Kedves, Svédországban élő ismerősöm mondta, hogy elfordítja a fejét, ha a piacon áfonyát lát. Most már nyugdíjas, de akkor még egy főiskolán tanított matematikát. Nagyon csodálkoztam, és nem értettem meg, hogy miért nem jönnek haza. Bár én nem szoktam zsinórban áfonyát venni, de azért évente egyszer-kétszer meg tudjuk venni. Igaz, hogy nem olcsó mulatság, de nem iszom, nem dohányzom, nem kávézom, nincsenek költséges hobbijaim, hát miért ne készíthetnék egyszer egy áfonyás morzsasütit.
Ugyanúgy jártam el, mint a cseresznyésnél, csak ebben kevertem a cukrot egy kis Sorbitum édesítővel, hogy a férjem is ehesse nyugodt lelkiismerettel. Bár az utóbbi időben eléggé elkanászodott. Már nem tartja úgy az evési időket, mint kezdetben, amikor kiderült a cukorbetegsége (csak 2-es), nem is méricskéli a szénhidrátot, de azért még mindig elég tűrhetően betartja a szabályokat. 13 kg-t fogyott, de ha nem akarja visszahízni, akkor vigyáznia kell.
Hozzávalók:
-tészta 10 dkg finomliszt 10 dkg zabpehely 1 ek Sorbitum édesítő 10 dkg vaj csipet só -töltelék fél kg áfonya
reszelt citromhéj
1 evőkanál cukrozott citromhéj
citromlé
1 ek nádcukor
1 ek Sorbitum
Elkészítés:
A töltelék hozzávalóit összekeverjük, és állni hagyjuk.
Majd a lisztet, a zabpelyhet, a sót, édesítőt összekeverjük, és ujjbegyünkkel elmorzsoljuk benne a vajat. Én először késsel kis darabokra vágtam, hogy minél kevesebbet érje a kezem.
A felét, vagy egy kicsivel többet a piteforma aljára helyezzük, rá a tölteléket a levével együtt. Rá a maradék morzsát, és kb 180 fokra előmelegített sütőben készre sütjük. Kb fél óra.
Máté Péter énekelte, hogy egyszer véget ér a lázas ifjúság, és soha nem tér vissza. A sárgabarack szezon annyiban különbözik ettől, hogy véget ér ugyan, de jövőre újra visszatér, és ez minden barackos gombóc készítő reménye. Mert almát egész évben ehetünk, céklát és sárgarépát is, de friss barack csak ilyenkor van egy nagyon rövid, alig egy hónapnyi időben. Valójában sajnálom ezeket a gyümölcsöket, barackot, málnát, epret sütni, mert frissen az igaziak, de annyira megtetszett Sóbors-nál ez a recept, hogy elkészítettem. Az, hogy "Rákóczi túrós egyszerűbben" nem igazán fedi a lényeget, ha megnézzük ugyanebben a blogban az eredeti receptet. Inkább egy kiinduló pont, "mi lenne, ha így készítette volna?" Rákóczi mester, mert nem a fejedelemről kapta a nevét, hanem egy cukrászmester alkotta. Jó szó rá az alkotás, mert annyi pepecs van vele, hogy én már az olvasásnál láttam, hogy igazi Rákóczi túrós nem hamar kerül ki a sütőmből. Négyszer kell hozzálátni, és 20 hozzávaló van.(!)
Itt sokkal szerényebb a felállás, és a végtermék olyannyira finom, hogy nem vágyunk jobbra.
Hozzávalók:
-tészta:
25 dkg margarin 30 dkg finomliszt 1 ek Sorbitum édesítő csipet só 1 tojássárgája 2 ek zabpehely -túrós réteg: 50 dkg túró 1 ek cukor 1 ek Sorbitum reszelt citromhéj 4 kis tojássárgája -hab: 5 tojásfehérje 1 ek cukor 1 ek Sorbitum
Elkészítés:
A margarint elmorzsoljuk a liszttel, hozzáadjuk a sót, cukrot, édesítőt, és a sárgájával összegyúrjuk. Egy közepes tepsi aljába nyomkodjuk, és a hűtőbe tesszük. Elkészítjük a túrókrémet úgy, hogy (mily meglepő!), az összes hozzávalót szépen egyenletesre dolgozzuk egy villával. Előmelegítjük a sütőt 180 fokra, és kb 15 perc alatt alősütjük a tésztát. Utána rásímítjuk a túrós réteget, és további 15 percig sütjük. NEM MOST VERJÜK FEL A HABOT, MINT ÉN, MERT ÖSSZEESIK! HANEM MAJD AKKOR, AMIKOR MÁR KISÜLT AZ EGÉSZ.
Amíg a tepsi a sütőben van, addig leforrázzuk a barackokat, lehúzzuk a héját, és felszeleteljük őket. A kisült omlós-túrós rétegre szórjuk a zabpelyhet, rárakosgatjuk a barackokat, rásímítjuk a habot, és addig tartjuk a sütőben 150 fokon, amíg itt-ott megbarnul.
Bibliás elmélkedés:
Talán furcsa, hogy Máté Péter dalát hozom, de a végére minden érthető lesz.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság, Egyszer elmúlnak a színes éjszakák, Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár, Ami elmúlt, soha nem jön vissza már. Egyszer véget ér a lázas ifjúság, Egyszer nélkülünk megy a vonat tovább, És az állomáson állunk, ahol integetni kell, De a búcsúra csak pár ember figyel.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság, Egyszer elmúlnak a színes éjszakák, Sajnos véget ér az álom, sajnos véget ér a nyár, De a szívünk addig új csodára vár.
Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk, Talán abban van az utolsó remény. Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz, De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!
Egyszer véget érnek múló napjaink, Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink, Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk, De még addig mindent újra kezdhetünk!
Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk, Talán abban van az utolsó remény. Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz, De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!
Egyszer véget érnek múló napjaink, Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink, Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk, De még addig mindent újra kezdhetünk!
Egész komoly bibliás felhangjai vannak ennek a Máté Péter szövegnek. A lét értelmét kutatja, és pontosan megfogalmazza, milyen reménytelennek tűnhet néha az élet:
"Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz." - énekli pontosan azt, amit a Biblia az Istentől távol élő ember életérzéseként fogalmaz meg. Az Édenkertben még minden rendben volt addig, amíg az Isten által kijelölt úton járt az ember, vagyis nem evett a jó és gonosz tudásának a fájáról. Ismerte a jót, de a Teremtő nem akarta, hogy a rosszat is megismerje. Ott sétált vele hűvös alkonyatkor a kertben, ez a legnagyobb boldogság, békesség, és nyugalom érzése. Aztán jött a kísértő, rávette őket, hogy próbálják ki a rosszat, ettek a tiltott gyümölcsből, és jött a félelem és szégyen érzése. Bocsánatot kérhettek volna, de egymásra mutogattak, így el kellett menniük ebből a szép kertből, vagyis az életük Istenre alapozása helyett jött az ingoványos, bizonytalan jövő.
"De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény."-fogalmaz Máté Péter. Az ember az Édenben nem akarta, de nekünk, Jézus Krisztusban lehet új kezdése az életünknek.("Ne féljünk az újtól!") Ő lehet a fény az utunkon, aki mutatja, hogy merre kell menni, és ezt a sötét érzést világosságra válthatja.
Jézus mondja: "Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem ővé lesz az élet világossága." (János evangéliuma 8.12)
Nem tudom, hogy Máté Péter megismerte-e ezt az Istent, akivel mindent újra kezdhetünk, de a dal nagyon szép, érdemes meghallgatni.
Hozzávalók: 50 dkg főtt krumpli fél evőkanál vaj csipet só 15 dkg liszt sárgabarack fahéjas cukor olaj zsemlemorzsa Elkészítés: Szilvával az igazi!-vallják sokan Nem vitatkozom, de hozzáteszem: Vagy sárgabarackkal. Nem tudom, mivel szokták még tölteni, és ritkán készítek. Valójában öreg krumpliból kellene, mert az új nagyon vizes, de ilyenkor már a tavalyi krumpli nagyo szottyos, igazából csak gluténmentes kovászos uborkához való. Legalább is a tapasztalatom szerint. Nagyon szeretem a sárgabarackot, hamarosan hozok egy sütireceptet is. Lekvár is készült már néhány üveggel. A vegyes gyümölcslevest is úgy szeretjük, ha van benne néhány darab. A gombóc pedig így készült: Volt maradék főtt krumplim, felforrósítottam, mert csak úgy lehet jól áttörni a krumplinyomóval. Megvártam, amíg kihűl, és hozzáadtam a lisztet és a vajat. Zsírral kellene, de elfogyott a zsírsütésből, és nem pótoltam még. Jól összegyúrjuk, deszkán kinyújtjuk, 8 darabba vágjuk, mindegyikre elhelyezünk egy barackot, meegszórjuk fahéjas cukorral, és vizes kézzel gombócot formázunk belőle. Forró vízben addig főzzük, amíg feljön a víz felszínére. Olajban pirított zsemlemorzsába forgatjuk.
Tavasszal várom az első káposztát, hogy finom salátát, vagy párolt káposztát ehessek. Nyáron meg a tökfőzelék a nagy kedvenc. Hidegen, melegen, tejföllel, aludttejjel, esetleg joghurttal, hogy könnyebb legyen. Rántva és habarva. Kirántva ritkán készítem a tököt, és ez az első alkalom, hogy köret lett belőle. A Vidék íze magazinban láttam meg, és beleszerettem. Tulajdonképpen magában is megáll, de sült hússal írták, és követtem az "előttem szólót". Hozzávalók: 1 kg zsenge spárgatök (itt két darab) 2 közepes vöröshagyma 1 evőkanál vágott zellerlevél 1 zellergumó 2 krémsajt (180g) 1 ek vágott kaporlevél só, bors olívaolaj
Elkészítés: A hagymát megtisztítjuk, nagyobb kockákra vágjuk, és megpároljuk az olajon. A tököt megmossuk, és héjastul, belestül kockára vágjuk. A hagymához adjuk, és kicsit együtt sütjük. Sózzuk, borsozzuk. A zellert kis kockákra vágjuk, és néhány perc múlva a levelekkel együtt belekeverjük. Együtt pároljuk addig, amíg roppanósra nem sülnek. Végül elkeverjük benne a krémsajtot, és rotyogtatjuk együtt néhány percig.
Bibliás elmélkedés: A tökről Jónás próféta története jut az eszembe. Ő azt az embert jelképezi, aki nem örül a más sikerének csak azért, mert azt gondolta, hogy nem fog bekövetkezni.
Jónást a tengerbe dobják
A történet szerint Jónást Isten elküldi Ninivébe, egy pogány városba, azzal az üzenettel, hogy még 40 nap, és el fognak pusztulni, mert annyi gonoszságot tettek már. A városban nagyon kegyetlen emberek élnek, Jónásnak esze ágában sincs engedelmeskedni. Éppen ellenkezőleg! Felszáll egy más irányba tartó hajóra, de az viharba került. A tengerészek megtudták, hogy Isten elől fut, és hogy miatta van ez a nagy veszedelem. Istenfélőbbnek bizonyulnak, mint a próféta, imádkoznak Istenhez, hogy ne vesszenek el egy ember lelke miatt, végül Jónást a tengerbe dobják. Egy nagy hal, valószínűleg egy bálna kapja be, és ott tölt három napot, amíg bűnbánatra jut, és megígéri, hogy engedelmes lesz. Ekkor a hal kiveti őt a szárazföldre. Eljut Ninivébe, meghirdeti az ítéletet, de a királytól kezdve minden ember hinni kezd Istenben, és megtér a gonoszságából. Így Isten megbocsát nekik. Jónás azonban ahelyett, hogy örülne, duzzogva ül egy tök bokor alatt, amely nagyra nőtt, hogy őt óvja a forróságtól, és meg akar halni. Miért? Mert csorba esett a prófétai becsületén. Nem ilyenek vagyunk mi is sokszor? Megmondtam, hogy nem fog menni! Minek erőlteted? Aztán mégis sikerül, és furcsán érezzük magunkat, pedig "örülni kell az örülőkkel". (Rómaiakhoz írt levél 12.16) Isten irgalmas, kegyelmes, szerető mennyei Atya, aki a legjobbat akarja a gyermekeinek. Az a célja, hogy előrehaladjunk, rendeződjön az életünk, megoldódjanak a problémáink. Hinni kell, hogy nincs az a mélység, amiből nem tud kihozni, nincs az a rossz élethelyzet, amiben nem tud megsegíteni. Fogadjuk meg Jakab apostol tanácsát a Bibliából: "Szenved-e valaki közöttetek? Imádkozzék! Öröme van-e valakinek? Énekeljen dicséretet! Beteg-e valaki közöttetek? Hívassa magához a gyülekezet véneit, hogy imádkozzanak érte, és kenjék meg olajjal az Úr nevében. És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt, az Úr felsegíti őt, sőt ha bűnt követett is el, bocsánatot nyer. Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének."(Jakab 5. 16-17)
Évi kelt tésztát készített. A túrós már szerepelt a blogban. A maradék tésztát lekvárral töltötte. Limara receptjét használta. Hozzávalók:
60 dkg liszt
3,2 dl tej
1 tojás
1 mk. só
2 evőkanál. cukor
8 dkg olvasztott vaj
2,5 dkg élesztő
tojás a kenéhez
Elkészítés: Legnagyobb meglepetésemre Limara nem futtatta fel az élesztőt, hanem mindent beletett a dagasztó tálba a vaj kivételével, és 10 percig dagasztotta. Utána öntötte bele az olvasztott vajat, és tovább dagasztotta, amíg szép hólyagos lett. Hagyta duplájára kelni. Aztán átgyúrta a tésztát, 3 mm vastagra kinyújtotta, 10x10-es négyzeteket vágott belőle, és rákanalazta a túrót. Jó bőven rakta, így elfogyott, és néhány lekváros bukta és batyu is készült. A négyzetek sarkait össze kellett fogni, és csavarni rajta egyet, hogy ne folyjon ki a töltelék. Ez egy nagyon jó módszer, szépek is lettek. Megkentem a felvert tojással, sütőpapírral bélelt tepsiben még 20 percig keltek, 180 fokra előmelegített sütőbe toltuk, és kisütöttük.
A mentaszörppel kezdődött. Véletlenül a kancsó elöl maradt egy kis szörppel az alján. Reggelre tele lett hangyatetemekkel, és körülötte is csak úgy rajzottak. A kancsót kimostam, a hangyákat eltávolítottam, asztalt letöröltem stb. Sajnos hiába. Újabb és újabb egyedek jöttek, lázasan keresve a szörpös üveget. Behatoltak a kamrába is, és meg is találták a bodza-és a mentaszörpöt. A kamrát kipakoltam, letöröltem a polcokat, de a hangyák nem tűntek el. Fel-le masíroztak az oszlopokon, mintha meg lennének babonázva. Mit kereshetnek? A lányok találtak egy cukros zacskót tele apró állatkákkal. Szinte megrészegülve rohangáltak benne fel-és alá. A zacskót kivittem a konyhaablak elé, hátha megállnak ott, megkapva a vágyva-vágyott édességüket. Mert arra rájöttünk, hogy az édeset keresik, és valami repedésen jöhetnek befelé. A ház már több mint 30 éves, nem csoda, ha nem "zár" rendesen. A sütőpor se használ. Gyümölcsdarab, kávéscsésze, fagyis pohár nem maradhatott elöl anélkül, hogy egész raj ne lepte volna el.
Aztán váltottak, és lényegesen csökkent az egyedszám. Mostanában a nyers hús a favorit. A zacskót, tálat azonnal mosogatni kell, mert túl nagy vonzerővel bír. Én 75 kg vagyok, de kifognak rajtam ezek a csöpp kis betolakodók. Persze lássuk meg a dolog jó oldalát: lehetnének egerek vagy patkányok is (Jaj!). Lehetne légyinvázió, mint egyik ismerősünknél, aki birkákat nevelt, és szinte rajzottak a legyek a konyhában.
Végül is egész jó a helyzet. Ártalmatlan, betegséget talán nem terjesztő kis lények vendégeskednek időnként. A szabadban hasznosak, hiszen lebontják a szerves hulladékokat. Életmódjuk nagyon hasonlít az emberéhez abból a szempontból, hogy egész komoly szervezettségük van. Államuk, vándorlásaik, csatáik, ahogy a wiki írja:" Egy telep nagy territóriumot igényelhet." Hát ezt veszem észre! Nem lehetne a szomszéd felé terjeszkedni?
Esetleg megkeseríthetnék a 4 kakas életét, akik a nap bármely, hangsúlyozom: bármely szakában hajlandók kukorékolni. Éjjel 2-kor, hajnali 4-kor is akár. A parókián nagy csend volt, mert óriási kert vett körül bennünket, és az út sem volt forgalmas. Szinte sokkolóan hatott volna ezután csak egy kakas is, nemhogy 4 pszichopata szárnyas. Egyszer egyet megláttam a kertben. valahogy átrepült, és komolyan kezdtem foglalkozni a gondolattal, hogy nem fog visszarepülni, de ismertem a Biblia idevonatkozó utasítását a szomszéd kertjébe tévedt bikáról. Hajtsd vissza! Azért nem mentem a közelébe, de egy imát felküldtem azzal a határozott meggyőződéssel, hogy a kérés teljesen jogos: akár a szomszéd húslevesében is szívesen látnám, ha már nem hajlandó rendes, tisztességes kakasként viselkedni neveletlen társaival együtt. Teljesen rendben van, hogy hajnalban kukorékol, ez az élet rendje, de éjfélkor, 2 órakor!
Ha megláttam volna valakit a gazdái közül, akkor szólok neki, de így is visszament magától.
A hangyák meg maradtak.
nem tudom, hogy másnál is van-e ilyesmi, és mit lehet tenni ellene.
Azok a jó menzás tejbegrízek! Soha nem lesz olyan, pedig nagyon igyekszem. Persze meg kellene kérdezni valakit, hogy mennyi vizet tesznek bele stb, stb. Én például semennyit, de biztos, hogy nemcsak az a baj. A gyerekek is rajonganak érte. Egészséges, nem egészséges? Szerintem igen, és nagy kedvenc. Egyik kedves férfirokon egyszer egyedül maradt a gyerekeivel. Neki kellett vacsorát főzni, és a csapat egyöntetűen tejbegrízt kért. Meg is főzte, a gyerekek azóta is emlegetik apa utánozhatatlan finomságát. Igaz, később kiderült, hogy az apró tarhonyát főzte bele a tejbe, de annyi baj legyen. Én így készítem: Általában 1 liter tejből főzöm. 2 decinként adok 1 púpozott evőkanál búzadarát még hidegen (tehát összesen ötöt), és állandó keverés mellett felforralom, és főzöm egy kicsit. Van, aki tesz bele citromot, én csak a tejberizsbe, ha kapok biot. A menzán kakaós cukorral szórták meg, én jobban kedvelem fahéjjal. Van, aki lekvárt önt rá, vagy egyszerűen csak megédesíti valamivel. Egy református iskola menzáján óriási mennyiségben készül. A lent látható filmen 10 kg grízből főzik. Főzőscsapata, a Reformator Culina 2018-ban első lett az iskolai menzák közötti szakácsversenyben. Nem véletlen. Az oklevélen található igevers a következő:
"Istennek van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, és bőségben éljetek, minden jó cselekedetre."(Biblia: Korinthusiakhoz írt 2. levél, 9. rész 8. vers)
A film végén elkészítenek egy nagyszerű menüt. Érdemes végignézni. 10 percnél kezdődik. ........ Étkezés előtti és utáni imádság:
Jöjj el, Jézus, áldj meg minket, mindennapi kenyerünket. Ámen. Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott. Ámen
Már van két töltike recept is a blogon, hagyományos, magyar ízesítéssel. Az egyik szőlő-, a másik karalábélevélben. Most kicsit későn eszméltem, a szomszédasszonyéknál már lepermetezték a szőlőt. Azt hittem, nem is kapok már idén megfelelő leveleket, de szerencsére egy ismerősnél egyáltalán nem permetezik. Valami vad, régi fajta lehet, aminek semmi sem árt. Már nem volt zsenge, le kellett forrázni, de jó ízt adott a húsgolyóknak. Mivel ezt a receptet sok felé ismerik a világon, gondoltam, próbáljuk ki a görög változatot. Elnevezése dolmades vagy dolmákia.
A receptre itt leltem, a szószt pedig innen vettem. Apróbb változtatások vannak csak.
Azért inkább bárány-vagy marhahúsból készül a Balkánon.
Elkészítés: A szőlőleveleket leforrázzuk. A hagymákat apróra vágjuk, egy kevés olivaolajon megdinszteljük, hozzáadjuk a rizst, kicsit pirítjuk együtt, majd felöntjük vízzel, és pároljuk egy keveset. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy végül csak a felét adtam a húshoz. A húst sózzuk, hozzáadjuk a borsikafüvet, a citromlét és az apróra vágott mentaleveleket. Összegyúrjuk a hagymás rizzsel, és megtöltjük vele a leveleket a fenti képen látható módon. A szárat le kellene vágni, de én aláhajtottam, így jobban egyben maradt. Készült levél nélküli húsgombóc is. A leveleseket rakjuk a lábas aljára, rákerülnek a húsgolyók, felöntjük vízzel, és addig főzzük, amíg a rizs megpuhul. Citromszósz: Hozzávalók: 5 dkg vaj 5 dkg liszt 2 tojássárgája 1 citrom leve 1 teáskanál petrezselyemlevél A vajat felolvasztjuk, és a lisztet elkeverjük benne. 5 dl-t adunk hozzá a töltike főzőlevéből, és sűrűre főzzük. A tojássárgákat elkeverjük a citromlével, néhány kanál mártással, és a többihez adjuk. Éppen csak átforrósítjuk, sózzuk, borsozzuk, vágott petrezselymet adunk hozzá. A töltikéket ezzel a mártással öntjük le. Pita: A pitát Noémi készítette hozzá.
Hozzávalók: 2 teáskanál szárított élesztő
1 tk cukor
160 ml szoba hőmérsékletű tej
80 ml víz
320 g liszt
1 tk só
1 tk kakukkfű
1 evőkanál olívaolaj + kenéshez
Elkészítés:
A cukrot, vizet, élesztőt, tejet összekeverjük egy tálban. Várunk 5 percig, amíg felfut. Egy másik tálban összekeverjük a lisztet, kakukkfüvet és a sót. Adjuk az olajat az élesztős keverékhez, és vegyítsük el. Majd apránként öntsük a nedves hozzávalókat a szárazhoz. Jól dagasszuk össze. Olajjal megkent, lefedett tálban hagyjuk kelni 40 percig. Osszuk 6 részre, és olajozott deszkán sodrófával kis 20 centis köröket nyújtsunk belőle. Olajozott serpenyőben süssük ki őket, mint a palacsintát. 1-2 perc. A recept innen.
A pitát négy részre kellett volna vágni, de nálam beindultak a magyar reflexek, és így hagytam.
A kis kerámiaképet egy vásáron vettem görög asszonyoktól. Bibliás elmélkedés: Néhány hete egy lelkészházaspároknak tartott konferencián voltunk. Sok kedves hívő emberrel találkozhattam. Egyik csoportbeszélgetés után megjegyeztem a vezetőnek: Milyen istenbizonyság ez! Ennyi értelmes, művelt ember Istent dicséri. Nem tennék, ha a Biblia nem lenne igaz. Jézus korában a művelt világ görögül beszélt. Az Újszövetség nyelve is az, bár Jézus és a tanítványok az arám nyelvet használták. Mégis így írták le az evangéliumokat és az apostoli leveleket, hogy minél nagyobb körben megértsék az emberek. Ma angolul írnák, és Jézus bizonyára fenn lenne a facebookon. Elgondolkodtam azon, hogy vajon milyen lenne a facebook profilja. Képet nem tenne fel magáról. Születése idejét jó lenne megtudni, mert vitatkoznak rajta. Pedig a december 24 tökéletesen megfelelt eddig is. A születési hely: Betlehem. Iskoláim: apám mellett? Foglalkozásom: ács?, tanító?, mester?, Megváltó? Isten Fia? Hely, ahol éltem: Názáret és az összes zsidó város Elérhetőségem ma: Biblia, istentisztelet, imádság Család: 12 tanítványom Rólam: szeretlek téged, aki most ezt olvasod, és az életemet adtam érted Életesemények: "...fogantatott Szent Lélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Ponczius Pilátus alatt, megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon halottaiból feltámadt, felment a mennybe, ott ül a Mindenható Atya Isten jobbján, onnan jön el ítélni eleveneket és holtakat...( részlet az Apostoli Hitvallás-ból) Vajon posztolgatná a példázatait? Bizonyára, hiszen így érné el a legtöbb embert. De eseményt is létrehozna a facebookon:
Istentisztelet a helyi gyülekezetben. Minden vasárnap ... órakor Igét hirdet: a helyi lelkész, prédikátor vagy pap *Érdekel...................ÉN OTT LESZEK!
Évi remekelt megint. Éppen arra gondoltam, hogy meg kellene már tanítani neki a kelt tészták készítését, amikor előállt ezzel a kéréssel. Így aztán nekiláttunk. Én csak a kellő lelki támogatást biztosítottam, és lekentem a batyukat tojással. Limara receptjét követtük, kevesebb cukorral, és édesítővel a túrónál. Egy új módszert tanultunk nála, nagyon megörültem neki.
Hozzávalók:
-tészta
60 dkg liszt
3,2 dl tej
1 tojás
1 mk. só
2 evőkanál. cukor
8 dkg olvasztott vaj
2,5 dkg élesztő
-töltelék:
40 dkg túró
1 evőkanál Sorbitum édesítőszer
2 tojássárgája
2 tojásfehérje
2 csapott evőkanál búzadara
1 tojás a kenéshez
Elkészítés: Legnagyobb meglepetésemre Limara nem futtatta fel az élesztőt, hanem mindent beletett a dagasztó tálba a vaj kivételével, és 10 percig dagasztotta . Utána öntötte bele az olvasztott vajat, és tovább dagasztotta, amíg szép hólyagos lett. Hagyta duplájára kelni. Közben készült el a töltelék. Mivel Évi nem szereti a mazsolát és a citromhéjat, ezek kimaradtak. A fehérjét felverte, és úgy adta az összekevert töltelékhez. Aztán átgyúrta a tésztát, 3 mm vastagra kinyújtotta, 10x10-es négyzeteket vágott belőle, és rákanalazta a túrót. Jó bőven rakta, így elfogyott, és néhány lekváros bukta is készült. A négyzetek sarkait össze kellett fogni, és csavarni rajta egyet, hogy ne folyjon ki a töltelék. Ez egy nagyon jó módszer, szépek is lettek. Megkentem a felvert tojással, sütőpapírral bélelt tepsiben még 20 percig keltek, 180 fokra előmelegített sütőbe toltuk, és kisütöttük.
Még éppen elcsíptem a levendula virágzás végét. Juci lányom szeretett volna levendulás cukrot készíteni a Vidék íze magazinból, de aztán itt felejtette a virágot. Pótoltam, majd megkapja alkalomadtán. Nem nagy dolog, csak cukorral kell rétegezni a megszárított virágokat. Sokáig eláll. Kávéba, teába, süteménybe lehet felhasználni. Anna lányom például nagyon szereti a levendulás mézet. Biztos ez is ízlene neki.
Bibliás elmélkedés: Felgyorsult a világunk. Már a beszéd is pörgősebb, nemcsak az életvitel. Mindig sietünk, sosincs időnk semmire, egymásba csúsznak a feladatok. Lemaradunk, elfelejtjük, ettől aztán idegesek leszünk, nem tudunk aludni, csak forgolódunk éjszaka. Fáradtan ébredünk, egy kis hiányosság már felidegesít. A stressz felhalmozódik a szervezetünkben, és magas vérnyomást, szívproblémákat, izületi panaszokat okoz. Van-e kiút? Hogy lehetne megállni? Kiszállni a mókuskerékből? Különböző módszerekkel próbálkozunk, ebben a teák is nagy segítség. A levendula nyugtató, stresszoldó hatású. Egy séta vagy egy jó beszélgetés, egy forró tea, vagy éppen egy szelet csoki, süti hasznos segítség megnyugodni. Van azonban más lehetőség is! Mielőtt megtértünk, és Istennek adtuk az életünket, vasárnap mostam, mert akkor volt egyben sok időm, hiszen még dolgoztam hét közben. Aztán elkezdtem templomba járni, és megértettem, hogy Isten a hetedik napot ajándékba adta, hogy "megnyugodjak". Elkezdtem átszervezni a hetemet. Már szombaton előkészültem a főzéssel, a mosás is elkészült másik nap. Csodálkozva láttam, hogy nem is hiányzik a házimunkából a vasárnap, viszont megnyugszom. Ha reggelente imádságban elé viszem a napomat, akkor könnyebbnek tűnik, szervezettebbnek. Isten segít fontossági sorrendeket tartani. Az imádságban is jól oldódik a feszültség, Isten jelenlétébe kerülünk így. Fontos, hogy gyakran tekintsük át az életünket és adjunk hálát. Lehet, hogy elsőre nem örülünk bizonyos történéseknek, de Isten jobban tudja, mi jó nekünk, és még a rossznak tűnő dolgokat is a javunkra tudja fordítani. Ne hagyjuk, hogy a keserűség felnőjön a szívünkben, hanem bocsássunk meg és kérjünk bocsánatot. Végül egy szép ének, melynek nagy betűs szavait olvassuk össze. Egy bátorító mondat jön ki belőle. HAGYJAD az Úr Istenre Te minden utadat
HAGYJAD az Úr Istenre Te minden utadat, Ha bánt szíved keserve, Ő néked nyugtot ad. Ki az eget hordozza, Oszlat felhőt, szelet, Napját rád is felhozza, Atyád ő, áld, szeret.
AZ ÚRRA bízzad dolgod: Könnyebbül a teher; :/: Ezer baj közt is boldog, Aki nem csügged el. Minek a gond, a bánat? Mit gyötröd lelkedet? Az Istent kérjed, várjad, S megnyered ügyedet.
A TE irgalmasságod Van rajtam, Istenem, :/: Te jól tudod, jól látod, Hogy mi használ nekem. Sorsomat úgy intézed, Amint te akarod; Bölcs a te végzésed, Ha áld, ha sújt karod.
UTAD van számtalan sok, Uram, és eszközöd; :/: Reánk is szent áldásod Bőséggel öntözöd. Művednek akadálya, Szünetje nincs soha; Úgy téssz, amint kívánja Gyermekeid java.
BíZZáL, bánatos lélek! Mit bánt a bú, a gond? :/: Él még, ki annyi vészek Torkából már kivont. Bajaidból kiment ő, Szűnnek keserveid; Rád még a jó Teremtő Víg napot is derít.
ŐBENNE vesd halálig Jó reménységedet: :/: Ő biztos révbe szállít A bajból tégedet. Bár késik a segítség És nem találsz vigaszt: Eloszlik gond és kétség Előbb, mint véled azt.
Ő MEGCSELEKSZI végre Velünk azt, ami jó; :/: Ösvényünk erőssége Te vagy, Mindenható! Bár nehéz földi pályánk, Könny lepi és tövis, De örök pálma vár ránk: Utunk a mennybe visz.
A mazsolát beáztatjuk a likőrbe. A dinnyét ferdén ketté vágjuk úgy, hogy egy nagyobb és egy kisebb részt kapjunk. A húsát kivájjuk, és összekeverjük a többi, apróra vágott gyümölccsel. Ízesítjük egy teáskanál mézzel, mentalevelekkel. A mazsola és a Limoncello is belekerül természetesen. Legnagyobb meglepetésemre mind belefért, pedig külön tálkában is akartam kínálni. Néhány órára hűtőbe tesszük, és utána fogyasztjuk.
A cím itt is megtévesztő, de mit csináljak. Így szerepelt a receptben, hogy gyümölcskalács. Meggyel készítettem már, nagyon könnyű, nagyon finom sütemény. Hozzávalók: 10 dkg margarin 15 dkg kristálycukor 3 tojás 1 citrom reszelt héja 10 dkg liszt 1 evőkanál rum 6 db sárgabarack 1/2 csomag sütőpor Elkészítés:
Habosra keverjük a margarint a cukorral, fokozatosan hozzáadjuk a tojást, a citromhéjat, a sütőporral elkevert lisztet és végül a rumot. Jól kikavarjuk. Közben a barackokat forró vízbe mártjuk, ketté vágjuk és lehúzzuk a héjukat. A tésztamasszát margarinozott, lisztezett tepsibe öntjük (20x30 cm). Rá a barackokat. Előmelegített, közepesnél melegebb, kb 200 fokos sütőben sütjük. Ha feljött, mérsékelhetjük a hőfokot. Én végig egyenletes hőfokon sütöttem.
Pataki Mária A vendégvárás ábécéje című 1982-es kiadású könyvéből vettem a receptet, csak sütőport is adtam hozzá. Minerva Kiadó.
Jézus mondja: "Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve. Tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugszotok a lelketekben. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű." (Máté 11. 28-30)
