Ennivaló úti beszámoló. VIII.Mátra

Tavaly nyáron a férjem két hónapig helyettesített a  dunaharaszti református gyülekezetben. Minden vasárnap reggel útra keltünk, és jó fél órát vezetett, amíg odaértünk fél 9-re, mert nem szeretünk elkésni, meg az út is bizonytalan a forgalom miatt. Az a szállóige az M0-ás autópályáról, hogy Budapest köré építettek egy parkolót, annyiszor előfordul, hogy állnak az autók. 

Igaz, hogy nélküle nem kezdődik az istentisztelet, 😉de éppen ezért kell pontosnak lenni. 

Nagyon szerettünk odajárni, és a tagok is megkedveltek bennünket. Így már második alkalommal csatlakozhattunk a csendes hétvégéjükhöz a Mátrában. 

Sokaknak talán furcsa, hogy miért hívjuk csendesnek ezeket az alkalmakat, amikor végig beszél valaki, és nagyon jó játékokkal szórakoztunk esténként. Volt móka, kacagás! 

Talán mégis találó az elnevezés, mert Isten előtt csendesedünk el délelőttönként, rá figyelünk, az ő szavát akarjuk meghallani, ehhez pedig nekünk egy kicsit el kell csendesedni. Jó, hogy kimaradtunk a világ zajából ezen az eldugott helyen. Volt lehetőség kirándulni is, vagy imádkozva egyedül lenni.

Bár én főzés közben is tudok imádkozni, de azért nagy segítség volt, hogy nem kellett a konyhában ügyködni, és nagyon jó volt a koszt. Fűszerolajok, ecetek a szép tálalón: 

Kerámia kép az ebédlőből: 

Áldd meg, édes Istenünk, mindennapi kenyerünk, Ámen!

Első este lencsesalátát kaprunk a hideg vacsorához. 

............

Recept: 1 bögre főtt lencséhez adunk majonézt, sót, borsot, és egy felaprított hagymát. 

Általában nagyon gazdag volt a kínálat: 

Nagyon megörültem egyik reggel a halkrémnek, ami ízre hasonlított a férjem vitaminkomlexumára.

...........

Finomak voltak a meleg ételek is: lecsós sertésszelet petrezselymes krumplival, rántott sajt kukoricás rizzsel, raguleves, zöldséges tokány. 

Az utolsó nap kaptunk süteményt is, amit sóvárogva néztünk.

Bibliás elmélkedés: 

Reggelente a Filippiekhez írt levelet tanulmányoztuk. Monty Taylorral, aki a Keresztény Ismeretterjesztő Alapítvány elnöke (kiakonyvek.hu) Énbennem erős a vitatkozásra való hajlam, sokszor kell fegyelmeznem magam, ha valakivel beszélgetek, és sértőt mond, vagy nagyon értetlen. Az előadó kihangsúlyozta, hogy az emberek nem az igazunkra kíváncsiak, hanem a szeretetünket akarják látni. A lélek gyümölcse a szeretet, öröm, békesség stb. fontosabbak, mint az ajándékai, amik a gyógyítások, prófétálás stb. Pál apostol írja ezt a levelet egy börtönből, és folyamatosan az örömről ír. "...örüljetek velem együtt."-javasolja a Filippiben élő hívőknek.  Képzeljük el ezt a helyzetet: Pál nem szabad, mégis örömmel van tele a szíve. Jó lenne sok elégedetlen embernek elgondolkodni ezen, akiknek mindenük megvan, mégsem azt nézik, hanem azt, ami nincs. A keresztyén ember öröme nem függ a körülményektől, hanem a Jézus Krisztussal való kapcsolat minőségétől függ. Ha rendben vagyok vele, ha figyelek rá, keresem a vezetését, akkor számíthatok a békességére és az örömére. 

Nézz fel Jézusra!

"Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is...Mindenre van erőm Krisztusban, aki megelégít engem."-vallja az apostol.

Nagyon fontos üzenet volt még az, hogy ne akarjunk másokhoz hasonlítani. Isten nem ejtett hibát, amikor megalkotott minket. Egy lelkész azon kesergett, hogy nem tud olyan szép hangon beszélni, mint az ismert evangélista, Billy Graham. Kiderült azonban, hogy a hangja a legjobb a magnófelvételekhez. Nekem például nincs jó kézügyességem, de szépérzekem azért van, és néha egész jó ételfotókat tudok készíteni. Nem is gondoltam volna ezt magamról 10 éve. Legyünk hálásak azért, akik vagyunk, de persze igyekezzünk megszabadulni a rossz tulajdonságainktól, és ebben Jézus segít. "Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket..."(1. János 1.9)

Nagyon jó volt együtt énekelni. Kánont is énekeltünk:

Csak Istené legyen minden dicsőség,

Örvendezzen az Úr az Ő népében.

Egész életemben, Uram, dicsérlek,

Áldom a te szent neved, amíg élek. 

Itt hallgatható a dallama: 

 https://www.youtube.com/watch?v=d1oAk5GjzPY

Egyik délután Egerszalókra kirándultunk. Nagyon szép, új építésű templom, de mégis utal a reformátusság sokszínűségére. 

A környező templomokban látható táblák díszítették a falakat. 

A tábla felirata: "Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvizekhez, úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem." Zsoltárok 42.2

"Hamar eljön templomába az Úr, aki után vágyódtok."Malakiás 3.1.

Néhány régi tárgy emlékeztet a folytonosságra, és az ősök megbecsülésére.

Megnéztük a barlanglakásokat is. Még hasonlót sem láttam eddig Magyarországon. A domboldalba vájták ki a lakótereket, és úgy rendezték be, mint a rendes házakat.

Kézimalom: 

Itt látszik, hogy milyen sötét volt bent.

A gyerekeknek ugyanúgy voltak játékaik, mint máshol. 

Egy vidám mézeskalácsos ház a bejáratnál.

A kapuja közelről:

Másik nap Recsken néztük meg a fogolytábort. Ezt mindenkinek látnia kellene életében egyszer. Szinte elképzelhetetlen már a mi számunkra, hogy milyen körülmények között éltek a szerencsétlen elítéltek. Politikai foglyok voltak, a kommunista államhatalom példát is akart mutatni velük. Farönkökből épített barakkokban laktak, fűtés nélkül. Az is hihetetlen, hogy alig történt elszámoltatás. A rendszer működtetőinek az utódai itt élnek köztünk, fontos szerepekben, dúsgazdagon.

Csak egy képet mutatok, ami nagyon kifejező. Bevitték őket életerősen, és roncsokként tértek haza, ha hazatértek. 

Több úti beszámoló olvasható itt. Szlovénia, Balaton környéke, Kárpát-alja, Zirc, Herend, Erdély, Horvátország

...........

Imádság: 

Drága Istenünk! 

Köszönjük neked a szabadságot, amiben élhetünk. Köszönjük, hogy nem kell félnünk a fekete autóktól, hogy bátran elmondhatjuk a véleményünket. Köszönjük, hogy szabadon gyakorolhatjuk a hitünket. Kérlek, segíts, hogy a diktatúra sötét napjai soha ne érjenek el bennünket. Ámen