Tolófánk megkésve, de okkal

 Végre elköltöztünk, de éppen ezért nem tudtam közzé tenni ezt a receptet. Több, mint egy hete csak telefonról neteztem. A tolófánk recept megjelent a Reformátusok Lapjában, ahol Konyha rovat indult. Most éppen nincs aktualitása, de azért, gondolom, senki nem bánja, ha megnézi. Fánkot egyébként is lehet év közben is sütni. 

Az igei gondolatokból csak néhány mondatot közöltek, álljon itt a teljes szöveg:

Tolófánk

Egy régi erdélyi receptet hoztam Zilahy Ágnes Valódi magyar szakácskönyvéből (1892). Lapozgatása közben ámulva látjuk a receptek gazdagságát, és csodálkozva ismerünk fel külföldinek hitt ételeket is, mint például ezt a tolófánkot. Itt a farsang, ideje fánkot sütni. Sokan idegenkednek az ilyen népszokásoktól, keresztyén örökségünket féltik a néphagyományokban valóban gyakran jelen lévő babonaságoktól. Iránymutatás lehet számunkra az ismert igevers: „...mindent vizsgáljatok meg, a jót tartsátok meg, a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok.” (I. Thessz. 5.21-22)

A farsang eredetileg télűző mulatozás volt, de mára gyermekek álarcos felvonulásává szelídült. Bárcsak annyi képmutatás lenne az életünkben, mint amit a jelmezekkel kicsinyeink képviselnek!

Hozzávalók:

250 g finomliszt, 200-250 ml forró tejszín vagy zsíros tej, 2 tojás egy evőkanál vaj, 30-50 g cukor, néhány csepp vanília eszencia, csipet só

Elkészítés:

A lisztet nagy tálba tesszük, és a forró cukros tejszínt állandó keverés mellett hozzá adjuk. Inkább kevesebb legyen a tej, hogy jó kemény maradjon a tészta. Folyamatos keverés mellett adagoljuk a tojássárgáját, az olvasztott vajat, sót, vaníliát. Végül a fehérjehabot. Olajat forrósítunk, és tolófánk cső híján csillagcsöves nyomózsákba tesszük a tésztát, majd tetszőleges hosszú csíkokban beleengedjük az olajba. Szép pirosra sütjük. Megszórhatjuk porcukorral vagy kínálhatjuk gyümölcsízzel is.