felkockázzuk, és elkeverjük annyi fűszerrel, amennyit előír a zacskó. Addig hagyjuk benne állni is. Van, amelyiknek fél óra kell, más márkánál egy éjjelt ajánlanak. Mivel só van benne, valószínűleg nem kell bele több. A szalonnát felkockázzuk és  kisütjük a zsírját. Én ezt nem használtam fel, hogy könnyebb legyen, de ez ízlés dolga. Kiszedjük a szalonnát a sepenyőből, és némi olaj hozzáadásával, elkezdjük sütni a karikára vágott vöröshagymát. Egy kis idő múlva a felaprított fokhagymával folytatjuk. Rádobjuk a húst, és fehéredésig pirítjuk rajta. Hozzáadjuk a csontokat, felöntjük a borral, belereszeljük a sárgarépát, majd a paradicsom, a babérlevél és az áfonyalekvár következik. A szalonnakockákat visszatesszük. A főzés vége felé öntjük hozzá a narancs levét. 

További képek a kastélyból, ami azért inkább csak egy kúria, amit megvett egy helyi vállalkozó, és a köz javára újíttatja fel. Egybekötötték az eseményt az elszármazottak találkozójával, és főzőversenyt is rendeztek. 

Volt kirakodóvásár régiségekből,

ez egy spárgakínáló tálca

volt baba kiállítás és gyerekjátékok.

Lovagommal. 😉