A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ízőrzők. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ízőrzők. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. április 23., szerda

Lábatlan tyúk levesbe

 

Inkább "tyúkatlan láb" lenne a helyes elnevezése, nem? Bár lábra sem hasonlít, mint ahogy a lúdláb sem, de a falusiaknak mindig volt érzékük a humorhoz. Az Ízőrzők című műsorban mutatták be a szomolyaiak. Valójában egy zöldségleves tojáslepénnyel, és ez a lábatlan. Mivel nem a receptjük szerint főztem a levest, az elnevezés is más, mint az övék, ami: Szomolyai lábatlan tyúk leves. 
Már van hasonló zöldséges leves a blogban kettő is. Itt és itt. Azért ez mégis kicsit más. Mindig más, igaz?
Hozzávalók:
-leves:
1 csirkemellcsont
2 sárgarépa
1 petrezselyem
1 karika zellergumó
1 karika karalábé
1 evőkanál vöröshagymakrém (vagy egy hagyma)
2 karfiolrózsa
1 krumpli
1 zellerlevél
1 teáskanál darált paprika
 4-5 szemes bors
-
1 evőkanál vágott petrezselyemzöld

-lábatlan: 

2 tojás
2 evőkanál liszt (itt egyik evőkanál tk)
1 mokkáskanál szódabikarbóna
csipet só
1-2 evőkanál olaj
Elkészítés:
A zöldségeket megtisztítjuk, és feldaraboljuk. A karfiol és a krumpli kivételével minden levesbe valót beleteszünk egy fazékba, és felöntjük kb 1,5 liter vízzel. Amikor puhulni kezdenek, akkor jön a többi, és készre főzzük. Végül adjuk hozzá a zöldet. A húst lefejtjük a csontról, és visszatesszük a levesbe. Közben elkészítjük a lábatlant. A hozzávalókat összekeverjük, egy olajozott serpenyőbe öntjük, és mindkét felüket megsütjük. Háromszögekre vágjuk, és mindenki magának teszi a levesbe. Igazán nagyon finom és különleges is. 



2025. február 6., csütörtök

Susmus vagy sipi-supi leves

 



Az Ízőrzőkben láttam meg ezt a furcsa nevű levest, és mára meg is főztem. Valójában egy egyszerű krumplileves kicsit más fűszerezéssel, mint ahogy megszoktuk. A gríznokedli is szokatlan, de nagyon jól illett bele, bár én csak fele mennyiségből készítettem. 
A leves ízlett mindenkinek, bár csípős volt egy kicsit a sok borstól. 

Hozzávalók:
-leves:

90 dkg krumpli
2 vöröshagyma
1 evőkanál olaj
2 teáskanál só
1 teáskanál őrölt feketebors
2 teáskanál őrölt kömény
3 teáskanál őrölt piros paprika
-galuska:
1 tojás
5+ dkg búzadara
1 evőkanál vágott petrezselyemzöld
fél evőkanál olaj
csipetnyi őrölt bors
csipet só

Elkészítés: 1 kg krumplit írtak, de sokalltam. A 90 dkg is sok. Lehet, hogy héjával számoltak, mert én a tisztítottat mértem. A vöröshagymát megtisztítjuk, kis kockára vágjuk, és megpároljuk az olajon. Zsírt írtak, de én olajjal helyettesítettem. A krumplit karikára vágjuk, a hagymára borítjuk, megszórjuk a fűszerekkel. Felöntjük 2 liter vízzel, és megfőzzük. Közben összekeverjük a galuska hozzávalóit. A megadott mennyiséggel nekem híg lett, ezért még tettem hozzá grízt, hogy sűrű legyen. Egy darabbal kipróbáltam, összeállt a levesben, így beleszaggattam a többit is. Akkor jó, amikor feljön a víz felszínére. Egyet kettévágunk, ha megpuhult, már kész is. 
Eredeti recept itt.


2025. január 3., péntek

Pandúr leves

 

Nagyon szeretem a népművészetet. Nem volt mindig így, bár sohasem voltam ellene, de igazán akkor kezdett el érdekelni, amikor az iskolában, ahol tanítottam, hirdetni kezdtek egy Díszítőművészeti tanfolyamot, és jelentkeztem. Azt hittem, hogy valamilyen lakáskultúrával kapcsolatos dolog lesz, de nem. Hímzést és népi kultúrát tanultunk. Mivel soha sem szerettem varrni, kicsit furcsa volt nekem, de nem hagytam ott. Megismerkedtünk a különböző tájegységekkel, hímzésmintákkal, kicsit belekóstoltunk a népi építészetbe, a népdalok világába is. Ez utóbbi azért nem állt távol tőlem. Amikor 1971-ben kezdtem a gimnáziumot, az énektanár azt a házi feladatot adta az első órán, hogy írjuk össze az általunk ismert népdalokat. 100 fölött találtam! 

A tanfolyam a magyarságomban is megerősített, sok jót tanultunk. El is végeztem becsülettel, de soha nem vezettem szakkört. A tudás csak beleivódott a lényembe, és átformált kicsit. Ezért van néha népi hímzés vagy tányér a képeimen. Szeretem az ezzel kapcsolatos műsorokat is, bár tévét nem nézek, a youtube-on néha megkeresem az Ízőrzőket. Micsoda gazdag a főzési hagyományunk! Hiába mondják, hogy gulyás meg pörkölt, meg kelt tészta. Nem, a magyar háziasszonyok alkotó módon használták az alapanyagokat, a szegénységük sem akadályozta meg őket abban, hogy finomságokat tegyenek az asztalra. Ilyen ez a pandúr leves is. Hogy miért így hívják? Nem tudom, de nagyon finom. 

Annyiban hasonlít a Betyárgombóchoz, hogy ebben is van gomba, ami erdőben, szabad területen terem, ahol a betyárok szoktak tartózkodni, és a pandúrok meg ott keresik őket. A Wikipédia szerint a pandúrok csendbiztosok voltak a 19.században. Nem volt rossz a megítélésük, hiszen felügyeltek a rendre. Az 1868-as vasárnapi Újság jellemzése szerint "becsületes, önérzetes, józan emberek. Verekedők nagyon hallgatnak rájuk, tolvajok elfutnak előlük, haramiák jobban respektálják, mint a katonát, vasmarkuk fogására megalszik a csárdajáró jó vér...bokorba bújik a bitang stb." 

A levesük is finom.😀-teszem én hozzá a jellemzéshez.

A fagyasztóból vettem ki hozzá a húst, mert emlékeztem rá, hogy van, de azt hittem, hogy kockázott marha, de darált hús volt a legutóbbi Tatárlevesből. Így is finom lett.

Hozzávalók: 


30 dkg darált marhahús
4 sertésvelő
1 sárgarépa
1 petrezselyemgyökér
30 dkg barna csiperke gomba
1 cikk kelkáposzta
fél hagyma
3 gerezd fokhagyma
1 teáskanál zsír
1 teáskanál só
2 babérlevél
1 mokkáskanál őrölt feketebors
fél mokkáskanál őrölt szerecsendió
1 teáskanál őrölt piros paprika

a habaráshoz:
2 evőkanál tejföl
1 evőkanál liszt
2 teáskanál mustár

Elkészítés: A velőre öntünk egy kis sós, forró vizet, és lefedjük abálódni. A zöldségeket felkockázzuk. A zsíron fehéredésig pirítjuk a húst, majd megfonnyasztjuk benne a hagymát, lehúzzuk a tűzről, megszórjuk a paprikával, és felengedjük 1-1,5 liter vízzel. Lassú tűzön főzzük. Amikor már kezd puhulni a hús, akkor kerül bele a gomba, bár én később tettem volna bele. Aztán a zöldségek és a fűszerek. A velőt leszűrjük, és a végén tesszük bele. Ha kell, pótoljuk a vizet. A habaráshoz jól elkeverjük a hozzávalókat egy kis forró levessel, és állandó keverés mellett a levesbe csorgatjuk. Összeforraljuk, beállítjuk az ízét, és tálalhatjuk. Recept innen kis változtatásokkal. 


Idevágó részlet a Bibliából: 
"Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, Istentől rendeltetett. 2Aki tehát nem engedelmeskedik a hatalomnak, az Isten rendelkezésével fordul szembe; akik pedig szembefordulnak vele, azok maguknak köszönhetik ítéletüket. 3Mert nem a jó cselekedet miatt kell félni az elöljáróktól, hanem a rossz miatt. Azt akarod, hogy ne kelljen félned a hatalomtól? Tedd a jót, és dicséretet kapsz tőle, 4mert Isten szolgája ő neked a jó elősegítésére. Ha azonban a rosszat teszed, akkor félj, mert nem ok nélkül viseli a kardot, hiszen ő Isten szolgája, aki az ő haragját hajtja végre azon, aki a rosszat teszi. 5Ezért tehát engedelmeskedni kell nemcsak a harag miatt, hanem a lelkiismeret miatt is. 6Hiszen adót is azért fizettek, mert ők Isten szolgái, akik éppen ebben a szolgálatban fáradoznak. 7Adjátok meg mindenkinek, amivel tartoztok: akinek az adóval, annak az adót, akinek a vámmal, annak a vámot, akinek a félelemmel, annak a félelmet, akinek pedig a tisztelettel, annak a tiszteletet.

A törvény betöltése a szeretet

8Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek, mert aki a másikat szereti, betöltötte a törvényt. 9Mert ez a parancsolat: „ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne kívánd a másét”, és bármi más parancsolat ebben az igében foglalható össze: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” 10A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A szeretet tehát a törvény betöltése." Római levél 13.rész (szentiras.hu)