Hegycsúcs sütemény

Ismét itt az ünnepek ünnepe, de nekem elsősorban nem a nagy evés-ivás miatt fontos. Jó, hogy együtt a család, bár most sem sikerül a teljes létszám. Kicsit fájdalom, de remélem, hogy hamarosan pótoljuk az együttlétet.

A pinteresten láttam meg egy sütemény képét. Innen az ötlet. Recept nem volt hozzá, de valami tömörebb gyümölcskenyér lehet, ezért a Gyümölcsös kockát választottam hozzá kis átalakításokkal. Nagyon finom lett. Bár az oldalát is becsokizhattam volna, de már mindegy. 

Hozzávalók:

25 dkg teljes kiőrlésű tönköly liszt

20 dkg tönkölyliszt

5 dkg 1:4 édesítő

1 csomag sütőpor

10 dkg kókuszreszelék

5 dkg mandula

1 teáskanál fahéj

1 csipet só

2 tojás

4 dl joghurt

1,5 dl olaj

0,5 dl fagyasztott meggy

-díszítés:

olvasztott csoki

kókuszreszelék

Elkészítés: A mandulát durvára vágjuk. A száraz anyagokat összekeverjük, beleütjük a kissé felvert tojást, és az egészet elkeverjük a joghurttal, majd a meggyel, ami egy fél literes margarinos dobozban volt lefagyasztva, a súlyát nem mértem. Gondolkodtam, hogy a levét is beleöntsem-e, végül is hozzáadtam. Ettől szépen megbarnult. Jobban is illik a hegyekhez, mintha világos színű lenne, mint az eredeti:

Gyümölcsös kocka

A tésztát sütőpapírral bélelt (20x28 cm) tepsibe vagy kerámia formába öntjük, és 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk. 15 perc múlva mérsékeljük a hőfokot 180-ra, és kb 45 perc múlva kész. Tűpróba! Rácsra borítjuk, lehúzzuk róla a sütőpapírt, visszafordítjuk, és kihűtjük.

 Egy A4-es lapra előrajzoljuk a mintát, ami alapján felvágjuk a süteményt. Sajnálom, hogy nem fotóztam a lapot, csak ez a kép van, ahol már szétvágtam a mintát.

A tészta 1/3 részénél vágtam ketté, és a sablon alapján bejelöltem. Késsel vágtam darabokra., és az aljukból is vágtam, hogy ne dőljenek el. Megkentem őket csokival, és a tetejére, a "csúcsokra", kókuszreszeléket szórtam. Ettől lettek havasak. Mivel a sütemény "szeletei" így nagyon nagyok, fogyasztáskor le kell vágni belőle. Hacsak valaki nem olyan nagy étkű, hogy megeszik egy egész hegyet. 😊

Vagy háztetőket, mert ilyen recept is van a blogon. Havas háztetők sógornőm remeke.

A kis hóemberek pedig boldog karácsonyt kívánnak.

Bibliás elmélkedés helyett most egy szép családi filmet ajánlok megnézésre. 

Címe Karácsonyi harangok Katt  a linkre a filmért.           

 I Heard the Bells angolul. Remélem, hogy Önöknek is ugyanúgy tetszik majd, mint nekünk. Idézek a filmajánlóból: 

"Amerika egyik legjelentősebb költője, Henry Wadsworth Longfellow életében egymást követik a tragédiák, ami miatt már-már veszni látja minden reményét és hitét. Az amerikai polgárháború emberpróbáló idején azonban a költészetre és Istenre nagyobb szükségük van az embereknek, mint valaha. Henrynek meg kell találnia magában az elveszett reményét és költészetét, hogy tehetségével – csakúgy mint a karácsonyi harangok – a békesség és jóakarat üzenetét hirdethesse a világon."

"Nincs messze a hajnal, az éj nem csillagtalan; a szeretet örök! Isten még mindig Isten, és az Ő hite nem hagy cserben minket; Krisztus örök!" (Henry Wadsworth Longfellow)

Áldott ünnepeket kívánok. Ha valaki eljutott ide, annak elárulom, hogy Éva lányom feliratozta a filmet.