Körte savanyúságnak tormával

 

Óriásit estem a strandon, biztos, hogy hetekig nem mehetek a vízbe, pedig a kis ház vásárlása mellett az is fontos szempont volt, hogy közel a gyógyfürdő. Most is közel persze 😊, csak éppen nem nekem. Az úszómester azonnal odaszaladt, felsegített, felajánlotta, hogy ellátják a sebet, de inkább siettem vissza. Akkor nem is éreztem annyira a fájdalmat, mint később. Lefertőtlenítettük, és pihenésre kapcsoltam, pedig ott volt a nagy körtefa, amit le kellett szedni. Másnap azért a nagyját begyűjtöttük, és otthon mindjárt el is ajándékoztuk egy barátunknak. Még ép lábbal főztem egy kis levest a körtéből. Először arra gondoltam, hogy nem viszem majd haza a gyümölcsöt, ott főzöm be, de nem volt édesítő, és tartósító sem. Aztán eszembe jutott a torma, amit a vizes uborkába szoktunk tenni, mert nemcsak jó ízt ad, hanem tartósít is. Próbáljuk meg a körtét savanyúságnak, mint az ecetes szilvát szokták! Anyósom minden évben tett el télire néhány üveggel kocsonyás szilvát. Én is próbálkoztam vele, de nekem sosem lett kocsonyás. Talán nem jó fajta szilvát használtam. Állítólag csak beszterceivel jó. 

Szóval lett egy kis üveg körte, amit húsokhoz fogyasztunk majd. Hamarosan felbontom, és ha ízlik, több üveggel is készítek majd. 

Hozzávalók:
3-4 körte
2 meggylevél
egy kis darab torma
5-6 szem színes bors kicsit széttörve
csipet só
1 szem édeske

ecet

Elkészítés: A körtéket meghámozzuk, és ecetes vízbe dobjuk. Utána megtöltjük velük az üveget, és lemérjük, hogy mennyi víz kell hozzá. Lábasba öntjük, és kicsivel többet forralunk fel. Beletesszük a fűszereket, és amikor felforrt, a leöblített körtéket is. Annyi ecettel savanyítjuk, amennyit jónak gondolunk, hogy édes-savanyú legyen. A leve nagyon finom lett.