Vese-velő

Minden belsőséget szeretünk. Jöhet a máj csirkéből,  sertésből bárhogy elkészítve. Zúzapörkölt,   tojásos és rántott velő, szalontüdő. Vesét viszont ritkán készítek, mert nehezen jutok hozzá. Most viszont új hentesünk van, nagyobb a választék.

Hozzávalók:
2 sertésvese
3 sertés agyvelő (6 db)
1 hagyma
tojás
őrölt piros paprika
só, bors
olaj
babérlevél
Elkészítés:
A veséket kettévágjuk, kimetsszük a fehér, eres részeket, és legalább 2 órára váltott vízben áztatjuk, hogy elveszítse jellegzetes szagát.  

 A kiázott veséből kivágjuk a belső és fehér részeket,  majd csíkokra vágjuk.

A velőt enyhén sós vízben kicsit megabáljuk. Tehetünk a vízbe egy-két babérlevelet is.

Az olajon megpirítjuk a kockára vágott hagymát, beletesszük a vesét, sózzuk, borsozzuk, és addig pirítjuk, amíg a kés könnyedén belemegy. A velőt óvatosan hozzáadjuk, és együtt pirítjuk 5-6 percig. Adhatunk hozzá tojást, és megszórhatjuk piros paprikával is.

Tojással, paprikával a címlapról

Hagymán megpirítva

Piros paprikával

Piros paprikával

Bibliás elmélkedés:

Megkérdeztem a férjemet, hogy a vese kapcsán miről írjak. Neki a kiválasztás jutott eszébe, mivel a vese ilyen szerepet tölt be a szervezetben. Kiválasztja a vérből a káros anyagokat, amelyek eltávoznak a szervezetből, és a tiszta vér visszajut a keringésbe.

A reformátusokat gyakran az a vád éri, hogy a predestinációban hisznek, vagyis úgy gondolják, hogy Isten eleve kiválasztja azokat, akiket az örök életre szán, és semmit nem lehet tenni ellene. Ez bizony nem így van. Isten kiválasztása nem ezt jelenti, mert már a kiválasztottságunkat mutatja az is, hogy hallhatunk Jézusról. Ha valaki üdvözülni akar, vagyis a mennybe jutni, az fog is, de ez természetesen nem azt jelenti, hogy úgy él, ahogy akar, azt tesz, amit jónak gondol, aztán a Jóisten majd úgyis megbocsát, mert az a dolga. A mennyország felé vezető úton vannak jelzőtáblák, elágazások, melyek döntési helyzeteket jelentenek. Isten szelíden vonz, Igéjével tanácsol, utunkba hoz hívő embereket, akik segítenek a jó irányt választani, de nem mindenki megy arra. Szabadsága van mást választani, Isten senkit sem kényszerít a vele való kapcsolatra. 

Egyszóval: a kiválasztás a legjobb dolog, ami történhet velünk! Megtisztítva kerülhetünk Isten véráramába.
"Mert Isten üdvözítő kegyelme megjelent minden embernek, s ez arra tanít minket, hogy megtagadva az istentelenséget és a világi kívánságokat, mértékletesen, igazságosan és istenfélőn éljünk a jelenvaló világon."(Titushoz írt levél 2.11)