Majdnem lúdláb cukorbetegeknek (is)

 

Az előző bejegyzésben írtam, hogy mivel a kacsaszárnytő el fog fogyni Márton-napra, valami mást kell kitalálnom. Jelentem, hogy ezt találtam ki. Férjem édesanyja sokszor készített lúdlábat. Anyukám kicsit meg is ijedt, amikor bekerültem a családba: "Hűha, itt lúdlábat is tudnak!?" Pedig ő is kiváló cukrász volt, de lúdlábat sosem sütött, pedig nincs benne semmi rendkívüli. Persze anyósom cukorral és fehér liszttel készítette, de én most diétásra vettem a formát, és így is nagyon finom lett. Talán meglepő, hogy gesztenyemasszával töltötte, mert sok helyen párizsi krémmel, vagy főtt krémmel láttam, de mi így szerettük. 

Hozzávalók:

6 tojás
másfél evőkanál 1:4 édesítő
3 evőkanál víz
7 evőkanál zabpehelyliszt (7 dkg)
1 teáskanál sütőpor

1 evőkanál cukormentes kakaópor

-krém:

 20 dkg natúr gesztenyemassza

25 dkg Rama margarin

1 evőkanál 1:4 édesítő+ 1 evőkanál víz

fél literes üveg meggybefőtt

-máz:

1 evőkanál 1:4 édesítő

4 evőkanál cm kakaópor

4 evőkanál víz

10 dkg margarin

a tetejére:

néhány szem fagyasztott meggyszem rumba áztatva

Elkészítés: Lecsorgatjuk a meggybefőtt levét és kimagozzuk.

A tojásokat kettéválasztjuk.A fehérjéből és az édesítőből kemény habot verünk. A végén belecsorgatjuk a vizet, és egyenként a sárgáját, de nem hagyjuk abba a habverést. Alacsony fokozaton szitáljuk bele a sütőporral elkevert kakaós lisztet. Egy közepes tepsit kibélelünk sütőpapírral, beleöntjük a tésztát, és elegyengetjük. 160 fokra előmelegített sütőbe toljuk, 10 perc múlva mérsékeljük a hőfokot 150-re, és tűpróbáig sütjük. A tepsiben hagyjuk kihűlni, mert a zabpehelynek nem árt, ha kicsit átnedvesedik a tészta.

 A krémhez az édesítőhöz forrón adjuk az 1 evőkanál vizet, hogy feloldódjon benne. Különben csikorogni fog a fogunk alatt. Utána a többi hozzávalóval együtt szép simára kikeverjük. A  piskóta szélét levágjuk, majd keresztben kettévágjuk, és a krém egy részét rákenjük az alsó részre.  Megszórjuk a meggyel, majd rákenjük a maradék krémet. Legközelebb belekeverem a meggyet a krémbe, és úgy kenem rá. Ráborítjuk a másik piskótalapot, és egy kicsit lenyomtatjuk. Amíg elkészítjük a mázat, betehetjük a hűtőbe.

A mázhoz összemelegítjük a hozzávalókat úgy, hogy az édesítő és a margarin elolvadjon. Akkor kenjük a piskótára, amikor már kezd sűrűsödni, hogy nem folyjon le nagyon az oldalára. 

Háromszög alakúra vágjuk. Mama mindig tejszínhabbal kínálta. 

Több recept cukorbetegeknek (is).

Anyósom csigatésztát készít itt.

Bibliás elmélkedés:

Az előző bejegyzést már Márton püspöknek szántam, aki Kr.u. 306-ban született, és jószívű, segítőkész ember volt. (Egy ideig római katona volt, ezért választottam ezt a vörös-arany terítőt.)

Egyik kemény télen elajándékozta a ruháit, csak a köpenye maradt meg, de annak az egyik felét meg egy koldusnak adta. Később megtért, és amikor püspöknek akarták választani, szerénységében elbújt, a libák gágogása árulta el. Ezért szoktunk libás ételeket, sütiket készíteni ezen a napon.

Bár a lúdláb nem igazán hasonlít egy igazi lúd lábához, az elnevezés valamiért  rajta maradt a süteményen.

Márton püspök jó példa lehet a ma embere számára is adakozásból, a szegények megsegítéséből. 

Vajon kell-e a ma emberének egy ilyen régi személyt példaképül állítani? 

Egyáltalán kellenek-e a példaképek? Mit mond erről a Biblia? 

Nagyon fontos ige figyelmeztet bennünket erre: 

"Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik Isten igéjét hirdettétek nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket!"

Az embernek igenis van szüksége arra, hogy tanuljon másoktól, elsősorban az idősebb nemzedéktől. Itt a lelkészektől, papokról van szó, de a család papjaira is lehet érteni, akik az apák. Ez ma nem túl népszerű gondolat. A fiatalok inkább a saját korosztályuktól akarnak példát venni. Nagy a felelősségünk nekünk, idősebbeknek, hogy vegyük őket komolyan, hallgassuk meg a problémáikat. Érezzék, hogy fontosak nekünk, hogy szeressük őket. Inkább ránk hallgassanak, mint a bizonytalan erkölcsű influenszerekre, zenészekre. 

"Ti apák, ne ingereljétek a gyermekeiteket, nehogy bátortalanokká legyenek."

Szerintem nagyon jól kifejezi mindezt ez a tábla, amelyet a Kapitány műhely facebook oldalán találtam.

Leginkább azonban Jézus Krisztust kell követnünk. Az Ő nyomdokain járnunk, mert az Ő példája az egyedüli mindig megbízható, soha nem visz rosszra. Benne mindig bízhatunk. Az utat a számunkra a Bibliában mutatja meg. Olvassuk szorgalmasan!