Ugyanúgy készül, mint tavaly, csak fél kg birsalmát dolgoztam fel mindössze. Tepsiben, kis víz hozzáadásával sütöttem meg a kisebb darabokra vágott gyümölcsöt. Még a magházát sem szedtem ki előtte most, csak sütés után, mert így könnyebb vele dolgozni. Lemértem, és hozzáadtam a cukrot, majd pépesítettem. 1 kg birsalmához így csak fél kg cukor kell. Arányosan csökkentettem. Feltettem főni egy lábosban, majd egy sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam. A maradék pedig jégkockatartóba és egy kis kuglófsütőbe került. Néhány nap múlva le lehetett húzni a papírt. Ketté vágtam, az egyik felét feltekertem, a másikból formákat szaggattam.
Tavalyi fázisfotók:
Bibliás elmélkedés:
![]() |
Tavaly ilyen "pogácsák" is készültek.
Az idei desszertek:
A birsalma jól példázza azt a változást, amit, amit Isten végez az emberben. Adott egy fanyar természetű, keserű, kemény ember, akinek mindenről valami negatív jut az eszébe. Aztán egyszer csak találkozik Jézus Krisztussal. Igéje megszólítja, a Szent Lélek elkezdi benne az újjáteremtő munkáját, és megtér. Nem lehet tudni mikor, talán ő sem emlékszik arra a pillanatra, amikor megfordult az élete, de más ember lett. Kellemes, akivel jó együtt lenni, akinek a jelenléte hiányzik.
"Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, íme újjá lett minden." (2. Korinthus 5.16-17) Vajon a kedves olvasó átment-e már ezen a változáson?

















