V. Ennivaló úti beszámoló

Néhány napot a Balaton mellett töltöttünk, és ez a kifejezés, hogy "mellett" nagyon találó. Csak a két lány fürdött, Évi és Noémi, a férjemmel mi a partról követtük az eseményeket. Egy kellemes olajfűz alatt, aminek az lett az eredménye, hogy éjjel rohanhattunk az ügyeletre kullancskiszedésre. Eddig mindig volt nálunk megfelelő eszköz ehhez, de most elkallódott valahol, és nem akartam várni, mert valójában nem tudtam, hogy melyik nap sikerült összeszedni. 

Vasárnap kirándultunk Zircre. Mindig keresünk istentiszteletet nyaralás közben is. Egy kedves kis templom közösségében szenteltük meg a vasárnapot. Nagyon jó igehirdetés hangzott el, bár már nem emlékszem, hogy melyik bibliai igerészt választotta a a lelkésznő, de megmaradt egy fontos üzenet: Ha bűneinket, aggódásainkat, félelmeinket nem visszük imádságban Isten elé, akkor az olyan lesz, mint a hűtőben sokáig tartott étel, megbetegíthet bennünket. 

"Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Ő (Isten), hogy megbocsássa bűneinket, és megtisztítson minket minden hamisságtól."(1. János 1.9)

"Jöjjetek énhozzám, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én nyugalmat adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd vagyok és alázatos szívű, és nyugalmat találtok a lelketekben. mert az én igám gyönyörűséges és az én terhem könnyű."(Máté 11.28-30) 4 perces igemagyarázatért katt a kék szövegre.

A templomot közösen használják a reformátusok és az evangélikusok szép példáját adva ezzel a testvériségnek. Ezért a tornyon kereszt és csillag is látható.

Azután megtekintettük az apátsági templomot. Kedves, humoros ciszterci atya volt az idegenvezetőnk. Kicsit furcsálltam, hogy Jézus csak egy oldalhajóban kapott helyet, mindenütt Mária, szentek. A reformátusok nem tesznek képeket a templomba, de az evangélikusok igen, de csak Jézust ábrázolót. A kis templomban is Ő volt a főhelyen. A zirci reformátusokról egy érdekes írást olvashatnak itt.

Az apátsági templom után a múzeum és az arborétum következett. Mindkét helyen szép élményekkel lettünk gazdagabbak.

Majd megebédeltünk, és hazafelé Herenden álltunk meg. 

Szinte elvarázsolt világ fogadott bennünket a múzeumban. Szebbnél szebb porcelán edények, vázák között sétáltunk. A Minimanufaktúrában megmutatták azt is, hogy hogyan készülnek.

Az első képen a háttérben látható áttört mintázatú vázák készítését láthattuk. Kis szikével vágja ki a lyukakat a mester  a puha anyagból.

Itt a csillaggal megjelölt  tálkák fonását mutatják.

Készen

Készülnek a rózsák.

Tányérfestés

Néhány szép edény.

És néhány a kész porcelánokból

Itt a festés folyamatát követhetjük. Ez a kedvencem.

Ezt az eprest is nagyon szerettük.

A múzeumban nem lehetett fényképezni, de az Apicius kávézóban igen. A jegyhez járt ugyanis egy csésze kávé vagy tea. Nem hagytuk ki! Igazi herendi porcelánból ihattunk!

Terítés herendivel.

A lányok megkóstoltak egy sütit is. Körtés karamellás volt. Képe a legfelső.

A herendit ismerik a világ minden táján. Önök se hagyják ki!

A többi Ennivaló úti beszámolót itt olvashatják.