A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lord's prayer. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lord's prayer. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. november 23., szombat

Céklás sütemény

 

Az előző bejegyzésben ezt a süteményt egy szép, új tálban mutattam, melyet a DIACONIA márkaboltjában vettem. 
Most hozom a receptet is. Az ilyen vörös színű süteményeket, tortákat, brownie-kat vörös bársonynak szokták hívni, de én ezt a kis egyszerűt inkább vörös posztónak nevezném, ha ez a kifejezés nem lenne már foglalt. Azt jelenti ugyanis, hogy valaki már azzal is, hogy megemlítik, felidegesíti, dühbe hozza a hallgatót. Ez a kis süti pedig egyáltalán nem idegesítő, jól esett uzsonnára. 
Hozzávalók:
40 dkg reszelt, nyers cékla
1,5 dl olaj
2 tojás
5 dkg 1:4 édesítő
2 evőkanál kókuszreszelék
10 dkg finomliszt
10 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt
2 teáskanál sütőpor
egy csipet só
75 g étcsoki
Elkészítés: A répatortát  vettem alapul, de van némi változtatás. A száraz anyagokat összekeverjük, mélyedést készítünk benne, és beleöntjük a folyékony anyagokat. A tojást kicsit felverjük, mielőtt összegyúrnánk az egészet. A csokit megpuhítjuk, úgy keverjük bele. Sütőpapírral bélelt tepsibe vagy piteformába öntjük, és 200 fokra előmelegített sütőben megsütjük. 20 perc múlva mérsékeljük a hőfokot 180-ra, és kb 40 percig tartjuk benn. Rácson hagyjuk kihűlni. Talán egy kicsit kevesebb cékla is elég lett volna, de ilyen nagy volt, és nem akartam kidobni. Nagyon finom, szaftos, könnyű sütemény lett. Egyáltalán nem posztó jellegű. 😊
Sütés előtt.


Az Úr imádsága csak úgy, eszembe jutott: 
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen. Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.

2016. április 28., csütörtök

Kenyértorta


Abban a szellemben nőttem fel, hogy semmit ne dobjunk ki, hanem próbáljuk meg újrahasznosítani. Már 50 éve szelektíve gyűjtöttük a szemetet, kevés műanyagot használtunk, és az ételmaradékot visszaástuk a kertben. Nem új tehát a mai környezetbarát szemlélet, de már untam a bundás kenyeret, fasírtot, pirítóst. Képtelen vagyok kiszámítani a kenyérszükségletet mióta már csak egy gyerek van itthon hét közben. Csak gyűlt, csak gyűlt a száraz kenyér, míg végül ma kenyértortát sütöttem belőle. Azt hittem, hogy milyen újszerű dolgot találtam ki, de azért rákerestem a neten sós süteményes ételfotóért. Találtam egy sor kenyértortát is, bár olyat, mint az enyém egyet sem.

Hozzávalók:
80 dkg száraz kenyér beáztatva, kicsavarva
két szelet füstölt szalonna 
só, bors
1 közepes hagyma
2 tojás
sonkaszeletek
reszelt sajt
(olaj)



Elkészítés:
A száraz kenyeret beáztatjuk, és annyit csavarunk ki, hogy 80 dkg legyen. A szalonnát kockára vágjuk, kiolvasztjuk, és megpirítjuk rajta a kockára vágott hagymát. Összekeverjük a kenyérrel, és beledolgozzuk a tojásokat. Sózzuk, borsozzuk, tehetünk bele más fűszert is. A tepsit a szalonna miatt nem kellett volna olajozni, de én erre nem gondoltam. A massza felét belesimítjuk egy kis méretű tepsibe, ráfektetjük a sonkaszeleteket, majd a maradékkal befedjük. Szórunk rá egy kis reszelt sajtot, és előmelegített sütőben lassú tűzön szép pirosra sütjük.

A hagyma és a petrezselyemzöld már saját termés!


Bibliás elmélkedés:
Jézus arra bátorít, hogy ne féljünk a jövőtől. Megígéri, hogy az övéiről gondoskodik:
"Nem aggodalmaskodjatok a ti életetek felől, mit egyetek és mit igyatok...tekintsetek az égi madarakra, a ti mennyei Atyátok eltartja őket...ne aggodalmaskodjatok, és ne kérdezzétek: mit együnk? Vagy mit igyunk? Vagy mivel ruházkodjunk? Mert mindezekért a pogányok törik magukat. Jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van. Hanem keressétek először az Isten országát és annak igazságát és ezek ráadásul megadatnak nektek. Ne aggodalmaskodjatok a holnap felől...Elég minden napnak a maga baja."(Máté 6.26-34)
De arra is bátorít, hogy kérhetjük azt, amire szükségünk van: 
"...a mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!"(Miatyánk)


2015. október 11., vasárnap

Templom torta


Eszembe se jutott, hogy elvigyem a fényképezőgépet erre az alkalomra, mert hát mit lehet, blogba illőt, fényképezni egy templom alapkő letételi ünnepségén? 
Hát mit? 
A szeretetvendégséget!
Így aztán csak mobilosak ezek a képek.
Na, szóval. Múlt vasárnap egy kedves ünnepségre voltunk hivatalosak a férjemmel. Néhány faluval odébb a reformátusok templom építésébe fogtak. Eddig az ökumené szép példájaként, a katolikusok nyitották meg számukra az Isten házát, de mostanra annyira megerősödött a gyülekezet, hogy úgy döntöttek, Isten segítségével elkezdik saját lelki otthon építését.
Nagy szervezés előzte meg a napot. A püspököt, az esperest, az országgyűlési képviselőt is meghívták. Emberileg lehetetlen volt ennyi vezetőt egyszerre itt látni, de Istennél semmi sem lehetetlen. Ráadásul arra a napra sikerült egyeztetni az időpontokat, amikor a 
Biblia- olvasó kalauzunkban is építkezésről volt szó azon a napon:
Persze ez a jövő évi.
Pál apostol első levele a korinthusbeliekhez 3 rész.
"Mi Isten munkatársai vagyunk, ti pedig Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok. Az Istentől nekem adott kegyelem szerint , mint bölcs építőmester, alapot vetettem, de más épít rá. Vigyázzon azért mindenki, hogyan épít rá. Mert más alapot senki sem vethet a meglévőn kívül, amely a Jézus Krisztus."
Bár az apostol a lelki építkezésről szólt, arról, hogy az ő prédikációja nyomán lettek keresztyének ezek az emberek, és rajtuk is múlik, hogy hogyan fejlődnek a lelki életükben, mégsem gondolom, hogy véletlen volt a napi ige pont akkor. A püspök úr nagyon szépen ki is fejtette, olyan volt, mintha Isten áldását hozta volna az építkezésre ami jelképesen el is kezdődött. Egy csőben elhelyeztek különböző dokumentumokat, és beletették egy mély gödörbe, melyet az alapkővel letakartak.
Utána a helyi tornaterembe mentünk, ahol az asztali áldás után feldúltuk a gyönyörűen elkészített asztalokat. A gyülekezet asszonyain kívül egy hidegkonyha is beszállt az élelmezésbe, bár nekem legjobban a lelkészné töltött húsa ízlett. Időnként én is készítek ilyet, mert szeretjük. 

A torta ilyen volt belül: kakaós piskóta finom krémmel.


És a hidegtálak egy része.





Az asztali áldás
-imádság étkezés előtt:
Jővel, Jézus, áldj meg minket, mindennapi kenyerünket! 
Ámen!
-imádság étkezés után:
Aki ételt, italt adott, Urunk, Jézus, legyél áldott, Ámen!

Egy szép történetet arról, hogy miért hasznos, ha betanult imádságokat is tudunk, nemcsak a saját szavainkkal imádkozunk:
"Az ima ereje:
lelkész édesapám mesélte annak idején, hogy 1945-ben egy kiskatona vonszolta magát az út mellett, és olyan éhes volt, hogy nem bírt tovább menni. Azt gondolta, hogy éhen hal, ha nem jut egy falat kenyérhez. Térdre rogyott, már nem is tudott a saját szavaival imádkozni, csak elkezdte a rég beidegződött imát, a Miatyánkot. Amikor odaért, hogy mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, váratlanul felbukkant a kanyarban egy kenyérszállító katonai teherautó, egy göröngyön megugrott a kerék, és lepottyant róla egy cipó. Pont a fiú lába elé gurult. Ez a cipó mentette meg az életét, és visszaadta a hitét, hogy Isten a legreménytelenebb helyzetben is mellette áll."


2014. május 1., csütörtök

Bodzapalacsinta


.


Nagyon egyszerűen készül. Válasszunk néhány szép nagy bodzavirágot, lehetőleg forgalmas úttól távoli helyről. Mosás nélkül mártsuk sűrű, édes palacsintatésztába, és süssük ki forró olajban. A sülés elején húzzuk szét a virágokat, hogy ne ragadjanak össze. Utána vágjuk csak le a szárakat, mert így könnyebb egyben megsütni. Fahéjas porcukorral kínáljuk. 
Akácvirágból is jó.






Bibliás elmélkedés: 
Régen a növény minden részét felhasználták. Szárából furulya, szerszámnyél készült. A bodza volt a szegény ember patikája. Sokféle orvosságot készítettek belőle. Egyes vidékeken úgy tartották, hogy Júdás bodzabokorra akasztotta fel magát. Szegény növény! Milyen rossz hírbe keverték! Pedig olyan egyszerű! Megél mindenütt, nem igényes, nincsenek elvárásai, mint Júdásnak, aki másként képzelte el az életet. Júdás Jézus egyik tanítványa volt, de nem értette meg Őt. Azt gondolta, hogy Jézus majd földi királyságot alapít, megszabadítja Izraelt a római fogságból. Testi keresztyén! A hitet arra használta volna, mint ma is sokan: Isten, ezt add meg, azt add meg. Nem teljesen rossz elképzelés ez, mert Jézus szolga is. De Úr akar lenni az életünkben. Elmondjuk a Miatyánkban, hogy "Legyen meg a te akaratod!"
Kérdés, hogy kérdezzük-e a döntéseink előtt, hogy Ő mit akar, vagy eldöntjük, hogy mit akarunk, és kérjük Isten segítségét. Először kérdezni kell, megvárni a választ, és utána lépni,mert így olyan útra visz, ahol teljes védelmét élvezzük.

2014. február 23., vasárnap

Parasztkenyér



Eszti időnként meglep bennünket egy ilyen szép és finom kenyérrel. 



Illik hozzá mindenféle sajt, felvágott, sonka és zöldség.



Hozzávalók:
            1 csomag száraz élesztő
            2 csésze langyos víz
            1 evőkanál cukor
            3 csésze finomliszt
            1 csésze rozsliszt
            2 teáskanál só
            3 evőkanál olvasztott vaj
            1 evőkanál morzsolt rozmaring

Elkészítés:
Az élesztőt és a cukrot elkeverjük a vízzel. Mikor az élesztő felfutott, hozzáadjuk a lisztet és a sót, és kidagasztjuk. Egy órán át kelesztjük.
A tésztát kettéosztjuk, és egy kivajazott tepsin cipókat formázunk belőle. Még egy órát kelesztjük.
200 fokra előmelegítjük a sütőt. A cipókat megkenjük az olvasztott vajjal, és megszórjuk a rozmaringgal. 25-30 percig sütjük.
Recept innen:
http://thegourmandmom.com/2010/07/18/peasant-bread-and-ale/

Bibliás elmélkedés: 
A Miatyánk-ot majdnem mindenki ismeri. Szüleim nem voltak templomba járók, mégis megtanultam valahol. 
"Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!" - mondogatjuk. Ha valóban Istentől kérjük a mindennapit, akkor nem kell félnünk, mert meg fogja adni annak, aki vallja, hogy Atyja az Isten, és ő a megváltott gyermeke.