Kocsonya

 

A játékomra még lehet jelentkezni itt.

Szívesen írnám, hogy itt a tél és itt a kocsonya, de sajnos ebből csak a kocsonya valós. Félek, hogy úgy járunk, mint az elmúlt években, hogy enyhe tél után még májusban is kell fűteni, hó meg sehol. A kocsonya is jobban szeretné a hideget, mert alig van hely nálunk a hűtőben, mivel a kamra nagyon kicsi. A megoldás: Gyorsan meg kell enni! Igyekszünk.😊

A recept egyébként a régi, de azért leírom röviden ide is.

A húsokat és a csontokat, jelen esetben egy sertésfejet, annyi sós vízben, ami ellepi, felteszünk főni egy gerezd fokhagymával, 5-10 szem borssal, 3-4 babérlevéllel. Amikor felforrt, mérsékeljük a hőfokot, és nagyon lassú tűzön főzzük addig, amíg le lehet fejteni a húst a csontról. Tálakba, vagy egy nagy tálba rendezzük, rászűrjük a levet, és hideg helyen hagyjuk, amíg kocsonyás lesz. Tárolni aztán 5-6 fokon kell. Mi mindig nagy tálba tesszük, ahogy anyósom tanította, mert mindenki annyit vág belőle, amennyit akar. Én piros paprikával szoktam megszórni, de van, aki citromot facsar rá. Nem tudom, hogy milyen más ízesítés van még.

Bibliás elmélkedés:

"Mondjátok a remegő szívűeknek, legyetek erősek, ne féljetek! Istenetek bosszúra jő, az Isten, aki megfizet, Ő jő, és megszabadít titeket." (Ésaiás 35.4)

"Ne féljetek azért! Ti sok verebecskénél drágábbak vagytok." Máté 10.31.

*

Remeg, mint a kocsonya - hangzik a népi mondás, ha fél valaki valamitől. A wikin azt írják erről:

"A félelem egy lehangoló érzés, amit egy általunk észlelt fenyegetés kelt bennünk. Egy alapvető mechanizmus, válasz egy bizonyos ingerre, mint például a fájdalom vagy veszély....Egyes pszichológusok úgy vélik, hogy a félelem az alap-vagy öröklött  érzelmek közé tartozik. Ez a csoport magában foglal olyan érzelmeket, mint az öröm, a szomorúság és a harag. A félelmet meg kell különböztetni a hozzá kapcsolódó érzelmi szorongás állapotától, ami általában bármilyen külső fenyegetés nélkül lép fel. Továbbá a félelem kapcsolatban van a menekülési és az elkerülési viselkedéssel, míg a szorongás a veszélyek eredménye, melyeket kontrollálhatatlannak és elkerülhetetlennek érzékelünk. Érdemes megjegyezni, hogy a félelem szinte mindig jövőbeli eseményekhez kapcsolódik, mint például egy folyamatosan romló helyzet vagy egy szituáció folytatása, ami elfogadhatatlan. A félelem lehet egy azonnali reakció is arra, hogy valami jelenleg történik...a félelem egy tanult érzés, megtapasztalását befolyásolják történelmi és kulturális hatások is."

Még jó sok mindent írnak a félelemről, de Isten bátorít: Lehet, hogy rosszul bántak velünk gyerekkorunkban, és már a rosszat várjuk. Lehet, hogy negatív tapasztalataink elbátortalanítanak, nem hisszük, hogy meg fogunk birkózni a nehézségekkel, de ne féljünk, mert Ő velünk van. Bízzunk benne!

"Mert csak én tudom, mi a tervem veletek, -így szól az Úr - : békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek."(Jeremiás 29)

*Fotó:Vincent van Zalinge unsplash.com