Amikor felkértem Zoltánt erre a beszélgetésre, nem is reméltem, hogy ennyire gyakorlott szakács, és sok szép színes ételfotóval leszünk gazdagabbak. Életét, könyveit, ételeit érdemes megismerni.
Gyermekkor, első hitélmények
-Hol töltötte a gyermekkorát?
-1969-ben születtem Mezőkövesden.
Bükkábrányban (és Édesapám révén kicsit Tibolddarócon) nőttem fel. Ezerötszáz (+) lakosú település Borsodban, Mezőkövesd közelében.
Nagyszüleim minden vasárnap jártak templomba. Együtt indultak otthonról, a falu közepén szétváltak, és mentek külön-külön a saját felekezetükhöz.
Velem kapcsolatban azonban Édesapám azt a döntést hozta, hogy „az ő fia fejét nem fogják butaságokkal tömni a templomban”. Tizennyolcan voltunk az évfolyamunkban, mindenki járt hittanra, kivéve engem.
-Első hitélmények?
-Otthon nem sok szó esett Istenről. Nagymama imádkozott ugyan esténként, de engem soha nem
tanítottak ilyesmire. A „Miatyánkot” azért hallomásból megtanultam, de nem használtam a
megszerzett tudást.
Isten maga felé fordított
-Minek a hatására kezdett Isten felé fordulni?
-NEM FORDULTAM ÉN SEHOVÁ: Ő FORDÍTOTTA A SZÍVEMET MAGA FELÉ, A HELYES IRÁNYBA.
Valahol minden a CSALÁD-dal kezdődött.
Korábban – kudarcok, tévutak és sok rossz dolog ellenére is – mindig azt gondoltam, hogy szerencsés vagyok, tenyerén hord az élet … meg ilyesmi, és amikor végre boldog családban élhettem, ez csak még jobban megerősödött bennem.
Nagyon nehéz utólag megmondani, hogy mi volt a pontos időrendi sorrend, de a gyerekek miatt
elkezdtünk olyan dolgok felé fordulni, amikkel korábban nem foglalkoztunk: kézművesség, néptánc, magyarságtörténet, hagyományőrzés … filozófia, vallás … Zsófinál dönteni kellett a hitoktatással kapcsolatos kérdésekben, és jó szülőkként nem csak a legkényelmesebb, legegyszerűbb megoldásokat kerestük, hanem a „jó” megoldásokat. Ehhez nekünk is változnunk, fejlődnünk kellett.
Mindig sokat olvastam, de az üzleti sikerkönyvek és a modern irodalom „remekeit” felváltották más
jellegű könyvek, mindenekelőtt Wass Albert regényei. Ezekből „tanultam meg”, hogy van a világ és
van az Isten, hogy
van a vagyon és van a lelki gazdagság …
és valami elindult bennem.
Ezzel párhuzamosan ismertem meg Rózsa Pétert, aki egy hortobágyi biogazda. Eleinte csak a
televízióban hallottam, amikor a gazdálkodás mellett népi hagyományokról, az élet isteni
körforgásáról, áldásról és életről … rengeteg érdekes dologról beszélt. Azóta személyesen is ismerjük egymást, volt sok közös élményünk … szeretettel gondolok rá mind a mai napig.
-Milyen szempontok vezették a gyülekezet választásban?
-Elhatároztam, hogy utána nézek én ennek a nagy Istennek, és elébe állok, és megkérdezem mi a
terve velem …
Hol keressem? – ez volt az első kérdés.
Bár ekkor már túl voltunk a „református esküvőn” az unitáriusok kaptak lehetőséget a bizonyításra. Tetszettek az erdélyi gyökerek, az egyszerűség, és nem messze tőlünk van egy gyülekezetük, templomuk, ahová elkezdtem járni vasárnaponként. Szeretettel fogadtak, tetszettek a prédikációk, elkezdtem a gyerekeket is magammal vinni. Figyeltem, füleltem … de valami hiányzott. Nem tudtam mi.
Ekkor határoztuk el, hogy „családilag” a református gyülekezetbe fogunk járni. Így is tettünk, és így
lettünk vasárnapi keresztyének … szinte minden vasárnap. Ekkor már 2009-et írtunk, 40 éves lettem.
(Lábjegyzetbe illik, de később kérdés is lesz, ezért inkább
ide írom, hogy ekkor kiléptem 25 éve tartó multinacionális karrieremből és egy
kézműves termékek terjesztését végző vállalkozást alapítottam Magyar Portéka
néven, majd amikor ez kiegészült élelmiszerekkel, megnyílt a Magyar Éléskamra
nevű élelmiszer boltunk is. Vásároztunk és a boltot is üzemeltettük több éven
keresztül.)
 |
| A karácsonyi asztal |
a Bethesda tavi gyógyítás
Az egyik ilyen vasárnapon hangzott el egy prédikáció Jézus bethesdai gyógyításáról, és ez
megváltoztatott mindent. Persze nem egyik napról a másikra, de valami elkezdődött.
Így emlékszem vissza egy bizonyságtételben:
Ateista családban nőttem fel, és bár nagyszüleim jártak templomba, otthon nem sok szó esett
Istenről. Felnőtt fejjel, gyermekeim születése után kezdtem érdeklődni Isten iránt – persze ma már
tudom, hogy Ő zörgetett az ajtómon. Rövid úton ide a gyülekezetünkbe vezetett, de nem voltam
„rendes” templomba járó, csak akkor jöttem, ha volt időm vagy kedvem. Alig több, mint 38 évesen
esett meg velem, hogy egy vasárnap mintha leült volna mellém Jézus a templomi padba, vállamra tette volna a kezét, és azt kérdezte: Akarsz-e meggyógyulni?
Aznap hangzott Jézus Bethesda tónál tett csodája: János 5, 2-9: „Jeruzsálemben a Juh-kapunál van
egy fürdőmedence, amelyet héberül Bethesdának neveznek …”
Azon a napon én a kényelmes nyoszolyámat hagytam el, és elindultam a Mester után. Naponta
olvastam a Bibliát, imádkoztam, igehirdetéseket hallgattam, mindent elkövettem, hogy a lehető
legtöbb vasárnap és az ünnepeken eljussak a templomba, szolgálatokat vállaltam, konfirmáltam,presbiter lettem stb. … DE NEM EZ A LÉNYEG! A legfontosabb,
hogy megtanultam bűneimet lerakni Krisztus lábai elé, a Kereszt tövébe, őszinte
és alázatos bűnbánó szívvel. Elfogadtam tökéletes és kegyelmes áldozatát, mint
az Ő drága vére által való megváltásomat. Elnyertem az örök szabadságot, az örök
életet. Azóta hitben élek, és szívemet az Isten iránti hála, alázat, valamint a
tőle kapott, és tanult szeretet tölti ki. Nincs hely benne félelemnek,
aggódásnak. Boldogan élek, mert kapcsolatban vagyok az Élő Istennel, és a jövő
már nem kérdés, nem is hit, hanem BIZONYOSSÁG.
Mennyei Atyám köszönöm ezt a meg nem érdemelt kegyelmet, és csak azt kérem: Uram, használj
engem terveid végrehajtásához! Ezt kívánom nektek is: Használjon benneteket az Úr! Ámen. Lelki utam következő lépése az volt, amikor egy Nemzeti Evangelizáción, Bódis Miklós erdélyi
lelkipásztor hívására a lélek vezetésével kislányommal kimentünk a Kereszt alá, és felajánlottuk
életünket a Krisztusnak.
-Hogyan vezetett az
útja a Hagyományok Házáig?
-A saját hagyományőrző vállalkozás megszűnése után egyetlen dolog volt biztos, hogy a régi
„öltönyös” életemhez nem akarok visszatérni. Hosszas keresgélés után láttam meg a Hagyományok Háza programszervezői álláshirdetését, és megpályáztam. Akkor nem vettek fel, de pár hónappal később, amikor a kiadványértékesítői pozíció felszabadult, ők hívtak fel, hogy azt vállalnám-e. Vállaltam, és kilencedik éve rendben van ez a terület a kezem alatt. Dicsőség Istennek!
-Miért tartja fontosnak a hagyományőrzést?
-Úgy hiszem jövőnk nem a mában, hanem a múltunkban gyökerezik. A néphagyományok ezt a
folyamatosságot tükrözik. Elsősorban keresztyén embernek tartom magam, és csak ezután jön a
hazaszeretet, a magyarságtudat. Biztos vagyok benne, hogy az Isten nem véletlenül teremtett minket
magyarnak, terve van velünk, ahogyan nyelvünkkel, motívumvilágunkkal, tehetségünkkel és minden egyéb tulajdonságunkkal is.
 |
| Nemzeti tejszínes csirke répával, kelbimbóval |
-Milyen keresztyén hagyományt ápol legszívesebben?
-Hagyományőrzésünk legékesebb példája a Biblia olvasása, az igei vezetettség. Reggelente első
lépéseim között van az imádság és a Szentírás olvasása. Ehhez pár éve kapcsolódott egy napi
igemegosztás, mára ez a megosztott ige egy több, mint 4000 fős csoporthoz jut el. Nagyon ritkán
hagyom ki.
Nagyon fontos és elmaradhatatlan az Úrvacsora, a Krisztussal való Lélek általi egyesülés. Nagyon
tetszik az ilyenkor elhangzó mondat is: „Így szerezte a mi Urunk Jézus Krisztus az utolsó vacsorát. Így éltek azzal tanítványai, az első gyülekezetek, reformátor atyáink, hitvalló őseink és Isten kegyelméből így éltünk vele ez alkalommal mi magunk is.”
 |
| Húsvéti báránysült |
-Több könyve is megjelent már. Bemutatná őket az olvasóknak?
-8-9 éves lehettem, amikor elkezdtem verseket írni, de az más jellegű volt, és csak 2015-ben kezdtem el a hitemről írni.
Missziós témában hallottam akkoriban, hogy nem kell mindenkinek Afrikába menni misszióra, hiszen van arra lehetőség a családunkban, az utcánkban, a munkahelyünkön stb. Bár gyermekeink
keresztyén nevelése és megtérése jó úton haladt, úgy éreztem, hogy hozzájuk legfontosabb szólnom, és ha ez sikerül írásban, azt majd mások is használhatják. Így született meg a GYERMEKEIMNEK -
Mindennapi imádságok, tanítások, versek (családi kiadás)
Még ugyanebben az évben ateista Édesapámnak írtam – a gyerekek közreműködésével – egy tényleg rövidke könyvet: ÉDESAPÁMNAK - Szeretet, kötelesség, hit és bizony(os)ság
A visszajelzések, a tapasztalatok és az írás öröme vezetett tovább ezen az úton, és hozta magával azt, hogy összefoglaljam saját Jézus-élményeimet, így 2016-ban elkészült, és rendes nyomtatásban
megjelent A TESTET ÖLTÖTT IGE - Jézus élete a Teremtéstől napjainkig. Ahogyan a napi igeolvasás kedves és mindennapi tevékenységgé vált életemben, úgy szerettem meg
a napi áhítatos könyveket. A téma „sarokköve” természetesen Cseri Kálmán bácsi „A KEGYELEM
HARMATJA” című kötete, de sok másikat is olvastam olvasok a mai napig … de már írok is.
Egy adventi imahéten hallottam meg a mondatot, mely szerint az Úrnak az év mind a 365 napjára van bátorító üzenete számunkra, hogy ne féljünk. Utánanéztem a dolognak, kerestem-kutattam, és
valóban összejött – ha nem is szó szerint – a napi egy bátorító ige: ne félj, légy bátor, tarts ki stb., és
megszülettek hozzá a napi magyarázataim is, így 2017-ben megjelent a NAPI IGE: NE FÉLJ – Bibliai bölcsességek az év minden napjára
… és ha már néphagyományok, akkor az újévi köszöntést kombináltam a borász barátaim iránti
szeretettel (szőlőtő, szőlő, must, bor …), valamint a kenyér (gabona, kovász, liszt, kenyér …) és a búza fontosságával, 2020-ra megszületett a NAPI IGE: BORT! BÚZÁT! BÉKESSÉGET! Az emberek hasznára, hogy lelki táplálékot nyerjenek.
2021-ben kiadtuk a GYERMEKEIMNEK - Mindennapi imádságok, tanítások, versek újraszerkesztett változatát, még több imádsággal, még több Igével és tanítással.
2023 adventjére pedig elkészült a NAPI IGE: KENYÉRTÖRÉS - Bibliai bölcsességek
közmondásainkban, szólásainkban, hétköznapjainkban … a szóbeszédben.
A könyveket kis családi cégünk égisze alatt adjuk ki, és időközben bevezetésre került a Jézus Küldött Kiadó, mint önálló logóval és arculattal bíró tevékenység. Erre azért volt szükség, mert a különböző rendezvényeken, könyvvásárokon az emberek a hovatartozásunkat, kapcsolatainkat, hátterünket firtatták, ami egyáltalán nem baj, de szerettünk volna sok kérdést előre megválaszolni.
A könyvborítókat Réti-Szabó Sándor fafaragónak köszönhetjük.
-Nagyon szépek és igényesek. Jó rájuk nézni.
Templomból éttermet?
-A facebook oldalán nézelődve találtam rá egy londoni templomra, amelyet étteremmé alakítottak át. Milyen érzés volt bemenni oda?
-Ott élő keresztyén testvéreinktől tudtuk, hogy Anglia már nem feltétlenül Krisztus követőinek
fellegvára, de tapasztalataink sok szempontból túlmutattak a legnegatívabb elvárásainkon is. A
templomok nem rendeltetésszerű használatával kapcsolatban vannak olyan megoldások, amelyek
szerintünk is elfogadhatók és támogathatók, és azt reméltük, hogy a Mayfair-en lévő templom is ilyen hely lesz. Nem így lett. A templom minden szakrális berendezése meg- és a helyén maradt, a feszület alatt italokat mértek, sört csapoltak … elszomorító volt. Nem esett volna jól ott semmi.
-El tudja ezt itthon képzelni?
-Sajnos itthon is láttunk már erre példát: a belvárosi szlovák evangélikus templom (Luther tömb,
Rákóczi út) sokáig edzőteremként működött, nemrég került vissza eredeti funkciójába és ha minden
igaz, fel is újították. Mindig nagy kérdés, hogy egy épület az enyészetre maradjon, vagy új funkciókkal tovább éljen. Talán nincsenek jó megoldások, de azt gondolom vannak olyan közösségi funkciók és tevékenységek, amelyek nem gyalázzák meg a korábban felszentelt helyeket. Természetesen ennek csak szimbolikus jelentősége van, hiszen az Isten kőből épített házakban nem lakik …
-Milyen gyakran jutnak el étterembe? Vagy szívesebben főznek
otthon?
-Étterembe régen gyakrabban jártunk, de azért mostanság is eljutunk, havonta egyszer biztosan. -Talán jobban szeretünk magunk készített finomságokkal kedveskedni barátainknak, gyermekeinknek és magunknak is.
 |
| Vendégváró családi asztal a kertben |
-Miket szokott készíteni?
-Bár iskolában is tanultam főzni, ez akkoriban nem érdekelt. Persze a technológiából sok minden
rám ragadt, így bizonyos dolgok könnyebben mennek, mint ha nulláról kezdtem volna.
 |
| Szűzpecsenye zöldségágyon |
 |
Hagymás mangalica karaj baconos édesburgonyával
|
Erősségeim a különböző húsok: sültek, tokányok, pörköltek, a tészták, az összetettebb levesek és
néhány édesség. Én sütök palacsintát is. Feleségem is főz alkalomadtán, megvannak azok az ételek,
amiket mindig ő készít: krémlevesek, főzelékek, reform ételek stb. Ő tud kenyeret, kalácsot sütni.
Szabad tűzön, bográcsban én főzök, olykor nagyobb mennyiségben is. Pl. gyülekezeti ebéd, gulyás,
pörkölt 100+ főre …
-Mi a kedvenc receptje?
-Házinyúl vadasan szalvétagombóccal
Írtam receptet az ételhez, de ez inkább csak az elkészítésre vonatkozik, mert nem igazán főzök receptből: 99% improvizáció … ami van itthon, ami eszembe jut, ami fel van már bontva, ami hamarosan lejár … van, hogy látok egy videót és azt próbálom a hangulata alapján újraélni … a mennyiségeim pedig abszolút a „tetszés szerint” és az „érzéssel” mércéje szerint vétetnek …
Tehát:
Ha már nagyon éhesek vagyunk, a leszárított májcsíkokat lisztbe forgatjuk, és forró zsírban ropogósra sütjük mindkét oldalát. Sóval megszórva kis fehér borral nagyszerű csemege.
Összeállítjuk a szalvétagombóc masszáját, majd amíg fő, illetve hűl, elkészítjük a ragut. Nincs saját receptem: https://www.nosalty.hu/recept/szalvetagomboc
A nyulat részekre szedjük, külön a színhúst, külön a csontos részeket.
Fűszerezzük sóval, fehér borssal, mustárral, majoránnával, borókabogyóval, és öntünk alá a már megnyitott fehér borból, és alacsony lángon készre pároljuk.
Közben kóstolgatjuk (a bort is), és fűszerezzük még ízlés szerint.
-Köszönöm szépen a beszélgetést és a sok szép fotót. Életére és szolgálataira Isten áldását kérem.
….......
Tutinka Zoltán író, nős, két gyermek édesapja, a Jézus Küldött Könyvkiadó tulajdonosa, jezuskuldott.hu
Könyvei megvásárolhatóak a Bibliás Könyvesboltban , illetve meg lehet őket rendelni a jezuskuldott@gmail.com e-mail címen.
A krumpligombóchoz 60 dkg áttört főtt, kihűtött krumplihoz adunk 15 dkg lisztet, egy tojást. Összegyúrjuk, gombócot formázunk belőle vizes kézzel, és forró vízben kifőzzük. Én teljes kiőrlésű tönkölybúzalisztet használtam a habaráshoz is, de működik finomliszttel is, természetesen. 
Bibliás elmélkedés: 
