Ételszobrok a családi napon

Szerintem nagyon jó dolog, ha egy iskolában nemcsak a tanulásra gondolnak, hanem arra is, hogy kapcsolatot tartsanak a családokkal. Ezért jók a szülői értekezletek, fogadó órák, és ezért hasznos egy családi nap, ahol oldott légkörben találkozhatnak a tanárok és a szülők. Noémi a Lónyay Utcai Református Gimnáziumba jár, ahol olyan kiválóságok tanultak, mint Gárdonyi Géza, Csonka János, Szent-Györgyi Albert, Amerigo Tot, Devecseri Gábor, Finta József. Az épület felújításra szorul ugyan, de az Egri csillagok óta tudjuk, hogy a "falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében." Bővebben itt olvashatnak az iskola történetéről. 

Az iskolához a Kálvin tér felől is el lehet jutni a metróból kiszállva például. Ott áll a második legnagyobb protestáns templom a fővárosban. És belül gyönyörű! Az előtte lévő téren a Reformáció éve tiszteletére szövegeket véstek a térkövekbe ismert személyektől. Érdemes egy nagyot sétálni ott, és olvasgatni őket. Nekem ez volt a kedvencem:

Ezek a felvételek a májusi családi napon készültek. Persze az ételszoborkészítésen túl volt egy sor más program is. Nagyon élveztem az istentiszteletet, a gyerekneveléssel kapcsolatos előadást, a táncházat. 

Zsiráf

Házikó

Hajó

Baba

Az alkotók nevei. Mezei Dóra, Vasas Gyöngyvér, Kiss Katalin.

Sajnos a vidám kémiai kísérletek bemutatásáról lemaradtam, csak a végeredmények egy részét csodálhattuk az udvaron. Hatalmas üvegedényekben összekevertek folyadékokat, amelyek habbá váltak  és szétfolytak a kövezeten. Volt fehér, rózsaszín és zöld is. 

Három üstben főtt a gombapörkölt, melyet lelkes tanárok és szülők  készítettek. Közben bizonyára megbeszélték az időszerű iskolai kérdéseket is, az igazgatói köszöntő jó stílusát stb. Mennyivel jobb így értesülni vásott csemeténk viselt dolgairól, mint a fogadóóra hűvös légkörében! Így legalább a hagymavágásra foghatjuk a szemünkben gyűlő könnyeket. :)

Először csak néztem a tányér alján lévő pörkölt mennyiségét. Hogy fogok én ezzel jóllakni? Hát úgy, hogy megettem, és utána nem voltam éhes. Pont elég volt. Aztán kiderült, hogy még óriási mennyiségű repeta állt rendelkezésre, persze csak azok vették igénybe, akik még tudtak enni a süteményhegyek után. Volt néhány nagyszerű édesség is, sajnálom, hogy nem fotóztam le egyiket sem. 

Aki Istennel is akart tölteni egy kis személyes időt, annak erre kitűnő lehetősége volt az imasétán. Az egyik osztálytermet úgy rendezték be, hogy igeverseket lehetett olvasni, kényelmesen elhelyezkedve Istent dicsőítő zenét hallgatni, kreatív módon keresni az isteni üzenetet. Ott olvastam a következő szöveget, mely legyen most mindannyiunké:

Isten szeretete mély és személyes,
Pont olyan, amilyenre neked szükséged van,
Utadon ez a szeretet kísérjen és teljesítse ki az életed!
Isten áldjon!
Áradjon Rád az Áldás:
Isten gazdagsága és hűsége
Isten ereje és vigasztalása
Isten öröme és irgalmassága!
Áradjon rád az Áldás,
hogy azzá légy, akinek Ő szeretne látni Téged,
hogy teljesíthesd azt, amit küldetésként Rád
bízott,
és Isten öröméből élj!
Járjon veled a kegyelem,
ma és életed minden napján
és töltse be szívedet
Isten nagy békességével!
(Varga Gyöngyi)

Ha én miniszterelnök lennék!:)

Most, hogy elmúlt Szent István ünnepe, elgondolkodtam azon, hogy mit tennék, ha én lennék a miniszterelnök. Sok, fontos kormányzati döntést kellene meghoznom, de biztos, hogy az elsők között tiltanám meg a vegykezelt citrusfélék behozatalát az országba. Mégiscsak nonszensz, hogy vagy le kell mondanunk a normális ízesítésű túrós lepényről, vagy pedig méregdrágán kell beszereznünk a kezeletlen citromot, ha egyáltalán találunk olyat. És mi lesz a püspökkenyérrel cukrozott narancshéj nélkül? Ez persze senkit sem érdekel, csak a GDP meg az olajárak!

Másodikként a vaníliarúd árát 50 forintban mérsékelném. Elhiszem én, hogy csak egy napig virágzik, és hogy kézzel kell beporozni, meg hogy  meg fél évig érlelik, de így volt ez az átkosban is, mégsem kellett aranyáron megvenni. Már ha kapunk, mert ebben a kis faluban nincs is. Ahol meg van, ott 400 forint egy rúd. A gyerekeink úgy nőnek fel, hogy nem ismerik a rendes madártejet, mert csak vanilin cukrot tudunk beletenni. Tudom én, hogy nem egészséges, mert tejet, tojást, cukrot, egyes receptekben fehér lisztet is tartalmaz, de kit érdekel. Finom, és kész.
Más ötlet? 

Mit visz a kishajó? Rizst, kölest, sajtot

Töltött cukkinit akartam készíteni, de nem volt szép a zöldségesnél. Így tököt vettem.

3 zsenge tököt meghámoztam, kettévágtam, a belsejüket kivájtam, gyengén megsóztam. Miután megtöltöttem, közepes tepsibe tettem őket, Lefedtem alufóliával úgy, hogy fogpiszkálót szúrtam két tökbe, hogy távol tartsák a fóliát. Öntöttem alájuk 1 pohár ecetes vizet, és előmelegített sütőben kb 200 fokon pároltam, sütöttem. Gulyásleves után második fogásnak ettük.

Kölesrakomány:

1 csomag főtt köles (30-40 dkg)

1/4 hagyma apróra vágva, olajon megdinsztelve

1/2 kis paradicsom

só, őrölt kömény

Elkészítés:

A rakományt összekeverjük, és a tökökbe töltjük. A kölesest egy kis paradicsommal és hagymával díszítjük. 

Sülés után hurkapálcára tűzhetünk egy szelet sajtot vitorlának.

Hullámok hátán.:)

Rizsrakomány:

30 dkg főtt rizs

1 kanál tejföl

1-1 evőkanál reszelt sajt

só, bors, kapor

Elkészítés: 

A rakományt összekeverjük, és a tökökbe töltjük. 1 evőkanál sajt kerül bele, és 1 a tetejére.

Evezz, evezz az élet tengerén!:)

Hajótörés:)