2017. augusztus 27., vasárnap

Cukkini saláta nyárra, télre






Hozzávalók:
2 kg zsenge cukkini
30 dkg vöröshagyma
30 dkg lila hagyma
1 dl olívaolaj
3 mokkáskanál (mk) színes bors kicsit megtörve
1 mk egész köménymag kicsit megtörve
1 csapott mk római kömény
fél mk kurkuma
fél mk őrölt fahéj
1 teaskanál citromlé
1 mk morzsolt oregano
1 evőkanál só
1 darabka reszelt gyömbér
3 gerezd fokhagyma reszelve
paprikacsíkok
3 kis chili paprika
Natrium-benzoát
Elkészítés:
A vörös-és lilahagymákat ketté vágjuk és szeletbe. Az olajon elkezdjük párolni. Közben adagoljuk a borsot, köménymagot, kicsit pirítjuk együtt, majd következik a többi fűszer.
A kisebb cukkiniket uborkagyalun egészben legyaluljuk, a nagyobbakat ketté vágjuk, kivájjuk a magjukat, és kockára vágjuk. A hagymákhoz adjuk a fokhagymával és a gyömbérrel együtt, és néha megkeverjük. Nem kell puhának lennie, a citromlé úgyis segít megőrizni a zöldségek tartását. Amikor rotyog, mehet üvegbe, rá egy leheletnyi tartósító kerül, és száraz dunsztban hagyjuk másnapig.
Egy részét máris fogyaszthatjuk. Pirított kenyérkockákkal kiváló egytálétel.

Bibliás elmélkedés:
A mai napra a Példabeszédek könyvéből jelölték ki az olvasnivalót. 
Eredj a hangyához, te rest,
figyeld, hogy mit tesz, és okulj!
Bár nincs vezére,
elöljárója vagy uralkodója,
mégis biztosítja a kenyerét nyáron,
begyűjti eledelét aratáskor.
Meddig fekszel, te rest,
mikor hagyod abba az alvást? 
Még egy kis alvás, még egy kis szunnyadás,
összetett kézzel fekvés.
Így tör rád a szegénység, mint útonálló,
és a szűkölködés, mint egy fegyveres ember.(6. rész 6-11)
Eszembe jutott egy régi, szomorú esetem egy munka nélküli férfivel, aki rendszeresen jött ennivalót kérni. Mindig is segítőkész emberek voltunk, bár többször megbántuk már, hogy adakoztunk, mert kiderült, hogy nem szolgált rá a megajándékozott. Ebben az esetben is sajnáltam, hogy nem előbb szüntettem meg a csomagkészítéseket. Éhes volt, pénzt kért. Egyébként sem szoktunk pénzt adni, a gyógyszereket kiváltjuk, a csekket befizetjük, ha nem túl sok. Most néhány üveg lecsót adtam azzal a kéréssel, hogy hozza vissza az üvegeket, ha elfogyott a tartalmuk. Néhány hét múlva megint jött, de az üvegek nélkül. Véletlenül kibökte, hogy a kutyáinak adta a lecsót. Nagyon mérges lettem. Megmondtam, hogy ide többet ne jöjjön ennivalóért, ha a kutyáit eteti, amiket csak hobbiból tart. Olyan sértőt mondott, hogy nem írom le. Azért számolok be erről az esetről, mert jó tanulsággal szolgálhat a magam fajta jószívű olvasók számára. Létezik egy német kifejezés: "vajas kenyér keresztyén". Arra a személyre használják, aki csak azért keresi a keresztények társaságát, mert kihasználja a segítő készségüket. Egy kis faluban, mint a miénk, hamar kiderül a turpisság, de a nagyvárosokban nem. Sajnos az én kéregetőm dolgozni sosem akart, pedig könnyű munkát is ajánlottam. 
Mi a teendő? Ne adakozzunk? 
Azt gondolom, hogy Isten úgy lát el bennünket anyagiakkal, hogy tudjuk abból támogatni a szegényeket. 
Adjatok és adatik! (a szállóigévé lett bibliai mondat rövid magyarázata)
A Csendes percekben olvasható egy szép történet az adakozásról.
Aki bizonytalan abban, hogy tényleg segít-e, annak az egyházi vagy civil karitatív szervezeteket ajánlom. Ők megfelelő rálátással rendelkeznek, felmérik a tényleges igényeket. Az adomány jó helyre kerül.  

2 megjegyzés:

  1. Megértelek, de teljesen nem értek egyet-ezt sok tapasztalattal a hátam mögött írom : annyira magányosak és elhagyottak ezek az emberek,a hajléktalanok, hogy a kutya nem hobbiból kell nekik, hanem őt még maguknál is jobban szeretik. Hidd el. Nem azért a kutyának adta oda a lecsódat,mert nem értékelte,hanem megsajnálta a kutyáját. Nekik is van emberi méltóságuk a maguk borzongató módján. Dolgoztam köztük nagyon sokáig.
    Velem nagyon ritkán fordul elő,hogy rossz élmény ér .Ma reggel -ismertem a férfit a hajléktalan szállóról- ,nagy vagány, kért pénzt,nyomta a dumát. Adtam neki 2száz forintot, kevesellte , de szépen otthagytam.:) És nem sértődtem meg, ő ilyen -zsivány nagyon. Legtöbbször nagyon megköszönik a párszáz forintot is, vagy ha van ennivaló nálam,akkor azt adom.
    Egy kollegám is odakerült néhány éve: nagyon hamar kicsúszhat az ember lába alól a talaj,főleg a férfiaknak.
    DE mindenki úgy adakozzon,vagy nem adakozzon,ahogy ő jónak látja-ez fontos.
    Annyira szeretem,amikor bibliai igéket írsz a bejegyzéseidhez és azok mindig passzolnak!!!!
    remélem nem bántottalak meg,hogy ezeket leírtam. Sok-sok évig bizonytalankodtam, vívódtam ezzel a kérdéssel, de már kialakult bennem az én utam.:)

    VálaszTörlés
  2. Kedves Mamka!Egyáltalán nem bántottál meg. Én is valahogy így gondolom. A férfinak saját háza van, anyja orvos, mint utóbb kiderült, csak lecsúszott. Nyugodtan dolgozhatna, de nem akar. A kutyák biztos lelki társai, de egyszer, amikor elment innen, ott hagyta őket bezárva, úgy kellett elvitetni őket menhelyre. Igazság az, hogy imádságban kell elkérni, hogy kinek adjunk, és meddig. Isten próba elé állítja a szegényeket is. Sokan vannak, akik megérdemlik, nem élnek vissza vele.

    VálaszTörlés