Almalekvár

A gyerekek szeretik a zöld almát, de csak addig, amíg zöld, mert sárgán már ízét veszti. Legfeljebb kompótot lehet főzni belőle más, savanykásabb gyümölccsel, Még süteménybe reszelni sem igazán jó. Nagyon édes almapogácsának is. Lekvárnak viszont kiváló lett.

 Hozzávalók:

2 és fél kg megtisztított alma

1-2 citrom leve

70 dkg cukor

2 Dszemfix

szegfűszeg

citrom-narancshéj

Az almát meghámoztam, négy felé vágtam, és kivágtam a csutkáját is. Így lett 2 és fél kg. Enyhén ecetes vízbe dobtam, hogy nem barnuljon meg, de ez csak részben segített. Kicsit forró szegfűszeges vízbe dobtam, majd csak a gyümölcsöt kevés lével botmixerrel pépesítettem. A dzsemfix előírásának megfelelően készítettem el, de öntöttem hozzá citromlevet is. Még forrón üvegekbe töltöttem. A két 750 grammos üvegbe szedtem egy kevés szegfűszeget. Két kisebbe tettem citromhéjat, másik kettőbe narancshéjat. A képen látható, hogy szép színe lett.

Ebben narancshéj van.

Bibliás elmélkedés:
1. Nem tudjuk, hogy az Édenben milyen gyümölcs volt. Lehet, hogy alma, de lehet, hogy nem.
2. Egészen biztosan NEM a Tudás fája volt.
Kifejtve:

Isten 6 nap alatt teremtette a világot, és a 6. nap végén az emberpárt. Egy gyönyörű kertbe helyezte őket, ahol nem volt rajtuk ruha, vagyis nem volt titkolnivalójuk egymás és Isten előtt. Minden fáról ehettek, csak a jó és gonosz tudásának a fájáról nem. Mert ha esznek, akkor meghalnak. Nem a tudást, a tanulást tiltotta meg tehát. Az ember ismerte  a legfőbb jót, Istent, aki meg akarta őt óvni a gonosz ismeretétől. De az embert szabad akarattal teremtette. Így dönthetett úgy is, hogy eszik a tiltott gyümölcsből. A gonosz lélek (Sátán) kígyó képében jelent meg, és Évát szólította meg. "Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyik fájáról sem ehettek?" - kérdezte. Pedig Isten csak egy fát tiltott el, tehát Sátán már hazudott. Éva nem figyelt fel a hamisságra, szóba állt vele, elhitte, hogy semmi baj nem fog történni. "Olyanok lesztek, mint Isten!"  - ígérte a kígyó. Éva erre szakított a gyümölcsből, adott a vele lévő férjének is.  A bölcsesség helyett azonban szégyent és félelmet éreztek, mert rájöttek, hogy meztelenek. Isten számon kérő szavaira egymásra mutogattak, egymást hibáztatták, nem kértek bocsánatot, így el kellett hagyniuk ezt a szép helyet. Ez a lelki halál, az Istentől való elszakadás, amely a bűnbeesés következménye. Hiába aggattak magukra ruhát, nem tudták elfedni a meztelenségüket.
Vagyis: Jó cselekedeteink nem megfelelőek arra, hogy kiengeszteljék Istent. Isten maga ölt meg egy állatot, hogy felöltöztesse őket a bőrébe. "Vér kiontsa nélkül nincs bűnbocsánat" - tanít a Biblia. Tulajdonképpen maradhattak volna, de ott volt az Élet fája is. Ha abból újra ettek volna, akkor örökre bűnben kellett volna élniük. Így viszont a Krisztus az idők végén megváltott minden embert, aki hisz. 

Fáradságos dolog az Édenen kívül élni. Vágyódunk Isten után, szeretnénk a békességét, örömét. Ugyanolyan jó soha nem lesz a földön, mint a Paradicsomban volt, amikor Isten az emberrel sétált, de a megtérő bűnös ízelítőt kap ebből a mennyei örömből. 

"Mit szem nem látott, fül nem hallott, az ember szíve meg se gondolt, azt készítette Isten az őt szeretőknek."(2. Korinthus 9)

A jó és gonosz tudásának a fája azt is jelképezi, hogy Isten maga akarja eldönteni, hogy mi a jó és mi a rossz. Hozzá kell fordulnunk vezetésért, keresni az általa kijelölt életutunkat. Ezen tud megvédeni, és megáldani minket.