Pirított padlizsán

A világ legegyszerűbb körete. Csak vágjuk szeletekre a padlizsánt, sózzuk meg egy kicsit, és olajjal kikent serpenyőben pirítsuk meg.

Kapros durbancs

Ez a furcsa nevű sütemény férjem szülőfalujában nagyon közkedvelt. Általában tavasszal készül, amikor kikel a friss kapor. Eredetileg kenyér tésztából sütik, de most egy tejes kelt tészta lett az alapja. Unokatestvér találkozóra mentünk, ott készítette egy kedves rokon.

Hozzávalók:
1 kg liszt
5 dkg élesztő
1/2 l tej
1 púpos evőkanál só
bors
kapor
olaj

Elkészítés:

Az élesztőt a szokott módon felfuttatjuk, majd belekeverjük a lisztbe, és a tejjel hólyagosra dagasztjuk. 4 cipóra osztjuk, kinyújtjuk. A cipókat megkenjük olajban dinsztelt vágott kaporral, feltekerjük és megkenjük zsírral. Hagyjuk egy kicsit kelni. Előmelegített sütőben 170 fokon megsütjük. Van, aki csak borsot szór a megkent tésztára, kaprot nem. Itt fele-fele arányban készült.

Balra a kapros.

Bibliás elmélkedés:
Jó és rossz kovász 2. rész

Jézus mondja:"Miért nem értitek meg, hogy én nem kenyérről beszéltem nektek?! Őrizkedjetek a farizeusok és szadduceusok kovászától. Ekkor értették meg, hogy nem azt mondta, hogy a kenyér kovászától óvakodjanak, hanem a farizeusok és szadduceusok tanításától."

Rossz kovász
A kovász az élesztőhöz hasonlóan megdagasztja a tésztát. Egy kis mennyiségből nagy adag lesz. Az előző bejegyzésben a jó kovászról írtam. Most a rossz kovász következik. Hasonló hatást fejt ki, mint a jó kovász, csak fordított előjellel. 

Csiha Kálmán erdélyi püspök Isten ösvényein című könyvében egy tanulságos történetet idéz. Egy Swabedoo nevű faluban kis emberkék éltek. 

Boldogok voltak, és időnként kis meleg szőrméket ajándékoztak egymásnak szeretetük jeléül. A falun kívül egy manó lakott, aki ezt a szokást nagy szamárságnak tartotta. Egyszer, amikor kapott egy szőrmét egy barátságos manótól azt mondta neki, hogy előbb utóbb el fognak fogyni a szőrmécskéi, ha mindenkit megajándékoz vele. 

A kis ember zavarba jött, és amikor találkozott egy barátjával, akivel már sok szőrmécskét kicserélt, csak hideg pillantására méltatta. Azt is mondta neki, hogy vigyázzon a szőrmékre, mert hamar elfogynak. A rossz példa ragadós lett. Már nem cserélték ki a szőrméket, bizalmatlanul méregették egymást, sőt még szőrmerablás is előfordult. A szívük kezdett megkeményedni, már nem törődtek úgy az idősekkel. A manó látta, hogy tragédiára is sor került, és kitalálta, hogy ajándékozzanak köveket egymásnak. 

Ezek azonban összeszurkálták a kezeiket, és nem okoztak örömöt. Újra elkezdtek szőrméket ajándékozni, de már soha nem vált szokássá, mert feltételhez kezdték kötni: megérdemli-e, visszakapom-e tőle stb. Az öröm és szeretet elfogyott a Swabeedook földjén. 

"Isten a szeretet puha, meleg szőrmécskéinek ajándékozását bízta ránk. Szívemből kívánom - írja Csiha Kálmán-, hogy sohase furakodjék a szívetekbe valamilyen manó, mert az áll írva a Szeretet himnuszában: "Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen énbennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom." ( Pál apostolnak a Korinthusiakhoz írt első levele 13. rész 1-3. vers)

Itt is olvasható a történet bővebben (6. mese):

http://www.parokia.hu/lap/kaplony/cikk/mutat/bolcs-tortenetek/

Szilvalekváros bukta

 Az Aranygaluskánál leírt kelt tészta receptjét használtam fél kg lisztből. Amikor megkelt, átgyúrtam, kinyújtottam, négyzeteket vágtam belőle, és megtöltöttem szilvalekvárral. Feltekertem. 8 bukta lett, a maradékból  kalácskát fontam. Megkentem őket cukrozott tejjel, és 170 fokon kisütöttem.

Bibliás elmélkedés:

"Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet fog az asszony, belekever három mérce lisztbe, amíg végül az egész megkel." (Máté 16.1-12)

Jézus ezt a példázatot arra használja, hogy leírja, mi történik egy ember életével, ha Isten megérinti. Meghall egy prédikációt, elkezd változni az élete. Aki eddig mindig rosszkedvű, pesszimista ember lett, az egyszer csak, de lehet, hogy lassacskán, derűs, bizakodó ember lesz. Isten kovásza belekerül az életébe. Hiszen mi is történik a kelt tésztánál? Egy kis darab élesztőt felfuttatunk, majd belegyúrjuk a lisztbe, és idővel a kis élesztő darabhoz képest  a tészta óriásivá nő. Ha a környezet észreveszi az ember életében a változást, akkor jó eséllyel ott is megindul valami. Végül egy egész közösség megváltozhat egyetlen ember hatására. vagyis Isten egyetlen embert használhat fel arra, hogy tömegek élete változzon meg. Így volt ez Szent Ferenc életével vagy a reformátorok szolgálata nyomán. Adja Isten, hogy mindnyájan hasznára és ne kárára legyünk Isten országának!

Bővebben:

Jó vagy rossz kovász: 

 http://www.refobuda.parokia.hu/4.html

Pojéka leves csipetkével

Erdélyben jártunk, de most nem készítettem Ennivaló úti beszámolót, hanem megfőztem ezt a finom levest itthon. Soha nem hallottam még a pojéka levesről eddig. Borzonton, a Basa Fogadóban ettem. Hagyományos, gyergyói étel. 

Hozzávalók:
1 csirkemell
2-3 sárgarépa
2 petrezselyemgyökér, ha kicsi, akkor 3
1 közepes fej hagyma
olaj
fél karalábé
só, bors
5 babérlevél
12-14 szem aszalt szilva
tejföl
világos rántás

Elkészítés:

A hagymát megdinszteljük egy kis olajon, majd hozzáadjuk a karikára vágott zöldségeket, megsózzuk, és együtt pirítjuk egy kicsit, majd a kockára vágott csirkemell is belekerül, azzal együtt pirul, amíg színét veszti. Felöntjük 2 liter vízzel, még sózzuk, ha kell, beletesszük a néhány szem borsot és a babérlevelet, a csirke csontját, és készre főzzük. A csipetke a vége felé kerül bele a rántás előtt. Az utolsó forrásába beletesszük az aszalt szilvát is.
(Tavasszal előbb pirítanám a csirkehúst, mint a zöldségeket, mert hamar szétfőnek.)
A mély tányért most vettem Korondon, de sehol sem találtam hozzá illő laposat. Végül is az előszoba falról leemeltem egy falitányért, és azt tettem alá. A széle látható a Néger szelet és más című bejegyzésben. Ugye, jó így is?

Reményik Sándor erdélyi költő verse 

Templom és iskola

Ti nem akartok semmi rosszat,
Isten a tanútok reá.
De nincsen, aki köztetek
E szent harcot ne állaná.
Ehhez Isten mindannyitoknak
Vitathatatlan jogot ád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

Ti megbecsültök minden rendet,
Melyen a béke alapul.
De ne halljátok soha többé
Isten igéjét magyarul?!
S gyermeketek az iskolában
Ne hallja szülője szavát?!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

E templom s iskola között
Futkostam én is egykoron,
S hűtöttem a templom falán
Kigyulladt gyermek-homlokom.
Azóta hányszor éltem át ott
Lelkem zsenge tavasz-korát!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

A koldusnak, a páriának,
A jöttmentnek is van joga
Istenéhez apái módján
És nyelvén fohászkodnia.
Csak nektek ajánlgatják templomul
Az útszélét s az égbolt sátorát? Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

Kicsi fehér templomotokba
Most minden erők tömörülnek.
Kicsi fehér templom-padokba
A holtak is mellétek ülnek.
A nagyapáink, nagyanyáink,
Szemükbe biztatás vagy vád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

1925

Csalamádé 2

Csalamádé recept már van a blogon, ez annyiban különbözik, hogy csak két kg zöldségből készítettem, és zölden maradt paradicsompaprikát is tettem bele. Nem a magam jószántából. Letört a növény, és csak pirosan szeretjük a termését. Remélem, nem puhul meg.

Hideg uborkakrémleves SüniSütitől. 24. Blogkóstoló

A Habverő és fakanál blog írója a háziasszonya a 24. Blogkóstolónak, ahol egymástól főzünk. Nekem SüniSütit sorsolta. Az előző bejegyzésemben egy finom tortáját ismertettem, most egy egyszerű, de nagyszerű frissítő levest mutatok be tőle. Mivel még tart a kánikula, érdemes megpróbálni a hideg uborkakrémlevest.

Hozzávalók:
1/2 kg kovászolni való uborka
1 evőkanál vágott kapor
3 gerezd fokhagyma
1 kis pohár natúr joghurt
1 kis pohár tejföl
2 dl tej

só, bors

Ezt mind össze kell turmixolni, és már kész is. SüniSüti uborkakarikákat, pirított zsemlekockát ajánl hozzá, vagy egy kis olivaolajat a tetejére.

Most, hogy kimásoltam a receptet, döbbenek rá, hogy én rosszul olvastam, és kovászos uborkából készítettem, de úgy is finom volt. Tányérból ettük, de annyira jó ötletnek tartottam, hogy poharakban is fényképeztem.

Raffaello torta SüniSütitől. Blogkóstoló.24. forduló

 A Habverő és fakanál blog írója a háziasszonya a 24. Blogkóstolónak, ahol bloggerek és bloggerinák egymás receptjeit próbálják ki. Még sosem vettem részt ebben a játékban, de nagyon tetszett. Örülök, hogy Sünit kaptam társul, bár először kivert a víz a sok finom torta láttán. Mivel én nem vagyok nagy sütős, féltem, hogy nem nagyon sikerül majd megfelelnem az elvárásoknak. Viszont éppen ezért vettem Istentől Süni blogját, mint kihívást.

 Bár a Shaun, a bárány tortát egészen biztos, hogy nem tudnám elkészíteni.

 Így a  Raffaello tortát választottam, mert egyszerűbbnek tűnt.

Hozzávalók:
- a piskótához 5 tojásos tortalap Kiskuktától 26 cm-es tortaformában.
- a krém eredetileg Konyhavirtuóz nyomán készült, de én kicsit variáltam.
250 gr fehér csoki
3 dl habtejszín
18 dkg margarin
25 dkg kókuszreszelék

5 dl habtejszín
1,5 csomag habfixáló

Dekoráció:
Raffaello golyók
1,5 dl habtejszín
fél csomag habfixáló
1 evőkanál cukor
dekorszívek
szeletelt mandula

Elkészítés:

Gőzfürdő fölött olvasztottam meg a csokit a tejszínben, és mivel nem jól figyeltem meg a receptet, a kókuszt is  beletettem az elején. A csoki nem olvadt, úgyhogy a margarin is belekerült. Végül minden szépen átforrósodott, a kókuszreszelék is meglágyult a végére, ahogy kell. Az többi habtejszínt felvertem a habfixálóval, és a kókuszos krémhez adagoltam kis részletekben.

A tortát három lapba vágtam, és megtöltöttem a krémmel. Az oldalára is került, és rányomkodtam a mandulát. 

A díszítést Noémi végezte. Nagyon szép lett szerintem, csak nem vertem fel eléggé a habot ezért a habrózsák kicsit összeestek. Az az igazság, hogy az összes maradék tejszínt, amit nem tettem bele a krémbe, egyszerre vertem fel, és sacc per kábé hagytam a díszítésre. Viszont kimaradt egy fél csomag habfixáló valahogy, úgyhogy ez lehet az oka.