Nemzeti színű sós torta

Nagyon fontosnak tartom, hogy ünnepeket üljünk. Nemcsak a keresztyén, hanem a nemzeti ünnepeket is. Már több nemzeti színű étel is van a blogon, ide gyűjtöttem őket. Ez a mostani kicsit bonyolultabb.

Hozzávalók:
-sós kekszek (Tuc)
-tortalaphoz
40 dkg liszt
1,5 dl olaj
2 dl tej
mokkáskanál só
4 tojás
-piros réteghez
30 dkg darált sertéshús egy része
kis hagyma
piros paprika
olaj
só
140 g paradicsompüré (két kicsi)
2 dl paradicsomlé
zselatin
-fehér réteghez
2 krémsajt

-zöld réteghez

450 dkg fagyasztott spenót egy része
só, bors
1 nagy gerezd fokhagyma reszelve
zselatin

Elkészítés:

Sós olajos piskótát sütöttem. (Kiskukta receptje átdolgozva). Az olajat, tejet, tojássárgáját, sót összekevertem, rászitáltam a lisztet, 1-2 percig kevertem. A fehérjét habbá vertem, és kis adagonként hozzáadtam az olajos részhez. Közepes tepsiben sütöttem ki, és két kört vágtam belőle, de végül csak egyet használtam fel. A maradékból majd készítek valamit. Kár volt ez a nagy felhajtás. Elég lett volna 10 dkg sós kekszet összekeverni vajjal, és a tortaforma aljába nyomkodni.

A spenótot kiolvasztottam, ízesítettem, főztem egy kicsit, botmixerrel pépesítettem, majd hozzáadtam egy zacskó vízben oldott zselatint. A piskótakarikát a forma aljába tettem, és rásimítottam a kihűlt, de még folyékony  spenótból kb 2 cm-t. Amikor megszilárdult, rákentem a sajtkrémet, majd a húskrémet is. Ehhez az olajon megpirítottam a kockára vágott hagymát, kis paprikát adtam hozzá, vizet, a húst és a paradicsompürét is. Puhára főztem, botmixerrel pépesítettem. Majd a paradicsomlében elkevertem egy zacskó zselatint, hozzáadtam.és hűtöttem egy kicsit. Biztos, hogy kevesebb zselatin is elég lett volna mindkét réteghez, de nem akart megszilárdulni. Sós kekszet ragasztottam a szélére, és kész.

Március 15 kiemelt helyen van népünk életében, pedig milyen régen volt. Mégis szépnek látjuk ahogy a márciusi ifjak elindultak, és a nép melléjük állt. Úgy gondolom, hogy a szabadságharc is lehet Istentől,  mert mások elnyomása nincs tőle.  Isten népeket teremtett, és nem akarja, hogy az egyik elnyomja a másikat.

Himnuszunk eredeti kéziratának első oldala:

"Az ezen dátum által jelképezett korszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színeinek hivatalossá válását, illetve azt, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve pedig a latin helyett a magyar lett. Büszkének kell lennünk tehát erre a napra." 
A Történelemklub oldaláról idéztem, tovább olvasva  egy lényegre törő összefoglalót találunk az ünnepről: 
http://tortenelemklub.com/node/12