2018. július 15., vasárnap

Esküvő

Férjhez ment a második lányunk. A meghívóra és közös életükhöz a következő bibliai igeverseket választották: 
"Jobban boldogul kettő, mint egy: Fáradozásuknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, az egyik fölemeli a társát." (Prédikátor 4.9-10)
Nagyon boldogok vagyunk. Végre elkészültek az esküvői fotók.
 Gondoltam, megmutatok néhányat. A fiatalok akarták állni a költségeket, és sok szempontból számomra rendhagyó módon ünnepeltek. Nem készültek műtermi fotók, sőt a páros képeket a Hármashatár-hegyen, teljesen egyszerű környezetben készítették. 

Nem is illett volna hozzájuk egy kastély, vagy botanikus kert háttérnek. Hétköznapi bokrok között sétáltak, a föld itt-ott cserepes volt a lábuk alatt.

Távolban Budapest látképe. Semmi póz, semmi mesterkéltség. 
Vacsorára kerti mulatságot terveztek grillezéssel, salátákkal, házi szörpökkel, sörrel, borral, házi pálinkával, pogácsával. A bodzaszörpöt én készítettem. 
A fiatalok által készített bárpult raklapból.

Húsok, zöldségek a parázson.
A sütik még dobozban.


Csak egy kis zsúrtorta volt a felvágáshoz (első kép), de kitűnő cupcake-keket és nászajándékba készített macaronokat ehettünk.
A férj református lelkipásztor, a vendégek jelentős része a gyülekezeteikből jött. Jó volt látni, hogy  milyen kulturáltan szórakoztak. Senki nem volt ittas közülük, pedig tisztán itták a bort.:) 
Este megnéztük a gyerekkori képeikből készített videot, és a fiatalok táncoltak egy jót. Éjfélkor hot-doggal ütötték el az éhségüket. 
Kicsit féltem, hogy mi lesz velem 10 óra után, bírom-e a gyűrődést. Igen, hajnalig fenn tudtam maradni. Kár volt aggódni, hiszen annyiszor megtapasztaltam már, hogy Isten pontosan annyi erőt ad, amennyire szükség van. 
"Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem." (Filippi 4.13)

2018. július 11., szerda

Kovászolt zöldségek kovász nélkül. Gluténmentes

 Férjemnek annyira ízlett a múltkori "kovászos" uborka hogy újra készítettem. Látható, hogy újítottam egy kicsit, és tettem bele mást is. Csak használt neki ez a különleges ízvilág. Ismét a gyönyörű 5 literes üvegemet vettem elő. Annyira szépek ezek a régi dolgok! Tudom, hogy ma az IKEA a divat, de nekem kedvesebb egy csorba bögre, egy elferdült szájú, de még szájjal fújt üveg, mint egy tökéletesre tervezett, de hideg, tömeggyártott edény. Egy ismerősömnél minden onnan való, olyan a lakás, mint egy bútorbolt. Szeretem az egyedi darabokat, még érzem rajtuk a mester keze nyomát, szinte látom amint műértő szemmel méricskéli, és ad hozzá valamit az egyéniségéből. Én a recepteket se követem pontosan, újabban már a süteményeknél sem. Szeretek változtatni, kísérletezni. Ez a zöldség is egy ilyen "na, vajon milyen lesz?" szándékból született, bár láttam valahol hasonlót.
 Hozzávalók:
2 kg közepes uborka
2 cikk fehér káposzta
 1 hagyma
1 kis karfiol
2 répa
1 nagy zöldpaprika
1 apró cukkini az elsők közül a kertből
10 szem bors
1 nagy fokhagymagerezd
szárított kapor
3 nagy szottyos, öreg krumpli

5 nap múlva
Elkészítés:
A krumplikat meghámozzuk, a felét az üveg aljára karikázzuk. A "szottyos" kifejezést egy bloggerbarátnőmnél olvastam először. Azóta használom a ráncos, öreg krumplira.  
A többi zöldséget szépen sorban elhelyezzük az üvegben. Alulra a káposztát, rá az uborkát, majd a közöket kitöltjük a maradékkal. Friss kaporral is jó, de éppen nem volt itthon. A tetejére kerül a krumpli másik fele. Leszorítjuk falapocskával. Felöntjük meleg, sós vízzel. 1 literhez egy nagy evőkanál sót adunk. Nem zárjuk le, csak lefedjük. Napos helyen kb 5 nap alatt beérik. Nem puhul meg olyan hamar, mint a kenyérrel készült, a leve pedig hűtve a legfinomabb üdítő ital a forró, nyári napokon. Mivel nincs benne kenyér, nincs benne liszt sem, ezért gluténérzékenyek nyugodtan fogyaszthatják. Sváb uborkának is hívják egyébként. A módszert nem én találtam ki.

Bibliás elmélkedés:
Mi nem vagyunk gluténérzékenyek, de a légúti allergiákat nem tudtuk elkerülni. Többen szenvedünk a családban a háziportól, a penészgombától és a parlagfűtől.
Házipor ügyben eléggé ki vagyunk képezve, mert amikor a férjem teológiára járt, akkor üzletkötő volt, és egy drága, poratkátlanító takarítógépet árult, hogy el is tudjon minket tartani, hiszen gyesen voltam, és sorban születtek még a hitből vállalt gyerekek. Isten kedves gondoskodását érezhettük már abban is, ahogy megkereste ezzel a munkával. Előtte nem sokkal egy amerikai misszionárius ismerősünk mesélte, hogy sírhelyeket árult egyetemi évei alatt. Ez elég morbidnak hangzik, de azokat is meg kell venni valamikor, ő arra bátorította az embereket, hogy még életükben gondoskodjanak erről, ne kelljen a hátramaradottaknak. Szóval ezzel a törénettel elfogadottá tette számunkra az üzletkötői munkát. Aztán egyszer csak egy ismerős elhívta a lakásába munkaügyben. A porszívós cég vezetői voltak ott, és munkatársakat kerestek. Nem akárkit küldött hát érte Isten! "Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene!"(Zsoltárok 68.19-20) Pénzt is keresett, és sok szabadideje volt, hogy tudjon tanulni, és velünk lenni. 
Érdekes, hogy ebben a munkában vasárnap lehet a legjobban keresni.
Ő mégsem ment el sosem, hiszen ez számunkra az istentisztelet, a nyugalom napja volt. Megértették, pedig sokszor kellett versenyezni a cég többi irodájával. Isten mindig adott annyi üzletkötést a férjemnek, hogy a kollégáknak nem kellett lemaradniuk, sőt gyakran lettek elsők. 
Miért van ennyi allergiás? Miért van ennyi új betegség? Régen szegényebbek voltak az emberek, mégis mintha egészségesebbek lettek volna. Talán a szegénység miatt is, mert nem telt édességre, húsra. Többet mozogtak, és lelkileg is egészségesebbek voltak. Nemrég hallottam egy prédikációban, hogy egy néni több mint 10 évig szenvedett lábszárfekélytől, míg végül két fiatal lelkész rávezette arra, hogy nem tud megbocsátani a lányának. Amikor viszont ez megtörtént, és rendezte vele a kapcsolatát, meg is gyógyult. Érdemes tehát végiggondolni az életünket, hol tértünk el az Isten által kijelölt útról, vagy még rá se léptünk, és kérni az Úr segítségét.
"Kiálts hozzám, és megfelelek, nagy dolgokat mondok neked és megfoghatatlanokat amelyeket nem tudsz!"(Jeremiás próféta könyve 33.3)

2018. július 9., hétfő

Tojássaláta

Krém lenne, ha nem felejtettem volna ki belőle a vajat. Így is nagyon finom volt, és hamar elfogyott.
Hozzávalók:
6 keménytojás
1 nagy evőkanál tejföl
só, bors
vágott petrezselyem
6 zöldhagyma karikára vágva
Elkészítés:
A tojást lereszeljük, és összekeverjük a többi hozzávalóval. Kész is. 
Mi azért kenyérre tettük, mintha krém lenne.
Bibliás elmélkedés itt.

2018. július 7., szombat

Kapros durbancs barna liszttel


Már van kapros durbancs recept a blogon, de ez most teljes kiőrlésű liszttel készült, és a férjem nagy kedvence lett. Készítettem már dinsztelt kaporralnyers kaporral, és van fenn tejes tésztával is egy kedves rokon által.  Most kipróbáltam egy újabb változatot. A barna kenyerem tésztáját osztottam két felé, és az egyikből ez a kis cipó, a másikból pedig durbancs készült a szokott módon. 

Hozzávalók a tésztához:

40 dkg finomliszt
60 dkg teljes kiőrlésű liszt
3 dkg élesztő
2 dkg só
7 dl víz


Elkészítés:
Előző este elkészítjük az előtésztát. Keverőüstbe, vagy amiben dagasztani fogjuk, 40 dkg finomlisztet elkeverünk 1 dkg élesztővel és 3 dl vízzel. Csak úgy, tessék, lássék. Letakarjuk, és ott hagyjuk.
Másnap adunk hozzá 60 dkg teljes kiőrlésű lisztet, 2 dkg sót, 2 dkg élesztőt 4 dl vízben elkeverve, és alaposan kidagasztjuk. Akkor jó, amikor már elválik az edény falától, és gombóc lett. 40 percig kelni hagyjuk letakarva egy ruhával, majd átgyúrjuk, és ismét 40 percig kelesztjük. Kettéosztjuk, hosszúkás cipóvá gyúrjuk, kenyérsütő formába tesszük, tetejét bevagdossuk, és még kelni hagyjuk 20 percig. 10 perc után begyújtjuk a sütőt légkeverésre 250 fokra, a kenyereket jól megspricceljük vízzel, és kisütjük. Jénaiban kellene, de nekem nincs megfelelő, ezért így oldottam meg. Eddig a kenyér, de most a felét durbancsnak használjuk fel, ezért azt kinyújtjuk egész vékonyra, megkenjük zsírral, meghintjük vágott kaporral jó vastagon, sózzuk, borsozzuk, feltekerjük, és zsírozott tepsibe tesszük. Megkenjük zsírral, megspricceljük vízzel, és kisütjük. Langyosan a legjobb.
Ebben az a pláne, hogy olyan, mint a kígyó. A gyerekeknek nagyon tetszik így.
Nem tudom, hogy miért barnult meg ennél a kapor. Csak nem festik a lisztet?




Dübbencsnek vagy döbbencsnek is nevezik, bár egyesek szerint az krumplis kőttes.

2018. július 6., péntek

Méteres pecsenye

Megnyertem a Vidék íze pályázatát, enyém a júliusi fődíj, 35000 forint. Nagyon boldog vagyok, hogy ilyen sokra értékelték kedvenc husinkat. Nézzétek meg a receptet a lapban!

Hálás vagyok Istennek, hogy jó ötletet adott, és bátorságot, hogy nevezzek.
Azért ide is leírom röviden. Tarja-sonka-gombaszeleteket egymás mellé állítunk, és reszelt sajtot teszünk közé, amely összeragasztja. Spárgával összekötjük, leöntjük borral, és alufólia alatt sütni kezdjük, amíg a gomba levet ereszt. Akkor fólia nélkül sütjük tövább, amíg szép piros lesz. Ferdén szeleteljük, mint a méteres kalácsot.

2018. július 2., hétfő

Barackos pite. Kicsit diétás

Érik a sárgabarack! Szép nagy szemű! Tavaly még csak két szem volt rajta, idén már néhány kilóval büszkélkedhetünk. Egy joghurtos kevert sütiben érte el karrierje csúcsát ma délután. 
Hozzávalók:
2 bögre (kb 3dl) liszt
1 bögre xilit
1 bögre joghurt
3 tojás
fél csomag sütőpor
1 kis rum
2/3 bögre olaj
12 szem sárgabarack
Elkészítés:
A szárazat a szárazzal, a folyékonyat a folyékonnyal elkeverjük, majd összevegyítjük, és jól kikavarjuk. 
Egy kis tepsit (20x30 cm) kibélelünk sütőpapírral, beleöntjük a tésztát, és 200 fokra előmelegített sütőben tűzpróbáig sütjük. Kb 40 perc.
Kockára vágva tálaljuk.
Persze cukorral is készíthetjük az egészségeseknek.
U.I. Van, akit meghajt a xilit, ezért sokan keverve használják más édesítővel.