Csokis almás

Jégcukorral díszítve

Valentin napra készítettem ezt a sütit a családtagoknak. Almás lepény alapot készítettem, egy recept van a blogon is itt, de én a Horváth Ilona-féle szakácskönyv receptjének feljavított változatát sütöttem meg. Aztán, amint a képen látható, kör-és szív alakú formákkal kiszaggattam annyit, ahányan vannak, és leöntöttem csokival. A leeső darabokat megettük, természetesen. Készíthettem volna külön álló darabokból is, mint a linzert, sütés után töltve párolt almával, de így más íze van.

Hozzávalók az almás lepényhez:
40 dkg liszt
20 dkg margarin
1 sütőpor
néhány kanál tejföl vagy tej
2 tojássárgája
porcukor
csipet só
1 evőkanál búzadara
1 kg alma
fahéj
cukor
(egy marék mazsola)

Elkészítés:

A lisztben elkeverjük a sütőport, a porcukrot, a sót, és elmorzsoljuk benne a margarint. Kis mélyedést készítünk, és belekeverjük a sárgáját és a tejfölt. Összedolgozzuk, és állni hagyjuk. Addig az almát meghámozzuk, és nagy lyukú reszelőn lereszeljük. Hozzáadunk ízlés szerint cukrot, fahéjat, esetleg mazsolát.

A tésztát két részre osztjuk, akkorára nyújtjuk, mint egy közepes tepsi. Az egyik lapot belehelyezzük a tepsibe, megszórjuk búzadarával, hogy beszívja a nedvességet. Az almát kifacsarjuk, és ráterítjük, majd a másik lapot is ráhelyezzük. Én a tetejét nagyobbra szoktam hagyni, mert sülés közben összemegy. Megszurkálom villával, hogy az almában lévő nedvesség itt távozzon, és ne repedjen meg a tészta teteje. Tejjel megkenem, és előmelegített sütőben, közepes hőfokon megsütöm.

Csokiöntet:

Kész tortabevonó csokoládét szoktam használni. Egy lábast meleg vízbe állítok, ebben felolvasztom a darabokra tört csokit, és összekeverem olajjal. 10 dkg csokihoz 1 dl-t. A képen látható módon öntöttem a sütidarabokra.

Bibliás elmélkedés:

1. Nem tudjuk, hogy az Édenben milyen gyümölcs volt. Lehet, hogy alma, de lehet, hogy nem.

2. Egészen biztosan NEM a Tudás fája volt.

Kifejtve:

Isten 6 nap alatt teremtette a világot, és a 6. nap végén az emberpárt. Egy gyönyörű kertbe helyezte őket, ahol nem volt rajtuk ruha, vagyis nem volt titkolnivalójuk egymás és Isten előtt. Minden fáról ehettek, csak a jó és gonosz tudásának a fájáról nem. Mert ha esznek, akkor meghalnak. Nem a tudást, a tanulást tiltotta meg tehát. Az ember ismerte  a legfőbb jót, Istent, aki meg akarta őt óvni a gonosz ismeretétől. De az embert szabad akarattal teremtette. Így dönthetett úgy is, hogy eszik a tiltott gyümölcsből. A gonosz lélek (Sátán) kígyó képében jelent meg, és Évát szólította meg. "Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyik fájáról sem ehettek?" - kérdezte. Pedig Isten csak egy fát tiltott el, tehát Sátán már hazudott. Éva nem figyelt fel a hamisságra, szóba állt vele, elhitte, hogy semmi baj nem fog történni. "Olyanok lesztek, mint Isten!"  - ígérte a kígyó. Éva erre szakított a gyümölcsből, adott a vele lévő férjének is.  A bölcsesség helyett azonban szégyent és félelmet éreztek, mert rájöttek, hogy meztelenek. Isten számon kérő szavaira egymásra mutogattak, egymást hibáztatták, nem kértek bocsánatot, így el kellett hagyniuk ezt a szép helyet. Ez a lelki halál, az Istentől való elszakadás, amely a bűnbeesés következménye. Hiába aggattak magukra ruhát, nem tudták elfedni a meztelenségüket.
Vagyis: Jó cselekedeteink nem megfelelőek arra, hogy kiengeszteljék Istent. Isten maga ölt meg egy állatot, hogy felöltöztesse őket a bőrébe. "Vér kiontsa nélkül nincs bűnbocsánat" - tanít a Biblia. Tulajdonképpen maradhattak volna, de ott volt az Élet fája is. Ha abból újra ettek volna, akkor örökre bűnben kellett volna élniük. Így viszont a Krisztus az idők végén megváltott minden embert, aki hisz. 
"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen."(János evangéliuma 3.rész 16.vers)

Fáradságos dolog az Édenen kívül élni. Vágyódunk Isten után, szeretnénk a békességét, örömét. Ugyanolyan jó soha nem lesz a földön, mint a Paradicsomban volt, amikor Isten az emberrel sétált, de a megtérő bűnös ízelítőt kap ebből a mennyei örömből. 

"Mit szem nem látott, fül nem hallott, az ember szíve meg se gondolt, azt készítette Isten az őt szeretőknek."(2. Korinthus 9)

A jó és gonosz tudásának a fája azt is jelképezi, hogy Isten maga akarja eldönteni, hogy mi a jó és mi a rossz. Hozzá kell fordulnunk vezetésért, keresni az általa kijelölt életutunkat. Ezen tud megvédeni, és megáldani minket.