Gyümölcsfagylalt

 

A blogon egyetlen fagylalt/jégkrém recept van, mert nagyon ritkán készítek. Nagyon szeretem, de inkább veszünk a férjemmel, és mint éppen ma is, kehelybe kérjük, és mint egy randevún, beülünk a cukrászdába. Olyan furcsa nekem, hogy csak úgy leteszik a pultra a pohárban is, semmi tányér, semmi szalvéta. Régebben még egy pohár vizet is kaptunk hozzá. Felétek is így megy? 

Azért néha nekilátok, mint most is. A sárgabarack már rég ott volt a fagyasztóban, éppen vége van az idényének, de más gyümölccsel is működik. Őszibarackból, áfonyából ugyanígy lehet fagyit készíteni, és természetesen eperből, málnából is. 

Hozzávalók:

6-8 barack
2 dl sűrű joghurt
cukor vagy édesítő ízlés szerint

Elkészítés:

A gyümölcsöt leforrázzuk, kimagozzuk, és lehúzzuk a héját. Szárazra törölgetjük, apró darabokra vágjuk, és egy nylonzacskóban lefagyasztjuk. Először érdemes kiteríteni, hogy később könnyebben lehessen bánni vele. Amikor megfagyott, akkor már egy csomóba húzhatjuk. Amikor fel akarjuk használni, akkor kivesszük a fagyóból, széttördeljük, hozzáadjuk az édesítőt, és először csak a joghurt egy részét, majd botmixerrel selymesítjük. Jobb lenne késes aprítóval, de nekem nincs. Ha szükséges, akkor keverünk még bele joghurtot. Elvileg olyannak kellene lennie, mint a cukrászdai. Nekem kicsit lágyabb lett, de az élvezeti értékéből semmit nem volt le. Az a fehér a kép alján egy műanyag fagyis kanál, mert sajnáltam a pénzt kiadni fémre, de azzal biztosan szebb gombócokat tudtam volna készíteni.

Melegen, na nem, hidegen ajánlom!😉

Marengói csirke polentával

 

Talán a párizsi olimpia miatt jött szembe velem ez a recept valahol, de már nem is emlékszem, hogy hol. Megtetszett, és alaposan utánanéztem. Ahogy az már lenni szokás, az "eredeti" receptek között volt némi különbség, és ez volt az első alkalom, hogy ilyen nagy számban találkoztam azzal, hogy másolták a bloggerek valahonnan a szöveget. A sokadikat nyitottam meg, a google szerencsére fordít, és ugyanaz a bevezető mindenütt. Én most nem fogok hosszú bevezetőt írni, csak annyit, hogy Napóleon, francia tábornok egyik kedvenc étele lett, mert különben egyszerűen étkezett, de a csirkesültet szerette. A szakácsa egy ütközet sikerének a hírére annyira megdöbbent, hogy a sült csirkére ejtette a paradicsomszószt. Mivel sietnie kellett, és nem volt idő új ételt elkészíteni, gyorsan kiegészítette fűszerekkel, ezzel, azzal, és így tálalta. Nagy sikert aratott. Bővebben itt olvashatnak az eset körülményeiről, és történelmi hátteréről. Marengónak hívták a települést, ahol a csata zajlott. 

Én mégsem innen vettem az elkészítési módot, hanem több ételt ötvöztem össze a mi ízlésünkhöz is igazodva. Azért ez marengói csirke, és nagyon finom lett. Bal oldalon a kék-fehér-piros, a francia zászló, de a kellékek között megfigyelhető a piros-fehér-zöld, mert ez a magyar föld , és szurkolunk a honfitársainknak. 

Mivel vendégeket is vártam, jó nagy adag készült.

Hozzávalók:

1, 60 dkg-s csirke
4 csirkecomb
1 mokkáskanál oreganó
1 mokkáskanál rozmaring
1 mokkáskanál fehér bors
2 mokkáskanál bazsalikom
2 mokkáskanál kakukkfű
1 evőkanál só
olívaolaj

............

liszt
3 vöröshagyma finomra vágva
6-7 gerezd fokhagyma átpréselve
fél kg paradicsom ujjnyi szeletekre vágva
fél kg gomba nagyobb darabokra vágva
10 dkg vaj+olaj
2 paradicsompüré

2 dl száraz fehér bor

Elkészítés:

Előző nap, de legalább 2 órával a főzés előtt befűszerezzük a csirkehúst. Ehhez összekeverjük a fűszereket, a sót és az olívaolajat. Ez utóbbiból sajnos csak nagyon kevés került bele, mert kifogytam. Másnap szárazon addig sütjük a feldarabolt gombákat, amíg elfő a levük. Félretesszük. 

!Frissítés: Legközelebb ezt a részt kihagyom, mert a gomba leve éppen hiányzott, ezért kellett a víz.

Lisztbe mártjuk, és a vajon átpirítjuk a csirkedarabokat. Félretesszük, és a visszamaradt vajban, melyhez adtam egy kis napraforgóolajat is,  megfonnyasztjuk a hagymákat. 

Hozzáadjuk a paradicsomot, melyet forró vízbe mártottunk, és lehúztuk a héját,  a pürét és a gombát, összerotyogtatjuk a borral felöntve, és az átpirított húsokat is. Lassú tűzön körülbelül fél óráig főzzük gyakran kevergetve. Én ehhez már áttettem egy nagy lábasba, és ott főztem készre, és még adtam hozzá vizet, mert nagyon sűrűnek találtam.

Polentával, ami a mi puliszkánk, szokták tálalni, de előfordul pirítós is tükörtojással a köretek között. Persze megfelel a tészta vagy rizs is. A szakács úr már nem fog idejönni leellenőrizni, hogy autentikus-e a köret.

Hozzávalók a polentához:

fél liter víz

15 dkg kukoricadara

csipet só

Elkészítés: A vizet felforraljuk, sózzuk, és óvatosan beleszórjuk a darát. Folytonos keverés mellett sűrűre főzzük. Egy négyzet alakú tálba öntjük, és amikor megszilárdult, felvágjuk. Elfelejtettem lefényképezni, amikor kész lett, úgyhogy csak ennyit tudtam megörökíteni,

de itt van egy erdélyi puliszka recept. Valamint:

Polentagolyók gombával

Goulash polentával

Mivel túl vagyunk már a nagyszabású megnyitón, kézenfekvő lenne a utolsó vacsora botrányos kigúnyolásán elmélkedni, én mégsem teszem. Helyette álljon itt a bibliai történet a szentiras.hu-ról. Azért felhívnám a figyelmet egy mondatra, ahol az árulóról szól:"... jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik."

"20Amikor beesteledett, (Jézus) asztalhoz telepedett a tizenkét tanítvánnyal. 21Miközben ettek, így szólt: Bizony mondom nektek, hogy közületek egy el fog árulni engem. 22Ekkor nagyon elszomorodtak, és egyenként kezdték kérdezni tőle: Talán csak nem én vagyok az, Uram? 23Ő pedig így válaszolt: Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem. 24Az Emberfia elmegy, amint meg van írva róla, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja: jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik. 25Megszólalt Júdás is, az áruló, és ezt kérdezte: Talán csak nem én vagyok az, Mester? Ő azt felelte neki: Te mondtad.
26Miközben ettek, Jézus vette a kenyeret, áldást mondott, és megtörte, a tanítványoknak adta, és ezt mondta: Vegyétek, egyétek, ez az én testem! 27Azután vette a poharat, és hálát adva nekik adta, és ezt mondta: Igyatok ebből mindnyájan, 28mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára."

Körte savanyúságnak tormával

 

Óriásit estem a strandon, biztos, hogy hetekig nem mehetek a vízbe, pedig a kis ház vásárlása mellett az is fontos szempont volt, hogy közel a gyógyfürdő. Most is közel persze 😊, csak éppen nem nekem. Az úszómester azonnal odaszaladt, felsegített, felajánlotta, hogy ellátják a sebet, de inkább siettem vissza. Akkor nem is éreztem annyira a fájdalmat, mint később. Lefertőtlenítettük, és pihenésre kapcsoltam, pedig ott volt a nagy körtefa, amit le kellett szedni. Másnap azért a nagyját begyűjtöttük, és otthon mindjárt el is ajándékoztuk egy barátunknak. Még ép lábbal főztem egy kis levest a körtéből. Először arra gondoltam, hogy nem viszem majd haza a gyümölcsöt, ott főzöm be, de nem volt édesítő, és tartósító sem. Aztán eszembe jutott a torma, amit a vizes uborkába szoktunk tenni, mert nemcsak jó ízt ad, hanem tartósít is. Próbáljuk meg a körtét savanyúságnak, mint az ecetes szilvát szokták! Anyósom minden évben tett el télire néhány üveggel kocsonyás szilvát. Én is próbálkoztam vele, de nekem sosem lett kocsonyás. Talán nem jó fajta szilvát használtam. Állítólag csak beszterceivel jó. 

Szóval lett egy kis üveg körte, amit húsokhoz fogyasztunk majd. Hamarosan felbontom, és ha ízlik, több üveggel is készítek majd. 

Hozzávalók:
3-4 körte
2 meggylevél
egy kis darab torma
5-6 szem színes bors kicsit széttörve
csipet só
1 szem édeske

ecet

Elkészítés: A körtéket meghámozzuk, és ecetes vízbe dobjuk. Utána megtöltjük velük az üveget, és lemérjük, hogy mennyi víz kell hozzá. Lábasba öntjük, és kicsivel többet forralunk fel. Beletesszük a fűszereket, és amikor felforrt, a leöblített körtéket is. Annyi ecettel savanyítjuk, amennyit jónak gondolunk, hogy édes-savanyú legyen. A leve nagyon finom lett. 

Sós rúd

 

Májusban részt vettünk egy gyülekezeti napon Nagyrábén, ahol férjem született és konfirmált. Erről itt számolok be. A szeretetvendégség sok süteménye közül elkértem a sós rúd receptjét, amely meg is jelent a Reformátusok Lapjában, ahol immár másfél éve én írom a recepteket. Soli Deo Gloria!

Teljesen megfeledkeztem arról, hogy a blogban is közzé akartam tenni. Most pótolom. Érdemes próbálkozni vele, mert nagyon finom Fehér Béláné receptje. 

Hozzávalók:
50 dkg vaj vagy margarin
1 kg liszt
3+1 tojás
4-5 dl tejföl
1 evőkanál só
1 evőkanál köménymag
reszelt sajt

Elkészítés: A lisztet elmorzsoljuk a vajjal vagy margarinnal, hozzáadjuk a sót, a három tojást és a tejfölt. Összedolgozzuk (nem baj, ha marad benne vajdarabka), és legalább három órára hűtőbe tesszük. Utána kinyújtjuk körülbelül fél centiméternyi vastagra.

Bekenjük a maradék egy tojással, majd megszórjuk reszelt sajttal, köménymaggal.Vékonyra vágjuk, legjobb a pizzavágóval, végül sütőpapírral bélelt tepsiben 190-200 fokon kisütjük.

133. zsoltár: 

"Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésban élnek....Csak oda küld az Úr (Isten) áldást és életet mindenkor."(Biblia)

Áldott új hetet kívánok!

Ennivaló úti beszámoló. VIII.Mátra

Tavaly nyáron a férjem két hónapig helyettesített a  dunaharaszti református gyülekezetben. Minden vasárnap reggel útra keltünk, és jó fél órát vezetett, amíg odaértünk fél 9-re, mert nem szeretünk elkésni, meg az út is bizonytalan a forgalom miatt. Az a szállóige az M0-ás autópályáról, hogy Budapest köré építettek egy parkolót, annyiszor előfordul, hogy állnak az autók. 

Igaz, hogy nélküle nem kezdődik az istentisztelet, 😉de éppen ezért kell pontosnak lenni. 

Nagyon szerettünk odajárni, és a tagok is megkedveltek bennünket. Így már második alkalommal csatlakozhattunk a csendes hétvégéjükhöz a Mátrában. 

Sokaknak talán furcsa, hogy miért hívjuk csendesnek ezeket az alkalmakat, amikor végig beszél valaki, és nagyon jó játékokkal szórakoztunk esténként. Volt móka, kacagás! 

Talán mégis találó az elnevezés, mert Isten előtt csendesedünk el délelőttönként, rá figyelünk, az ő szavát akarjuk meghallani, ehhez pedig nekünk egy kicsit el kell csendesedni. Jó, hogy kimaradtunk a világ zajából ezen az eldugott helyen. Volt lehetőség kirándulni is, vagy imádkozva egyedül lenni.

Bár én főzés közben is tudok imádkozni, de azért nagy segítség volt, hogy nem kellett a konyhában ügyködni, és nagyon jó volt a koszt. Fűszerolajok, ecetek a szép tálalón: 

Kerámia kép az ebédlőből: 

Áldd meg, édes Istenünk, mindennapi kenyerünk, Ámen!

Első este lencsesalátát kaprunk a hideg vacsorához. 

............

Recept: 1 bögre főtt lencséhez adunk majonézt, sót, borsot, és egy felaprított hagymát. 

Általában nagyon gazdag volt a kínálat: 

Nagyon megörültem egyik reggel a halkrémnek, ami ízre hasonlított a férjem vitaminkomlexumára.

...........

Finomak voltak a meleg ételek is: lecsós sertésszelet petrezselymes krumplival, rántott sajt kukoricás rizzsel, raguleves, zöldséges tokány. 

Az utolsó nap kaptunk süteményt is, amit sóvárogva néztünk.

Bibliás elmélkedés: 

Reggelente a Filippiekhez írt levelet tanulmányoztuk. Monty Taylorral, aki a Keresztény Ismeretterjesztő Alapítvány elnöke (kiakonyvek.hu) Énbennem erős a vitatkozásra való hajlam, sokszor kell fegyelmeznem magam, ha valakivel beszélgetek, és sértőt mond, vagy nagyon értetlen. Az előadó kihangsúlyozta, hogy az emberek nem az igazunkra kíváncsiak, hanem a szeretetünket akarják látni. A lélek gyümölcse a szeretet, öröm, békesség stb. fontosabbak, mint az ajándékai, amik a gyógyítások, prófétálás stb. Pál apostol írja ezt a levelet egy börtönből, és folyamatosan az örömről ír. "...örüljetek velem együtt."-javasolja a Filippiben élő hívőknek.  Képzeljük el ezt a helyzetet: Pál nem szabad, mégis örömmel van tele a szíve. Jó lenne sok elégedetlen embernek elgondolkodni ezen, akiknek mindenük megvan, mégsem azt nézik, hanem azt, ami nincs. A keresztyén ember öröme nem függ a körülményektől, hanem a Jézus Krisztussal való kapcsolat minőségétől függ. Ha rendben vagyok vele, ha figyelek rá, keresem a vezetését, akkor számíthatok a békességére és az örömére. 

Nézz fel Jézusra!

"Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is...Mindenre van erőm Krisztusban, aki megelégít engem."-vallja az apostol.

Nagyon fontos üzenet volt még az, hogy ne akarjunk másokhoz hasonlítani. Isten nem ejtett hibát, amikor megalkotott minket. Egy lelkész azon kesergett, hogy nem tud olyan szép hangon beszélni, mint az ismert evangélista, Billy Graham. Kiderült azonban, hogy a hangja a legjobb a magnófelvételekhez. Nekem például nincs jó kézügyességem, de szépérzekem azért van, és néha egész jó ételfotókat tudok készíteni. Nem is gondoltam volna ezt magamról 10 éve. Legyünk hálásak azért, akik vagyunk, de persze igyekezzünk megszabadulni a rossz tulajdonságainktól, és ebben Jézus segít. "Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket..."(1. János 1.9)

Nagyon jó volt együtt énekelni. Kánont is énekeltünk:

Csak Istené legyen minden dicsőség,

Örvendezzen az Úr az Ő népében.

Egész életemben, Uram, dicsérlek,

Áldom a te szent neved, amíg élek. 

Itt hallgatható a dallama: 

 https://www.youtube.com/watch?v=d1oAk5GjzPY

Egyik délután Egerszalókra kirándultunk. Nagyon szép, új építésű templom, de mégis utal a reformátusság sokszínűségére. 

A környező templomokban látható táblák díszítették a falakat. 

A tábla felirata: "Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvizekhez, úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem." Zsoltárok 42.2

"Hamar eljön templomába az Úr, aki után vágyódtok."Malakiás 3.1.

Néhány régi tárgy emlékeztet a folytonosságra, és az ősök megbecsülésére.

Megnéztük a barlanglakásokat is. Még hasonlót sem láttam eddig Magyarországon. A domboldalba vájták ki a lakótereket, és úgy rendezték be, mint a rendes házakat.

Kézimalom: 

Itt látszik, hogy milyen sötét volt bent.

A gyerekeknek ugyanúgy voltak játékaik, mint máshol. 

Egy vidám mézeskalácsos ház a bejáratnál.

A kapuja közelről:

Másik nap Recsken néztük meg a fogolytábort. Ezt mindenkinek látnia kellene életében egyszer. Szinte elképzelhetetlen már a mi számunkra, hogy milyen körülmények között éltek a szerencsétlen elítéltek. Politikai foglyok voltak, a kommunista államhatalom példát is akart mutatni velük. Farönkökből épített barakkokban laktak, fűtés nélkül. Az is hihetetlen, hogy alig történt elszámoltatás. A rendszer működtetőinek az utódai itt élnek köztünk, fontos szerepekben, dúsgazdagon.

Csak egy képet mutatok, ami nagyon kifejező. Bevitték őket életerősen, és roncsokként tértek haza, ha hazatértek. 

Több úti beszámoló olvasható itt. Szlovénia, Balaton környéke, Kárpát-alja, Zirc, Herend, Erdély, Horvátország

...........

Imádság: 

Drága Istenünk! 

Köszönjük neked a szabadságot, amiben élhetünk. Köszönjük, hogy nem kell félnünk a fekete autóktól, hogy bátran elmondhatjuk a véleményünket. Köszönjük, hogy szabadon gyakorolhatjuk a hitünket. Kérlek, segíts, hogy a diktatúra sötét napjai soha ne érjenek el bennünket. Ámen

Gombás sajtkrém

 

Nagyon megtetszett Katalin gombás sajtkréme, és el is készítettem a mai vacsorához. Csak azt sajnálom, hogy nem készítettem háromszor ennyit, mert biztos, hogy kevés lesz.

Apróbb változtatások vannak csak, de azért leírom a receptet én is.

Hozzávalók:
4 gomba )majdnem 10 dkg)
4 kocka sajt
1 evőkanál olívaolaj
fél mokkáskanál őrölt fehér bors
1 mokkáskanál szárított kakukkfű
1 teáskanál vaj
1 evőkanál füstölt sajt
csipet só

Elkészítés: A gombákat megmostam, és lereszeltem. Az olívaolajon megdinszteltem, és hozzáadtam a többi hozzávalót. A sajtot csak kisebb darabokra vágtam, ezért nem ment szét teljesen, de nem baj. Kicsit mozgalmasabb a látvány legalább. Kicsit együtt pároltam mindent. Az első szelet kenyérrel nem vártam meg azt, hogy kihűljön. Nagyon finom lett. Köszönöm, Katalin!

Imádság szárazság idejére: 

Istenünk, Mindenható jó Atyánk! 

Tudjuk, hogy a te hatalmadban van az időjárás, és úgy rendeled annak változásait, ahogy akarod. Azt is belátjuk, hogy nem törődtünk a földünkkel jó gazdaként, amint parancsoltad, hanem kihasználtuk erőforrásait, önző módon éltünk és élünk ma is, de megvan sokunkban a jó szándék arra, hogy változzunk, takarékosabban éljünk. Kérünk, hogy vedd le rólunk a kánikula ilyen nagy csapását, mert sokan már attól tartanak, hogy idén sem lesz mit aratniuk, kiszárad minden. 

Adj bölcsességet a világ vezetőinek, hogy legyenek készek ők is a változásra, ne csak a profitot nézzék, hanem gondoljanak a jövőre. 

Kérünk, hallgasd meg imádságunkat, és bocsásd meg bűneinket szent Fiadért, Jézus Krisztusért.Ámen

Sajtos tallér

 

Egyik kedvenc vendégszerzőm, M.Márti hozta ezt a finom tallért egy közös pihenésre a telken. Régebben gyakrabban, most kicsit ritkábban találkozunk, ezért úgy döntöttünk, hogy több naposra tervezzük az együttlétet. Márti abban a tévedésben van, hogy ha jönnek, neki is kell hoznia valamit, pedig a vendégek csak virágot vagy bort stb szoktak. Ő viszont finom sütikkel, sültekkel is hozzá szokott járulni a közös asztalhoz. Van is néhány receptje a blogon. Két éve a Házasság hete alkalmából velük beszélgettem, ott soroltam fel a dolgait. Katt a kék szövegre a receptekért. 

A mostanit a mindmegette.hu-n találta, de teljes kiőrlésű lisztet is használt.

Íme a recept:
Hozzávalók:
40 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
20 dkg finomliszt
20 dkg sajt
2 tojás
6 g sütőpor
1 evőkanál só
175 g tejföl
egész köménymag ízlés szerint

Elkészítés:  A száraz anyagokat összekeverjük, majd elmorzsoljuk benne a margarint. Összegyúrjuk a reszelt sajttal, a tojásokkal és a tejföllel, köménymaggal.  3 mm vastagra kinyújtjuk, és egy kis pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Márti elektromos tallérsütőt használt, amely négy darabot készít egyszerre. Rácsukta a fedelét, és hamarosan kivehette a finom, ropogós falatokat. Akinek ez nincs, a hagyományos módon készíti el. Mivel nem volt túl sós, először egy kis lekvárral akartam megkóstolni, de kiderült, hogy a csatnit bontottam fel. Azért nem estünk kétségbe. 😉

"Minden időben szeret, aki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére. Példabeszédek könyve 17.17."

Mirabolán chutney (csatni, csátni)

 

Ha egy üzlet beindul!

Újra kaptam egy adag cseresznyeszilvát, pedig már nem is akartam tkemalit főzni. Viszont az egyik főzős fb csoportban a tkmaliról a chutney (csatni) jutott eszébe valakinek, és akkor arra gondoltam, hogy miért ne. Van már több csatni recept is a blogon. Ez egy fűszeres indiai szósz, amit húsokhoz kínálnak.

Készítettem már sült paradicsomból, zöld paradicsomból, birsalmából, szilvából, 

Ha még egyszer kerül mirabolán szilva a házhoz, akkor újra próbálkozom a rostos ivólével. Csak az a baj, hogy nagyon savanyú, és sok édesítő kell bele.

Hozzávalók a csatnihoz:
1,2 l lé
2 vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
2 rúd fahéj
3 alma
1 evőkanál gyömbérpor
1,5 evőkanál édesítő
1 csapott evőkanál só
1 evőkanál mazsola
1 zöldpaprika
2 dl vörösbor

Elkészítés: 

A szilvát megmossuk, és egy kevés vízben felforraljuk. Utána levesszűrőn áttörjük. Az almát meghámozzuk, és a  hagymákkal, a paprikával  apróra vágjuk. Egy lábosba tesszük, és hozzáöntjük a többi anyagot. Közepes vagy kis lángon főzzük állandó keverés mellett, amíg besűrűsödik. Ez most közel egy óra volt. A vége felé besegítettem egy kicsit botmixerrel. Hivatalosan addig kell főzni, amíg teljesen szétfőnek benne az az anyagok. Erős paprika, illetve csili illik hozzá, de én nem bírom az erőset, így ebben is egy kicsit kímélő formában készült. Nagyon finom lett. Bátran ajánlom.

Tkemali, a grúz ketchup. 

Tkemali 2.

Áldott hetet kívánok mindenkinek ezzel a bibliai igeverssel: