Rozsos zsemle egyszerűen

Ugyanis ez nem igazi zsemle, mert csak a kenyértésztából készítettem. Semmi adalék vaj vagy ilyesmi. Kicsit kemény is lett, előbb ki kellett volna venni a sütőből, mint a kenyeret, de az ízére nem volt panasz. Hasonló a teljes kiőrlésű kenyeremhez, csak itt világos rozsliszt került a barna liszt helyére és kevesebb a víz is.

Hozzávalók:

40 dkg finomliszt

60 dkg világos rozsliszt

3 dkg élesztő

2 dkg só

6 dl víz

Elkészítés: 

Előző este elkészítjük az előtésztát. Keverőüstben, vagy amiben dagasztani fogjuk, 40 dkg finomlisztet elkeverünk 1 dkg élesztővel és 3 dl vízzel. Csak úgy, tessék, lássék. Letakarjuk, és ott hagyjuk.

Másnap adunk hozzá 60 dkg rozslisztet, 2 dkg sót, 2 dkg élesztőt 3 dl vízben elkeverve, és alaposan kidagasztjuk. Akkor jó, amikor már elválik az edény falától, és gombóc lett. 40 percig kelni hagyjuk letakarva egy ruhával, majd átgyúrjuk, és ismét 40 percig kelesztjük. Kettéosztjuk, egyik felét hosszúkás cipóvá gyúrjuk, olajozott kenyérsütő formába tesszük, és még kelni hagyjuk 20 percig. 10 perc múlva előmelegítjük a sütőt 250 fokra. Közben a többi tésztából nyolc zsemlét formázunk, és margarinozott tepsibe tesszük őket. Én kinyújtottam a tésztát, fánkszaggatóval először kört formáztam, majd a széleit becsippentettem, és úgy alakítottam a zsemleformát. Mire kész, a többi is megkel, és mehet a sütőbe. Előtte megkenjük vízzel  a kenyeret is, és azt bevagdossuk.

Barna zsemle
Pihe-puha zsemle
Sajtos kifli barna liszttel

Bibliás elmélkedés:

Cseri Kálmán oldalán találtam ezt az igemagyarázatot: 

"Először valamit a mindennapi kenyerünkről. Általában az életszükségleti dolgokat kenyérnek szoktuk nevezni. Ami kell ahhoz, hogy életben maradjunk, sőt, hogy teljes emberi életet éljünk, az a kenyér.

Jézusnak mindig gondja volt az emberek kenyerére. A Mi Atyánkban a testi szükségeink közül ez az egyetlen, amiért külön könyörgött: a mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. És mielőtt a mennyei kenyérről szóló részletes tanítását elmondta, ami ebben a fejezetben olvasható, előtte jól tartott kenyérrel egy többezres éhes sokaságot. És összeszedette velük a maradék darabokat, mert Jézus számára a kenyér szent volt. Azt nem lehet eldobni, azon nem lehet taposni, abból nem lehet szemét. A kenyér Isten ajándéka, nélkülözhetetlen feltétele az életünknek...

Ugyanakkor a Biblia gyakran hangsúlyozza, hogy legyen mindannyiunknak fontos a másik ember kenyere is. Ne tudjon senki jóízűen eszegetni úgy, hogy mellette éhezik valaki. Tanuljuk meg Istentől kapott ajándékainkat megosztani egymással. A Biblia arra figyelmeztet minket, hogy az a fontos, hogy legyünk hálásak a kenyerünkért, legyünk készek mindig megosztani másokkal, és legyünk elégedettek azzal és annyival, amennyit éppen kaphatunk, mert 

„nagy nyereség az istenfélelem megelégedéssel” ( Timóteushoz írt első levél 6.rész 6.vers).