Minek nevezzelek?

Új kép. Zöldfűszerekkel

Aki olvassa a blogot, az tudja, hogy nem áll távol tőlem egy kis humor. Éppen ezért eredetileg ezt a bejegyzést a gyíkhús címmel akartam ellátni, mivel egyik barátunknál ettünk először, és így becézték. Még arra is gondoltam, hogy a cikk alján látható gyíkocskát teszem a tetejére, de aztán meggondoltam magam. Még valaki elkezd sajnálni, hogy szegény tiszteletesék a sok gyerek miatt már nem is tudnak rendes ételt enni. Lám, gyíkra kényszerülnek. 

Valójában csirkemell csíkokból készül sűrű, sós palacsintatésztába forgatva amint a képen is látható. Borsot, őrölt köménymagot is szoktam tenni a tésztába. Először lisztbe forgatom, majd megmártom a masszában.

Ezen a képen inkább pocoknak néz ki, úgyhogy a következő alkalommal vékonyabbra vágtam. Ez látható a cikk elején.

Kipróbáltam, hogy hogyan lehetne zöld. Egy csokor petrezselyem zöldet tettem a masszába, és botmixerrel pépesítettem. Persze spenóttal is jó lett volna.
Háttérben egy "csiga szobor".

FELHÍVÁS!!!!!!!!!!

Várom a jó ötleteket, hogy minek nevezzem ezt az ételt.

Bibliás elmélkedés:
 A Biblia az Ószövetségben szigorúan tiltja egyes állatok fogyasztását. Krisztus halála és feltámadása után azonban már nem érvényesek ezek az előírások. 

Péter apostolnak egyszer álmában megjelent egy edény tele olyan állatokkal, amelyeket eredetileg Isten tisztátalannak nyilvánított, tehát nem volt szabad enni. Csúszó-mászó állatok is voltak az edényben, talán gyík is. Elvileg tehát ehetnénk, mint ahogy kígyót és békát is.
Pál apostol is így fogalmaz: "Mindent megehettek, amit a mészárszékben árulnak." (I.Korinthus 10.25)  De azért nem tudok róla, hogy a magyarok valaha is voltak olyan szegények, hogy gyíkot ettek volna. Nem tartozik a kultúránkhoz. Hála Istennek!

Viszont a fürge gyíkocskáról eszembe jutott egy értékes bibliai idézet: 

"Legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra."(Jakab levele 1.9)

Gyors a hallásra: vagyis figyeljünk arra egész nap, hogy Isten mit akar nekünk mondani. Engednünk kell azt, hogy Ő irányítson.

Késedelmes 

- a szólásra: jól gondoljuk meg, mikor mit mondunk, nehogy megbántsunk valakit. Szavainkat Isten szűrőjén engedjük át ehhez.

- haragra: engedjük Istennek, hogy az Ő Szent Lelke irányítson bennünket, ne a pillanatnyi érzéseink. Negatív érzéseinket átadjuk Istennek, és kérjük Őt, hogy adjon helyettük szeretetet, hogy ne okozzunk fájdalmat a környezetünknek.

Hogyan főztem spárgát?

Több mint 25 éve nem ettem spárgát. Anyukám nagyon szerette, levest főzött belőle, de én nem rajongtam érte. Most viszont vettem egy fél kilót, hátha ízlik majd valakinek a családban.

Az interneten szétnéztem, hogy hogyan is kellene megfőzni a hosszú szálakat. Találtam speciális fazekat 10 ezer forint körüli összegért, de ha nagyobb mennyiséget akarok főzni, akkor akár 40 ezret is kiadhatok érte.

Egy blogger azt ajánlotta, hogy konzervdobozt lyukasszunk ki, hogy beleférjen az egész, és tegyük egy nagy fazékba, amiből nem látszik ki. Az én megoldásom viszont ez volt:

Nem valami elegáns megoldás, de a célnak éppen megfelelt.

Először megtisztítottam a zöldséget, lehúztam a héját, majd a képen látható módon elhelyeztem egy fazékban. A fazekat egy harmadáig megtöltöttem forró, sós, enyhén cukros vízzel, és lefedtem egy lábassal. 

Beledobtam egy kis friss citromfű levelet is, és így főztem tovább. Három perc múlva két harmadáig töltöttem forró vízzel, és még főztem három percig, és már nem tudom, hogy hogy jött ki a kilenc perc, de addig kell összesen főzni. A spárgafejeknek elég a gőz. 

Egy jénai tálban tálaltam, és sült csirkéhez ettük úgy, hogy készítettem egy kis citromos, enyhén cukros tejföl öntetet hozzá. Nálunk nem aratott sikert, de lehet, hogy más szereti. 

Bibliás elmélkedés:

A spárgát egy vékony kötéllel (spárgával) kötöztem a fazék füléhez. Erről eszembe jutott egy szép mondat a Bibliából, amelyet esküvőkön szoktak idézni: 

"Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, az egyik felemeli a társát. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki. Éppígy, ha ketten fekszenek egymás mellett, megmelegszenek, de aki egyedül van, hogyan melegedhetne meg? Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent. A hármas fonál nem szakad el egyhamar." (Prédikátor könyve 4. 9-12) (A régi fordítás a fonál helyén kötelet ír.) 

Végig két személyről van szó a szövegben, a végén mégis hármas fonalat említ, mert Istenre utal. Ha Ő van jelen egy kapcsolatban, ha a házasfelek az Ő áldását kérik, akkor nehezebben jut válságba, mert a hármas fonál még akkor is egyben marad, ha az egyik szál megsérül. Ezért lenne fontos, hogy a fiatalok imádkozva keressenek társat, együtt imádkozva éljék már az együtt járás időszakát is. Ezért fontos a templomi esküvő, melyet jegyesoktatás (házasságra felkészítő beszélgetéssor) előz meg, ahol a pár megismeri Isten útját, védelmét a házasságban, majd az Ő áldásával indulnak el a közös életbe. 

Ha lesznek is problémák, mert lesznek, Isten segít megoldani:

"Hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítalak, és te dicsőítesz engem." (Zsoltárok 50.15)

Bodzaszörp

Két éves bodzaszörp

Kezdetben volt a  házi bodzaszörp. Sajnos senki sem gondolt arra Magyarországon, hogy üzleti lehetőséget lásson benne. Egyszer csak megjelent egy ismert üdítőgyártó cég kínálatában. Igaz, hogy íze meg sem közelíti a házit, sőt  bodzaíz is csak nyomokban fedezhető fel benne, de a haszon nem a magyaroké. Ilyen a  mi formánk. 

Az édes szörpök persze nem túl egészségesek, de azért néha jól esik egy kis kihágás. Akkor legalább igyuk azt, amiről tudjuk, miből készül. 

Íme a házi recept egy barátunk jóvoltából:

1. Hozzávalók:
12 liter víz
10 kg cukor
25 dkg citromsav
10 dkg borkősav
1 dkg szalicil
120 virág szár és levél nélkül kb 2,5 kg
Egy nagy hordóban összekeverjük a hozzávalókat, 5 napig érlelni hagyjuk, néha megkeverjük, majd leszűrjük, és üvegekbe töltjük. Évekig eláll. A képen tavaly előtti szörp van az üvegben. Sok vizet kell hozzáönteni fogyasztáskor, de nagyon finom.

2. Hozzávalók:
Kevésbé elálló változat, de nem tudom, honnan került a receptfüzetembe:
3 kg cukor
8 liter víz
5 dkg borkősav
4 darab nagy citrom
fél csomag szalicil

A citrom héját reszelve tesszük bele, a levét kifacsarva. A többi hozzávalóval együtt összekeverjük, és 48 órán át állni hagyjuk, majd leszűrjük és üvegekbe töltjük. Ezt a fajtát nem próbáltuk még ki. 

Bodzás limonádé recept itt.
Orgonaszörp recept itt.
A bodzapalacsinta recept itt
Bodzaszörp pontosan

Krumplilevesek

Természetesen húsvét után is főzhetünk füstölt húst. Lehet, hogy a tudomány mai állása szerint nem olyan egészséges, mint a párolt hal, viszont sokkal finomabb. 

A sonka-vagy csülöklében pedig kiváló levest főz a magyar háziasszony: babbal, sárgaborsóval,  lencsével vagy krumplival. Nekünk ez utóbbi a kedvencünk. Kétféle változatát szoktam készíteni.

1. Gyökeret, répát, egész hagymát, zellergumót- és levelet teszek bele a krumplin kívül. Szerintem tészta nem való bele, esetleg egy kis csipetke. Nem rántom be.

2. A savanyú krumplileves kevéssé ismert, ezzel a bejegyzéssel népszerűsíteni szeretném. Sok babérlevél kell hozzá, hagyma összevágva, rántás, és tejföl. És természetesen kockára vágott burgonya. A hozzávalókat együtt főzzük a sonkalében, majd ha megpuhult a krumpli, akkor világos, paprikás rántással sűrítjük egy kicsit, és keverünk bele tejfölt is. Tészta nem való bele, de egy kis ecettel lehet még savanyítani is.

Bibliás elmélkedés:

Karácsonykor a kisded Jézus születésére emlékezünk, és gyakran meg is maradunk ennél. Kisbaba, aki nem szól bele az életünkbe, esetleg fenn a mennyben ajándékot csomagol. 
Húsvétkor Jézus feltámadására emlékezünk, de gyakran elfelejtjük utána, hogy él. Ha túl is lépünk a keresztre feszítésen, gyakran csak az üres sír marad a tudatunkban. Az üres sír, ahol nincs Jézus. De hol van akkor? Eddig nem mindig jutunk el. 
Pedig "Ő él!" - olvasható a szarvasagancson a tányér mellett. Ő, vagyis Jézus. Feltámadt, él, és vele kapcsolatba lehet kerülni. Ha olvassuk a Bibliát, imádkozunk, hallgatjuk az istentiszteletet, akkor felismerhetjük a hangját. Isten  megszólít, meggyőz a szeretetéről, rávilágít a bűneinkre, megvigasztal, ha bánatunk van. Nagyon jó hozzá tartozni. Biztonságot ad, reményt a bajban. Így szól a Bibliában "Kiálts hozzám és válaszolok, hatalmas és megfoghatatlan dolgokat jelentek ki neked, amelyekről nem tudsz." - Jeremiás 33.3.

Bodzapalacsinta

.

Nagyon egyszerűen készül. Válasszunk néhány szép nagy bodzavirágot, lehetőleg forgalmas úttól távoli helyről. Mosás nélkül mártsuk sűrű, édes palacsintatésztába, és süssük ki forró olajban. A sülés elején húzzuk szét a virágokat, hogy ne ragadjanak össze. Utána vágjuk csak le a szárakat, mert így könnyebb egyben megsütni. Fahéjas porcukorral kínáljuk. 

Akácvirágból is jó.

Bodzaszörp recept itt:
http://korsocska.blogspot.hu/2014/05/bodzaszorp.html
és itt:

http://korsocska.blogspot.hu/2016/06/bodzaszorp-pontosan-es-levendulasan.html

Bibliás elmélkedés: 

Régen a növény minden részét felhasználták. Szárából furulya, szerszámnyél készült. A bodza volt a szegény ember patikája. Sokféle orvosságot készítettek belőle. Egyes vidékeken úgy tartották, hogy Júdás bodzabokorra akasztotta fel magát. Szegény növény! Milyen rossz hírbe keverték! Pedig olyan egyszerű! Megél mindenütt, nem igényes, nincsenek elvárásai, mint Júdásnak, aki másként képzelte el az életet. Júdás Jézus egyik tanítványa volt, de nem értette meg Őt. Azt gondolta, hogy Jézus majd földi királyságot alapít, megszabadítja Izraelt a római fogságból. Testi keresztyén! A hitet arra használta volna, mint ma is sokan: Isten, ezt add meg, azt add meg. Nem teljesen rossz elképzelés ez, mert Jézus szolga is. De Úr akar lenni az életünkben. Elmondjuk a Miatyánkban, hogy "Legyen meg a te akaratod!"

Kérdés, hogy kérdezzük-e a döntéseink előtt, hogy Ő mit akar, vagy eldöntjük, hogy mit akarunk, és kérjük Isten segítségét. Először kérdezni kell, megvárni a választ, és utána lépni,mert így olyan útra visz, ahol teljes védelmét élvezzük.

Gulyás. Marha. Jó.

Németországban jártunk. Kedden egész nap mentünk, szerdán egész nap jöttünk. Fiunk ott töltött 7 hónapot mint gyakornok egy keresztyén alapítványnál. Szerettem volna látni, hogy milyen környezetben volt, ezért érte mentem én is. Nem is bántam meg. 

Gyönyörű tájakat láttunk. Érdekes volt megfigyelni, ahogy a fák az akác-nyárfa összetételről fenyő-nyírfa kombinációra váltottak ahogy haladtunk észak felé. 

Ami az út gasztronómiai vonatkozását illeti, a következőket kell megjegyeznem:

1. Láttam 4 fácánt, 3 őzet, 3 tehéncsordát (egyik Holstein fríz), és egy ménest is.
2. Bárki az én helyemben arra készült volna, hogy ha már ott van Berlintől 20 km-re, akkor megkóstol valami finom német kaját: csülköt, kolbászt, káposztát. Nem lehet zokon venni tőlem, hogy én is erre vágytam. Kisfiam kérdezte is, hogy mit szeretnék. 

Igen ám, de egyszer csak a családi közbeszédben megjelent egy új motívum: a fiú főnöke már 8 éve nem járt Magyarországon, és nagyon ízlett neki a gulyás. Ha elég óvatos lettem volna, akkor valami olyat mondok erre, hogy bizony, jó is az. Ha legközelebb erre jár, kipróbálhatja. Vagy azt, hogy ha már eddig kibírta nélküle, akkor a hátralévő körülbelül 50 évben bizonyára jól meglesz nélküle. Ehelyett azonban hagytam, hogy a dolgok a maguk ütemében fejlődjenek tovább egészen addig, amíg a parókia konyhája kivonult, és ÉN vittem még a lepörkölt húst is a leveshez. 

Ezen kívül a zöldséget, krumplit, zellerlevelet, a tojást, sőt még a köménymagot is. Ki tudja ugyanis, hogy ezek a szegény németek ott a volt DDR-ben ismerik-e egyáltalán ezt a fűszert.

 A szlovák-magyar határátkelőnél jutott eszembe, hogy otthon felejtettem a nokedliszaggatót, de aztán megoldottam a feladatot egy nagy lyukú zöldségreszelővel. Hiába: Nincs probléma, csak kihívás!

Valahol Csehországban döbbentem rá, hogy nem emeltem meg a lábas fedelét, amikor betettem a hűtőtáskába, lehet, hogy a sonkalevet hoztam el? De úgy se lett volna jobb a helyzet, mert akkor savanyú krumplilevest főzhettem volna. 

Aztán kiderült, hogy a répa, a karalábé és a zellergumó is lemaradt a csomagolásnál. Csak a petrezselyemgyökér került be a zacskóba, de fogalmam sincs hogyan, amikor együtt volt az összes. Répát kaptam a főnök feleségétől, így legalább nemzetközivé lett a gulyásom. 

Hozzávalók:

Fél kg marhalábszár vagy más, jó minőségű pörkölt hús

1 kis hagyma

1-2 evőkanál őrölt piros paprika

olaj, só

10 szem köménymag

1 szál gyökér, súlyra feleannyi zellergumó és karalábé

2 szál répa, 

 3-4 szem krumpli
2 tojás, liszt

Elkészítés:

Érdemes 1 kg húst megfőzni, de csak fél kell a levesbe.

A hagymát kockára vágjuk, az olajon megpirítjuk. Levesszük a tűzről, és rászórjuk a paprikát. Azonnal felengedjük egy pohár vízzel, és beletesszük a kockára vágott húst. Annyi vizet öntünk rá, hogy éppen ellepje, sózzuk, és addig főzzük, amíg megpuhul. Egy pici paradicsomot, és zöldpaprikát is elbír, de nem fontos.

Ha már majdnem megpuhult a hús, akkor felengedjük vízzel, beletesszük a karikára vágott zöldségeket, a köménymagot, később a kockára vágott krumplit és legvégül a zellerlevelet. Ekkor kerül bele a 2 tojásból készült nokedli is. 

Hát úgy ették, hogy öröm volt nézni! A gyerekeik viszont szinte csak a magyar kenyeret kérték, annyira ízlett nekik. Mert hogy azt is vittem, nehogy elrontsuk már ezt a jó kis magyar ételt holmi német lisztneművel. 

Az igazsághoz tartozik még az is, hogy az eredeti gulyásban csak hús, paprika, és krumpli van. Az enyém a háziasszonyi változat.

Bibliás elmélkedés:

"Szolgáljatok az Úrnak örvendezéssel...!" (Zsoltárok 100.2)"

A teljes hitetlenségből fokozatosan tértem meg. Először csak azt ismertem fel, hogy van Isten, aki a világot teremtette. Logikai úton kizártam az evolúciót, de a sok szenvedés láttán arra gondoltam, hogy bizonyára kivonult a világból. Velem egészen biztosan nem törődik. Aztán megláttam, hogy igenis törődik, nagyon szeret, csak én nem törődöm vele. Fokozatosan haladtam előre: elkezdtem imádkozni, Bibliát olvasni, de nem tartottam fontosnak a templomba járást: Tudok én otthon is imádkozni!- mondtam. Mégis elmentem egyszer istentiszteletre, és ott meghallottam Isten hangját. Egészen közvetlenül szólt hozzám az igehirdetésen keresztül. Azóta nem maradok el. Nemcsak hallgatom az Igét, hanem igyekszem segíteni is a gyülekezeti munkában. A férjemet is elhívta Isten, hogy lelkész legyen. Isten ugyanis mindenkitől elvárja, hogy azzal a képességgel, amit kapott, segítsen egy bibliahű gyülekezetben. A fiunk is egy ilyen szolgáló időre ment ki Németországba. Itthon is segít egy táborban, mert hát nem elég csak otthon imádkozni, Isten mások felé fordít, és ebben rejti el az örömünket. Nem véletlen, hogy a fenti zsoltár vers így folytatódik: "...menjetek eléje vigassággal!".
Nagyon szép cikk van erről "Hogyan lehetnénk boldogabbak?" címmel itt

Ez a sajt nem sajt. Sölyt

 Zsuzsi unokahúgom kért meg arra, hogy közöljek egy igazi sajtreceptet is miután elolvasta a Tejtermékek házilag című bejegyzést, ahol a túró, joghurt, vaj készítésének a rejtelmeit mutatom be.(Olvasható itt.)
Erre még várnia kell, de a paneert most bemutatom képekkel is.
Legalább 25 éve hordunk házi tejet. 

Nemcsak isszuk, hanem fel is dolgozzuk a tejet. Joghurtot, túrót és ezt a hamis sajtot is szoktam készíteni. Amikor befejezték a tejtermelést a gazdaságban, elkértem a receptet. Nagyvonalúan csak sajtnak nevezik, de valójában nem az, mert nincs benne oltó. Egy ehhez hasonló tejterméket  Dél Ázsiában készítenek, ahol paneer-nek hívják (panír, ponír) Készítik citromlével vagy joghurttal is, de hasonló technikával, bár nem mindenütt tesznek bele sót. Rendszerint lenyomatják egy súllyal, vagy átgyúrják, sózzák, szeletelik, vagy darabolják. Fogyasztják külön uzsonnára süteményekkel, de ételbe is teszik. Ha édességhez használják, akkor tehéntejből készül. 

Nem szeretem az idegen elnevezéseket, ezért megpróbáltam magyar nevet adni neki.

Sejt? Ez már "védett", hiszen biológiából ismerjük.
Söjt? Ez jobb, mert hasonlít, de mégsem az. Végül is a sölyt mellett döntöttem.

Hozzávalók:
3 l tej
3 csapott evőkanál só
50 ml 10 %-os ecet.
hagyma, fokhagyma, dió, paprika, fűszerek. Vagy, vagy.
Elkészítés:

A tejet felforraljuk, majd folytonos keverés mellett hozzáadjuk a sót és az ecetet.

Tovább forraljuk egy kicsit, amíg láthatóan darabos lesz, "összekap". Még a lábasban hozzáadjuk az ízesítőt. Ebbe egy nagy lila hagymának a felét kevertem. Sokkal többet semmiből nem érdemes hozzáadni, mert akkor nem áll össze. Mindent apróra kell vágni természetesen. Ezt a mennyiséget egy sűrű szövésű levesszűrő szitán vagy tüllkendőn át lecsepegtethetjük. Amíg csepeg, kanállal nyomkodhatjuk belőle a vizet. Ha kihűlt, már kész is, és kiboríthatjuk. Kb 20 perc. Nagyon finom füstölve is.

Kép és szöveg frissítve 2018. január 11-én.

További sölyt receptek:

Fokhagymás sölyt

Borsos, petrezselymes sölyt

Medvehagymás sölyt

Bibliás elmélkedés:

"A te igened legyen igen, nemed pedig nem."- mondja Jézus a tanítványoknak arra célozva, hogy ne változtassák az álláspontjukat állandóan. Ha ígérnek valamit, akkor azt tartják is be, ne esküdözzenek össze-vissza, főleg nem Isten nevére. Ez ugyanis vétség lenne a parancsolat ellen: "Isten nevét hiába fel ne vedd!". 

Továbbá legyünk szavatartók, megbízhatóak, állhatatosak. Vannak emberek, akinél nem lehet tudni, hogy vajon megtartják a szavukat, vagy sem. Mellettük bizonytalanná válik az élet. 

Pedagógus, aki megígéri, hogy nem fog dolgozatot íratni az osztállyal, mert most jöttek haza az erdei iskolából. Aztán mégis megkapják a tesztlapokat. 

Szülők, akik megígérik, hogy ez meg az fog történni: "Elmegyek a meccsedre, biztos ott leszek és szurkolok neked.- "Aztán a fiú felnéz a lelátóra, és apa sehol. És végig sehol. "

Jaj, bent kellett maradnom túlórázni!" Ezt meg lehet tenni egyszer, kétszer, de sokszor nem, ha meg akarjuk őrizni a másik bizalmát. 

Emberek, akik mindig elkésnek. Tudjuk, hogy nem lehet kezdeni, mert 10 perccel később fog beesni. Emlékszem, hogy az előző gyülekezetünkben volt egy középkorú házaspár, aki sosem jött időben. Amikor megkérdezték tőlük, hogy mi történik mindig, azt válaszolták, hogy "Az igemagyarázatra mindig ott vannak, mi a probléma." Hát az a probléma, hogy lemaradnak arról, amikor a lelkész köszönti a gyülekezetet: "Kegyelem néktek és békesség Istentől a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól." Valójában Isten köszöntését tolmácsolja ilyenkor mindegyik igehirdető. Ha ez nem fontos, akkor Isten sem fontos. "A pontosság a királyok udvariassága" - ismerjük a szállóigét. 

Nem mindig könnyű megtartani a szavunkat, mert nem vagyunk mindenhatóak, mint Isten.  Nem látjuk előre, hogy mi fog történni, mint Ő, és nem tudjuk befolyásolni az eseményeket sem. Előfordul, hogy látszólag tőlünk független okok miatt az "igen"-ünk "nem" lesz. Ha ez gyakran előfordul, akkor érdemes átgondolni, hogy 

-nem vállalunk-e túl sok feladatot? 

-biztos, hogy rendben van a fontossági sorrendünk? 

-becsüljük eléggé a kapcsolatainkat? 

-nincs gond az önértékelésünkkel? 

    Ha túl sokat gondolunk magunkról, akkor  előfordul, hogy lenézzük a másikat, ezért nem érezzük bűnnek, ha megszegjük a szavunkat. Pedig a Biblia arra figyelmeztet, hogy 

"Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is. Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt."(Filippi 2.4)

    Az alacsony önértékelés viszont depresszióhoz vezet. "Nekem semmi sem sikerül!" És egy akadálynál megállok, tipródom, majd feladom.

Helyes önértékelésre Jézus vezet el bennünket. Érdemes átgondolni, sorba venni az értékeinket, hiányosságainkat, hálát adni és áldást, segítséget kérni. Akkor könnyebb lesz az igen-t igen-nek a nem-et nem-nek mondani.