Krizantém

Ha megkérdezném a kedves olvasót, hogy milyen színű egy krizantém, egész biztosan "fehér" lenne az első válasz. A szó hallatán eszébe jutna még egy temető is szomorú, elhunyt szeretteikre gondoló emberekkel. Pedig a virág nagyon sok színben kapható. Engem egészen elbűvölnek ősszel a virágboltok a sok fehér, lila, sárga színű krizivel! Nem is temetői virágként gondolok rájuk, rendszeresen megtöltöm ezt a konyhai vázát színes csokrokkal. Gyermekeim szerint a zöld virág nem természetes. Hát akkor hogy lehet mégis? A recept egyszerű: a virágokat színes festékbe kell állítani, és idővel a folyadék eljut a szirmokhoz. Így készítik a kék színű rózsát is egyébként. Sajnálom, ha így van ezzel a zölddel is. Remélem, hogy nem. 

Bibliás elmélkedés: 

Nekem október végén nem a Halottak napja jut az eszembe, hanem a Reformáció Ünnepe, amikor a közhiedelemmel ellentétben nem egyházszakadás történt, hanem az egyház visszatért a zsidó-keresztyén gyökerekhez. Ennek hatására mára már MINDEN Krisztus-hívő felekezetben anyanyelven olvashatjuk a Bibliát, hallgathatjuk a prédikációt. A felekezetek között látszólag sok különbség van, de azért, mi tudjuk,  hogy olyan ez, mint a krizantém: fehér, sárga, lila, zöld, de azért csak krizantém. Isten tenyerén ugyanúgy megférnek békésen, mint a vázámban a virágok. Azért van, amelyik felekezet nem a valódi gyökérből ered. "Hamis Krisztusok, és hamis próféták" is megjelennek Krisztus szava szerint. Úgy néznek ki, mintha...pedig dehogy! Egy-egy diktatórikus vezető hajtja uralma alá az embereket kiragadva részeket a Bibliából. Isten és a felebarát szeretete helyett olyan részeket hangsúlyozva, amelyek soha nem voltak lényegesek. 

A reformáció ünnepe jó lehetőség arra, hogy közösségben legyünk azokkal, akik egy tőről, Krisztustól származnak, de arra is, hogy felismerjük a hamis tanításokat. 

Hiszen a krizantémhoz se szoktunk bogáncskórót tenni a vázába!
"Ismeri az Úr az övéit. Álljon el a hamisságtól minden, aki Krisztus nevét vallja!" (2. Timóteus 2.19)