Meggyleves hársvirággal

 

Olgisnál láttam, bár ő almát és mentát is tett bele. Én csak a hársvirággal ízesítettem. Finom volt, de nem éreztem erőteljesnek a hárs aromáját. 

Hozzávalók:

1/2 kg magozott meggy
4 g hársvirág (négy gramm)
4 dl víz
2 dl tej
1 evőkanál liszt
édesítő vagy cukor ízlés szerint
4-5 szegfűszeg

Elkészítés: Először a hársteát készítjük el. 4 dl forró vízbe mártjuk a teatojásba szorított virágokat. Amíg a többi elkészül, ki is adja az ízét, illatát. A meggyet közben kimagozzuk, és fél kg-t használunk fel. Egy lábasba öntjük a teát, és kiegészítjük a levét kb 6 dl-re. Ebben megfőzzük a gyümölcsöt és a fűszert az édesítővel vagy cukorral. A végén a tejben elkeverjük a lisztet, és behabarjuk vele a levest. 

Bibliás elmélkedés innen másolva:
Eredetileg angol tanár lennék. Sokáig kellett várnom, amíg kaptam állást, addig más pedagógusi beosztásban dolgoztam. Azt szoktam mondani, hogy végigtanítottam: alsó-felső-király-ász. Mire végre gimibe kerültem, Isten megszólított, és elhívott onnan. Itt írok erről bővebben. Azért még annyi időm volt, hogy részt vettem egy továbbképzésen, ahol eredeti angol oktatóink voltak. Egyikük, Susan még soha sem hallott a meggyről. Csodálkoztunk, hogy a nagy Britanniában, ahol a gyarmatok összes kincse fellelhető, éppen meggy nincs. Igaz, hogy arrafelé, ahol terem, éppen nem volt sokáig tartó  angol uralom. A Földközi-tenger vidékén és Perzsiában. A meggy szavunk finnugor eredetű a wikipédia szerint. A google fordító viszont Hapan kirsikkát adott ki a meggyre, ami savanyú cseresznyét jelent. A wiki a finnugor rokonságot akarta igazolni, a fordítás ezt nem segítette, de szerintem mindegy is. Susant meghívtuk a nyaralónkba, ahol néhány napot töltött. Bár már nem tartjuk a kapcsolatot, tőle kaptuk az első angol Bibliánkat, amit Annie Vallotton gyönyörű rajzai illusztráltak, és jól érthető, hétköznapi nyelvre fordították. Azóta is olvasom, és sokat segít a Biblia jobb megértésében. 

Az első képhez:

Ádámot és Évát Isten kiűzte az Édenkertből. Nem azért, mert nem fogadtak szót neki, hanem azért, mert nem kértek bocsánatot. Két fiuk született. Ábel juhpásztor lett, Káin pedig földművelő. Amikor ajándékot vittek az Úrnak, Isten nem tekintett Káin áldozatára. A teológusok vitatkoznak azon, hogy vajon miért nem. Talán azért, mert „Vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat.”(Zsidókhoz írt levél 9.22), és Ábelnél ez a vér látható volt. Egyesek szerint viszont nem bűnért való áldozatról volt szó. Mivel a Szentírás kiemeli, hogy Ábel a legjobbat adta („hit által”): első ellésből, kövérjéből, Káinnál meg csak egyszerűen megemlíti, hogy a föld gyümölcséből hozott, talán ez a kulcs. Olyan ez, mint amikor valaki kicseréli a bútorait, és a régi, rossz szőnyeget elhozza az egyházhoz, mert „jó az oda”. Hát Káin szerint is „Jó az az Istennek.”Amikor pedig kiderült, hogy nem jó, akkor a testvére ellen fordult, és nem tartott bűnbánatot. Mai nyelven: Mindenből, amink van, Istennek rész jár, és a legjobb rész jár. Ha pedig ezt nem tesszük meg, és elmarad az áldás az életünkben, akkor keressük magunkban a hibát először.

„Mit szem nem látott, fül nem hallott, az embernek szíve el sem gondolt, amit Isten készített az Őt szeretőknek.”(1. Korinthus 2.9)

Itt pedig az ötezrek megvendégelésének története látható. Ez egy olyan csoda, amely túlmutat az emberi értelmünkön. Jézus isteni hatalmával 5 kenyérrel és két hallal megetetett egy hatalmas tömeget, még maradt is. Megszaporodott az élelem, mert Jézus Krisztus gondoskodik az övéiről, de neki elsősorban mégsem a testi jóllétünk a fontos, az is, hanem a mennyei hazába vár bennünket. Halála és feltámadása által lehet miénk az örök élet. 

Rongyos leves

 

Erről se hallottam még eddig. A neten jött elém itt, megfőztem kis változtatásokkal, és nagyon szerettük. Kis egyszerű zöldségleves, de mégis más.

Hozzávalók:
1 nagy sárgarépa
1 kisebb petrezselyem gyökér
1 cikk zeller
3 gerezd fokhagyma
1 evőkanál őrölt piros paprika
olaj
fél pohár zöldborsó
1 mokkáskanál köménymag
5-6 szemes bors
3 tojás

Elkészítés: A  zöldségeket megtisztítjuk, és a nagy lyukú reszelőn áttoljuk. A fokhagymát felaprítjuk, és egy kis olajon megdinszteljük. Lehúzzuk  a tűzről, és hozzáadjuk a piros paprikát. Felengedjük vízzel, és beletesszük a borsó kivételével az összes hozzávalót. Ha a zöldségek kezdenek puhulni, akkor a borsó is belekerül, majd a végén a felvert tojásokkal fejezzük be a főzést. Ez adja a "rongyos" jelleget. 

Zöld leves 2. Maradékmentés

 

Mit kezdjünk a zöldhagyma szárával, ha nem szeretjük, a retek levelével, és sok más zöldség tartozékkal? Már van egy sor recept a zöldhagyma levelének a hasznosításáról. Ide gyűjtöttem őket. 

A retek levelét sokáig ott hagytam a zöldségesnél, aki nyusziknak gyűjtötte. Egyszer viszont azt hallottam, hogy levesben fel lehet használni. Miért ne? -gondoltam. A tavasz úgyis híjával van vitaminoknak, próbáljuk ki. Kiegészítve ezzel-azzal, nagyon finom lett.

Hozzávalók:
3 sörretek levele kb 10 szál
10-15 petrezselyem szára
1 evőkanál vágott petrezselyem
néhány zöldhagyma szára

egy kis hagyma

1 gerezd fokhagyma

2 kis krumpli
olaj

(1 evőkanál liszt)

(tejföl)
só, bors

-

pirított zsemlekocka, levesgyöngy stb
Elkészítés:

A hagymákat felkockázzuk, és egy kis olajon megfonnyasztjuk. Hozzáadjuk a zöldhagyma felvágott levelét is a végén. Megszórhatjuk a liszttel, de el is maradhat, ha nem akarjuk nagyon sűrűre. Felöntjük 1-1,5 liter vízzel. Sózzuk, borsozzuk. A retek leveleiről a vastag részeket eltávolítjuk, majd felaprítva a a petrus szárával a lébe tesszük, a felkockázott krumplival együtt. Amikor puhulnak, akkor a leveleket is rádobjuk, és puhára főzünk mindent. Keverhetünk bele egy evőkanál tejfölt is. Botmixerrel selymesítjük. Levesbetéttel tálaljuk. 

Másik zöld leves 

Bibliás elmélkedés:

"Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk?, vagy: Mit igyunk?, vagy: Mivel ruházkodjunk? Mert mindezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van. "-figyelmeztet minket Jézus a Bibliában.( Máté evangéliuma 6.25-34.)

Jól teszi, hiszen a mai felfokozott világban napi megélésünk lehet az aggodalom. Pedig volt ennél nehezebb időszak is az életünkben, ha a magyar történelemre gondolunk.

Én jó körülmények között nőttem fel. Szüleimnek volt állása, tisztes fizetése. Mindent megkaptam, amire szükségem volt. Hangsúlyozom: amire szükségem volt, mert annak ellenére, hogy megadhatták volna, nagyon takarékosan éltünk. Anyu igyekezett mindent hasznosítani, nem volt évente ruhacsere, bútorcsere. Csak néhány holmim volt, amiben iskolába jártam, és anyu a szüleitől örökölt bútorai között élte le az életét. Nekünk is az első és egyben utolsó nappali és hálószoba bútorunk van. Amikor elköltöztünk a parókiáről, férjem átcsiszolta, lefestette őket. Olyanok lettek, mint új korukban.

 Anyu szeretett olvasni, de kevés könyvet vett, könyvtárba jártunk. Bár egy idő után, amikor megnyitották a határokat, sokat jártunk külföldre, de nagyon fogukhoz verték a garast a szüleim, hogy mindez megvalósulhasson. Ezt a szemléletet örököltem otthonról, és ez nagy segítség volt, amikor megtértünk, és jöttek a hitből vállalt gyerekek.

Megműveltük a kertet is sok éven keresztül. 

Emlékszem, amikor kicsik voltak, vettünk 30 borítékot, és minden napra beletettünk 250 t-ot, nem költhettünk többet. Ez persze nagyon régen történt, valamikor a 90-es években. Eszembe se jutott, hogy bárkit hibáztassak a szegénységünkért. Megtanultuk, hogy a körülményeink között elégedettek legyünk. Tudtunk bővölködni, de szűkölködni is Pál apostol nyomán. (Filippiekhez írt levél 4.12.)

 Nekem nem volt és ma sem  kísértés a megnövekedett árubőség. Férjem néha viccelődik, hogy már megint miket vásároltál, mintha soppingoltam volna, de megmutatom neki, hogy csupán élelmiszereket, vegyiárut tettem a bevásárló kocsiba.

Elégedett ember vagyok. Nem tudom, hogy mit hoz a holnap, de azt tudom, hogy Jézus Krisztus gondoskodik az Övéiről, és ezt az Övéi tudják.

" ... keressétek először Isten országát, és az Ő igazságát, és mindezek megadatnak néktek.

"Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől, mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolga felől. Elég minden napnak a maga baja."

Egy szép igehirdetés erről Joó Sándortól: 

Ma és holnap (katt a szövegre)

Savanyúkáposztalé leves újra-és újragondolva. Ata kedvence

"Otthontól fűtött tél" a címe annak a gyönyörű könyvnek, amit a Bagossy Brothers Company nevű könnyűzenei együttes tagjainak közreműködésével adtak ki. Az első részben az erdélyi csapat tagjai vallanak gyerekkori és mostani élményeikről, régi és új karácsonyokról. Szinte látjuk a kis Tatár Atikát, amint vágyakozva áll a kirakat előtt, ahol egy igazi terráriumnak megfelelő üvegbúra-szerűség volt látható a kis hörcsögének. Szomorúak vagyunk, amiért a szülők nem lelkesednek annyira az ötletért, és együtt örülünk vele, amikor megpillantja a karácsonyfa alatt. Ki ne emlékezne hasonlókra a saját gyermekkorából? 

Tájak, ízek, Bagossy

Elképzeljük Kozma Zsombit, aki a pásztorjáték összes szereplője volt már, egyszer majdnem Mária is, de aztán lenyúlták a szerepét. 😇. Kedves, meleg szavak. Nagyon rendben vannak ezek a fiúk. Szokatlan ebben a szakmában. 

A beszámolók között Tatár Attila (Ata) csodálatos tájfotóiban gyönyörködhetünk  Gyergyó és környékéről. Hófödte tájak, meggörnyedt fenyők állnak őrt, és hirdetik a természet örök szépségét. 

Aztán a második részben recepteket találunk. Helyi és más ételek vonulnak fel Zsigmond András, a gyergyói Oxygén Restro étterem Executive Chef-je és a zenekar tagjainak keze nyomán. Őket is látjuk, amint szorgoskodnak, és persze kóstolgatnak. A kötet végén Madaras Alíz (D'Alice) édességeit és Fodor Mónika péksüteményeit csodálhatjuk.

A könyvben láttam ezt a finomnak ígérkező levest, és el is készítettem. Nem bántuk meg. Lesz újrázás Azért választottam ezt a sok finomság közül, mert ez Tatár Ata, a gitáros egyik kedvence, akivel riportot készítettem nemrég. A következő bejegyzésben olvashatják itt.

Savanyúkáposztalé leves újra-és újragondolva. Azért újragondolva, mert az eredeti recept nem krémleves, már ha ezeknél a népi ételeknél van egyáltalán eredeti, és azért még újra-és újra, mert a savanyú levét külön kínáltam a refluxom miatt. Nekem most nem jó a nagyon savas.

Ami azt illeti, vicces az elnevezés, mert elsőre azt gondolnánk, hogy ez valamilyen böjtös étel, közben meg egy gazdag húsleves. 😉

A könyvben gyönyörű az ételfotó. A tányér semleges alapon, mellette csak egy ágacska és egy pohár bor. Megpróbáltam ebben a stílusban lefotózni én is a levest, de akárhogy próbálkoztam, nem sikerült. Nem volt az enyém. Így a szokásos összevisszaság köríti. Ez van.

Hozzávalók:

30 dkg csontos sertéshús (oldalas)

20 dkg karajcsont

25 dkg sárgarépa

8 dkg zeller

savanyúkáposzta levelek és lé

30 dkg kolbász

1 ,5 liter víz

só, bors

Elkészítés: A húsokat a felaprított zöldségekkel együtt feltesszük főni 1,5 liter vízzel. Sózzuk, borsozzuk. Amikor megfőttek, a húsokat és a csontot kivesszük, 1 dl savanyúkáposztalével együtt szétturmixoljuk. A tölteléket kinyomjuk a bélből, gombócokat formázunk belőle, és kifőzzük a krémlevesben. Közben a káposztaleveleket megormózzuk. Ez egy erdélyi elnevezése annak a műveletnek, amikor a levél vastag erezetét levágjuk. Felcsavarjuk a leveleket, vékonyra vágjuk, és a tányér közepére halmozzuk. Rámerjük a forró levest, köré rakjuk a gombócokat. Aki eheti jó savanyún, az még öntsön hozzá levet. A receptben megadott arány 2 liter víz, 1 liter savanyúkáposzta lé.

Eredetileg disznóvágáskor főzték, és a kolbászhúsból vettek ki hozzá, de én így tudtam megoldani. 

Nagyon ízlett nekünk is. 

Advent első napja van. Még 24 nap karácsonyig. Éppen annyi, mint a fejezetek száma Lukács evangéliumában, amely a legrészletesebben mutatja be Jézus életét. Hiszen az Ő születésnapját ünnepeljük karácsonykor. Isten emberré lett egy kis csecsemő testében.  Ha minden nap elolvasunk egy részt, éppen végzünk addig. Én elkezdem. Ki tart velem? 

Bagóca leves füstölt hússal

 

Ez a leves is az Ízőrzők sorozatban volt látható. Még sosem főztem csicseriborsót, így ideje volt kipróbálni. Majdnem hűen követtem a receptet azzal a különbséggel, hogy a húst külön főztem meg, mert családunk egyik tagja egy ideje nem eszik húst. Szerintem finom lett. A csicseriborsó tele van hasznos anyagokkal, fehérje, vas, folsav, antioxidánsok, és jól illik a vegán, a vegetáriánus és a gluténmentes diétába is. 

A Földközi-tenger mellett őshonos, Magyarországon nem termelik, bár szól róla egy népi ének: 

Csicseri borsó, bab, lencse, 

fekete szemű menyecske, 

ne menj haza este, 

mert megbök a kecske,

 pattantyúk. 

Kicsit értelmetlen, mint sok mondóka is, de a kicsik szeretik az ilyet. Vajon régebben gyakrabban került az asztalra? Hogyan szerezték be? A wikipédia szerint  már megtalálható a szó chicher borsó alakban egy 1400-1410-ben kiadott latin-magyar szótárban. Népies neve bagolyborsó, de Erdőtarcsán, ahonnan a recept származik, bagóca.

Sajnos nem figyeltem, és a megadott mennyiséggel dolgoztam, ami 6 főre elegendő. Jutott a barátnőmnek is. 

Hozzávalók:

-leves:

30 dkg bagóca (csicseriborsó)

20 dkg sárgarépa

10 dkg petrezselyem

1 vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

1 cikk zeller

0,5 kg krumpli

1 mokkáskanál őrölt kömény

fél mokkáskanál őrölt bors

2 babérlevél

1 csokor petrezselyemzöld

-rántás:

2 evőkanál olaj

1 evőkanál liszt

1-2 teáskanál őrölt piros paprika

-csipetke:

1 tojás, pici só, liszt

Elkészítés: 

A bagócát és a füstölt húst előző este külön-külön vízbe áztatjuk. Másnap a húst megfőzzük. A gyökérzöldségeket karikára, a krumplit kockára vágjuk. A bagócáról leöntjük a levet, és a hagymákkal, a fűszerekkel feltesszük főni annyi vízben, hogy bőven ellepje.  Amikor kezd puhulni, hozzáadjuk a zöldségeket, majd végül a krumplit, és a rántással főzzük még egy kicsit. Közben a tojással, sóval, és annyi liszttel, hogy jó ruganyos legyen, tésztát gyúrunk. A hüvelyk--és mutatóujjunkkal letépünk belőle egy kicsi darabot, és meggömbölygetjük. Már olyan régen készítettem, hogy az ujjaim nem álltak rá, ezért  jobb kézzel letéptem, de a bal tenyeremben formáztam meg. Noémi is segített. Neki könnyebben ment. A csipetkét külön főztem enyhén sós vízben. A füstölt húst külön tálaltam a levessel úgy, hogy a leves sűrűjét kiszedtem, és felöntöttem a füstölt lével. Ízlett a férjemnek. 

Csak úgy: 

Zöldséges sütőtök krémleves

 

A múlt heti Reformátusok lapjában láttam, és hamar meg is főztem. Már van sütőtök krémleves a blogon, de más ízesítéssel itt , naranccsal itt. Azok kicsit édeskések, de ez nem. Ez is ízlett, ajánlom szeretettel.

Hozzávalók:

450 g sült sütőtök

5-6 karfiolrózsa

4-5 brokkoli rózsa

1 lila hagyma

1 vöröshagyma

3-4 gerezd fokhagyma

1 alma

só

1 mokkáskanál bors

fél mk szerecsendió

fél mk őrölt gyömbér

fél mk őrölt kömény

1 teáskanál őrölt piros paprika

olaj

1 dl tej vagy tejszín

.....

tejföl, levesgyöngy

Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, a karfiolt és a brokkolit rózsáira szedjük, a hagymákat, almát feldaraboljuk. A tököt kimagozzuk, és szeletekre vágjuk. Olajozott sütőlemezre tesszük őket, meg is kenegetjük, sózzuk, és 200 fokon kisütjük. A zöldségeket előbb ki kell venni, mint a tököt, de az is hamar kész van utána. 

A zöldségek megsülve

A tök is jó már.

A tökről lehúzzuk a héját, összekeverjük a zöldségekkel, hozzáadjuk a tejet, a fűszereket, és botmixerrel selymesítjük. Vízzel a kívánt sűrűségre hígítjuk, és felforraljuk. A tejfölből ábrákat csepegtetünk rá, és levesgyönggyel tálaljuk.

Bibliás elmélkedés: 

A Halloween nem ünnep, hanem a halál kultúrája. Kelta bevándorlók vitték az Egyesült Államokba, és mára az emberek a karácsony után erre költenek a legtöbbet. Azon a hiedelmen alapul, hogy október 31-én a halottak visszatérnek, és különböző praktikákkal kell a szellemeket távol tartani, jelmezekkel stb.  Semmi olyasmi nincs benne, ami felemelné az ember lelkét. Gyökereiben okkult (ördögi), jelképei mind visszataszítóak. Például: pók, denevér, fekete macska, szellem, boszorkány, rémisztő töklámpás, csontváz, madárijesztő. 

Sajnos Magyarországon is egyre terjed, egyre több kirakatban, utcasarkon látni rémisztő figurákat. Ha egy szülő meg szeretné kímélni ettől a gyerekét, akkor hetekig nem megy ki a házból. Ez persze megvalósíthatatlan. A Halloween erőszakosan mindenre rátelepszik. Ott van az iskolákban is, pedig egészen biztosan nem egyeztethető össze a pedagógiai programokkal, mégsem tesznek ellene a tanárok. Aztán csodálkoznak, hogy a gyerekeket nehéz fegyelmezni. 

A "csokit vagy csalunk" szokás jó előkészítése a "pénzt vagy életet!" zsarolásának. Érthetetlen, hogy miért engedik. 

Az ilyen babonaságok ellent mondanak a keresztény hitnek, hiszen a Biblia világosan fogalmaz, nem varázslások, öltözködések óvnak meg minket a gonosz lelkektől, akik valóban léteznek, hanem az élő Isten. 

"Elöl és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet, Istenem." Zsoltárok 139.5.

Ezt kérhetjük is. 

"Elöl és hátul zárj körül engem, és tartsd fölöttem a kezedet, Istenem!"

Tüdőstáska leves

 

Túrós táska leves már van a blogon, kettő is, itt és itt, most tüdővel töltöttem. Mert hogy a magyar gasztronómiában is létezik ám töltött tészta, nemcsak az ázsiai konyhában, csak nálunk kicsit elfelejtettük. Az édes derelye maradt csak a köztudatban, de a sósak is finomak. Bevallom, hogy még sosem ettem tüdőset, de azért nagyon jól sikerült.

Szabógallér levesnek is hallottam már.

Hozzávalók: 

30 dkg sertéstüdő

1 tojássárgája

só, bors

olaj

2 tojás

kb 15 dkg liszt

Elkészítés: Zöldséglevest készítünk, például így , és ebben főzzük majd ki a táskákat.

A tüdőt enyhén sós vízben megfőzzük. Ledaráljuk, fűszerezzük, és egy kevés olajon megpirítjuk. Kihűtjük. Hozzáadjuk a sárgáját és a vágott petrezselymet,
sózzuk, borsozzuk. Közben a két tojással és a liszttel ruganyos tésztát gyúrunk. Vékonyra kinyújtjuk, kis halmocskákat rakunk rá a tüdőből. Ráhajtjuk a tészta másik felét, és derelyemetszővel felvágjuk. Nekem csak kis méretű gyúródeszkám van, lelógott a széle. 

A felesleges tésztadarabok egy másik levesbe kerülnek majd. 

Imádság szárazság idejére: 

Istenünk, Mindenható jó Atyánk! 

Tudjuk, hogy a te hatalmadban van az időjárás, és úgy rendeled annak változásait, ahogy akarod. Azt is belátjuk, hogy nem törődtünk a földünkkel jó gazdaként, amint parancsoltad, hanem kihasználtuk erőforrásait, önző módon éltünk és élünk ma is, de megvan sokunkban a jó szándék arra, hogy változzunk, takarékosabban éljünk. Kérünk, hogy vedd le rólunk a kánikula ilyen nagy csapását, mert sokan már attól tartanak, hogy idén sem lesz mit aratniuk, kiszárad minden. 

Adj bölcsességet a világ vezetőinek, hogy legyenek készek ők is a változásra, ne csak a profitot nézzék, hanem gondoljanak a jövőre. 

Kérünk, hallgasd meg imádságunkat, és bocsásd meg bűneinket szent Fiadért, Jézus Krisztusért.Ámen

Zsenge borsóleves csurgatott tésztával

 

Van, aki már el is felejtette a borsót, de én még csak most főztem az első levest friss szedésből. Kedves nászasszonyomtól kaptam egy zacskóval a hozzávaló répával együtt. Nagyon finom lett. Hamar el is fogyott. Hiába! A konyhakerti termés mindig jobb ízű, mint a nagyüzemi.

A tavaszi levesekbe anyukám gyakran csurgatott tésztát főzött. Most én is így tettem. 

Hozzávalók:

egy tányér zöldborsó

kb 10 szál sárgarépa

fél hagyma

1 gerezd fokhagyma

5-6 szem feketebors

1 teáskanál só

olaj

1 evőkanálnyi vágott petrezselyemlevél

.......

1 tojás 

liszt, amennyit felvesz

Elkészítés: 

Egy kis olajon megpároljuk a borsót, majd hozzáadjuk a répát, amit elég csak megkapargatni, hiszen hámozással alig maradna belőle valami. Mivel kis vékonykák, csak a nagyobb darabokat karikázzuk fel. Amikor kezd puhulni, rászórjuk a felaprított hagymát, kicsit később a fokhagymát is. Együtt pirítjuk, majd felöntjük 1-1,5 liter vízzel, sózzuk, és puhára főzzük. Elkeverjük benne a petrus levelet. Közben a tojást elkeverjük annyi liszttel, hogy még folyós maradjon. Belecsorgatjuk a  forró levesbe, és már kész is.

Brokkoli krémleves zöldhagyma levéllel

 

A "Mi legyen a zöldhagymalevéllel?" című sorozat újabb fejezetét látják kedves olvasóim. Már van néhány javaslat, mivel nem szeretjük a levelét, csak a fehér részét, de azt nagyon, viszont a természet sajnos együtt kínálja a kettőt. 

Mi lenne, ha csak egy kicsi zöld rész árválkodna a növényen, éppen annyi, amennyi a fotoszintézishez kell?-teszem fel a kérdést mivel egyébként a gombák is megvannak valahogy, pedig semmi zöld részük nincs. 

Na, jó. Már hallom is a lelkes zöldhagymalevél-fogyasztók érvelését vitaminokról, allicinokról, meg a vércukorról, amit nem emel, és vérnyomásról, amit szintén nem. Sőt! Az A vitamin tartalomról!

Na, szóval én mégsem szeretem, ha túl erős, csak akkor eszem meg, ha zsenge. Így van vele a család többi tagja is, viszont kidobni sem szeretném, ezért rendszeresen felhasználom, mint most is. Ide gyűjtöttem a recepteket.

Már van egy brokkoli krémleves a blogon itt, de az csak fokhagymával készült. 

A mostani hozzávalói:

2-3 zöldhagyma levele
1 brokkoli
2 gerezd fokhagyma
5-10 szem zöldbors
fél mokkáskanál köménymag
1 teáskanál só
1-2 evőkanál olaj
1,5 liter víz

Elkészítés: A zöldet apróra vágjuk, és megfonnyasztjuk az olajon. Közben a felaprított fokhagymát és a fűszereket is beledobjuk. A brokkoli szárrészét felkarikázzuk, és félpuhára főzzük a sós vízben, majd a hagymás keveréket és a brokkoli rózsát is hozzáadva készre főzzük. A tejfölt és a lisztet csomómentesre keverjük egy kis vízzel, és behabarjuk vele a levest. Szétturmixoljuk. Levesgyönggyel, pirított zsemlekockával, vagy tésztával tálaljuk.