Marengói csirke polentával

 

Talán a párizsi olimpia miatt jött szembe velem ez a recept valahol, de már nem is emlékszem, hogy hol. Megtetszett, és alaposan utánanéztem. Ahogy az már lenni szokás, az "eredeti" receptek között volt némi különbség, és ez volt az első alkalom, hogy ilyen nagy számban találkoztam azzal, hogy másolták a bloggerek valahonnan a szöveget. A sokadikat nyitottam meg, a google szerencsére fordít, és ugyanaz a bevezető mindenütt. Én most nem fogok hosszú bevezetőt írni, csak annyit, hogy Napóleon, francia tábornok egyik kedvenc étele lett, mert különben egyszerűen étkezett, de a csirkesültet szerette. A szakácsa egy ütközet sikerének a hírére annyira megdöbbent, hogy a sült csirkére ejtette a paradicsomszószt. Mivel sietnie kellett, és nem volt idő új ételt elkészíteni, gyorsan kiegészítette fűszerekkel, ezzel, azzal, és így tálalta. Nagy sikert aratott. Bővebben itt olvashatnak az eset körülményeiről, és történelmi hátteréről. Marengónak hívták a települést, ahol a csata zajlott. 

Én mégsem innen vettem az elkészítési módot, hanem több ételt ötvöztem össze a mi ízlésünkhöz is igazodva. Azért ez marengói csirke, és nagyon finom lett. Bal oldalon a kék-fehér-piros, a francia zászló, de a kellékek között megfigyelhető a piros-fehér-zöld, mert ez a magyar föld , és szurkolunk a honfitársainknak. 

Mivel vendégeket is vártam, jó nagy adag készült.

Hozzávalók:

1, 60 dkg-s csirke
4 csirkecomb
1 mokkáskanál oreganó
1 mokkáskanál rozmaring
1 mokkáskanál fehér bors
2 mokkáskanál bazsalikom
2 mokkáskanál kakukkfű
1 evőkanál só
olívaolaj

............

liszt
3 vöröshagyma finomra vágva
6-7 gerezd fokhagyma átpréselve
fél kg paradicsom ujjnyi szeletekre vágva
fél kg gomba nagyobb darabokra vágva
10 dkg vaj+olaj
2 paradicsompüré

2 dl száraz fehér bor

Elkészítés:

Előző nap, de legalább 2 órával a főzés előtt befűszerezzük a csirkehúst. Ehhez összekeverjük a fűszereket, a sót és az olívaolajat. Ez utóbbiból sajnos csak nagyon kevés került bele, mert kifogytam. Másnap szárazon addig sütjük a feldarabolt gombákat, amíg elfő a levük. Félretesszük. 

!Frissítés: Legközelebb ezt a részt kihagyom, mert a gomba leve éppen hiányzott, ezért kellett a víz.

Lisztbe mártjuk, és a vajon átpirítjuk a csirkedarabokat. Félretesszük, és a visszamaradt vajban, melyhez adtam egy kis napraforgóolajat is,  megfonnyasztjuk a hagymákat. 

Hozzáadjuk a paradicsomot, melyet forró vízbe mártottunk, és lehúztuk a héját,  a pürét és a gombát, összerotyogtatjuk a borral felöntve, és az átpirított húsokat is. Lassú tűzön körülbelül fél óráig főzzük gyakran kevergetve. Én ehhez már áttettem egy nagy lábasba, és ott főztem készre, és még adtam hozzá vizet, mert nagyon sűrűnek találtam.

Polentával, ami a mi puliszkánk, szokták tálalni, de előfordul pirítós is tükörtojással a köretek között. Persze megfelel a tészta vagy rizs is. A szakács úr már nem fog idejönni leellenőrizni, hogy autentikus-e a köret.

Hozzávalók a polentához:

fél liter víz

15 dkg kukoricadara

csipet só

Elkészítés: A vizet felforraljuk, sózzuk, és óvatosan beleszórjuk a darát. Folytonos keverés mellett sűrűre főzzük. Egy négyzet alakú tálba öntjük, és amikor megszilárdult, felvágjuk. Elfelejtettem lefényképezni, amikor kész lett, úgyhogy csak ennyit tudtam megörökíteni,

de itt van egy erdélyi puliszka recept. Valamint:

Polentagolyók gombával

Goulash polentával

Mivel túl vagyunk már a nagyszabású megnyitón, kézenfekvő lenne a utolsó vacsora botrányos kigúnyolásán elmélkedni, én mégsem teszem. Helyette álljon itt a bibliai történet a szentiras.hu-ról. Azért felhívnám a figyelmet egy mondatra, ahol az árulóról szól:"... jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik."

"20Amikor beesteledett, (Jézus) asztalhoz telepedett a tizenkét tanítvánnyal. 21Miközben ettek, így szólt: Bizony mondom nektek, hogy közületek egy el fog árulni engem. 22Ekkor nagyon elszomorodtak, és egyenként kezdték kérdezni tőle: Talán csak nem én vagyok az, Uram? 23Ő pedig így válaszolt: Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem. 24Az Emberfia elmegy, amint meg van írva róla, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja: jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik. 25Megszólalt Júdás is, az áruló, és ezt kérdezte: Talán csak nem én vagyok az, Mester? Ő azt felelte neki: Te mondtad.
26Miközben ettek, Jézus vette a kenyeret, áldást mondott, és megtörte, a tanítványoknak adta, és ezt mondta: Vegyétek, egyétek, ez az én testem! 27Azután vette a poharat, és hálát adva nekik adta, és ezt mondta: Igyatok ebből mindnyájan, 28mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára."