Eperdzsem sütve és eperbefőtt

 

Dzsemfix-szel már tettem lekvárt, de új utakat kerestem. Ha a szilvát lehet sütni a lekvárhoz, akkor az epret is-gondoltam. És tényleg. Csak fél kilóval próbálkoztam, és idén már nem is lesz több, ezt is megesszük hamar, de megérte. Jövőre többet teszek el így. Még egy kis üveg befőtt is elkészült közben. Annak is hasznát vesszük valamikor. 

Dzsemfix-szel

Hozzávalók 

-a dzsemhez:

fél kg eper lecsumázva

ízlés szerint cukor vagy édesítő

leheletnyi citromsav

1 mokkáskanál zselatin

Elkészítés: Az epret megmossuk még tisztítás előtt. Felaprózzuk, és kiterítjük egy tepsibe. 180 fokon addig sütjük, amíg levet enged, és szépen megpirul. Nem kell kevergetni. Kb fél óra alatt kész. Ha cukorral készítjük, akkor azt is lehet a tepsibe tenni, de én 1:4 édesítővel készítettem. Ez pedig nem karamellizálódik, csak a kókuszvirágcukor. Azt meg nem használok. A gyümölcsöt a kezünkkel szétnyomkodjuk, ha dzsemet akarunk, ha lekvárt, akkor áttörjük, vagy szétmixeljük. Az édesítő és a citromsav most kerül bele. Főzzük vele egy darabig, majd én egy kis zacskó alján maradt zselatint is tettem hozzá, kb 1 mokkáskanállal, de nem is kell, ha tovább sütjük vagy főzzük. A zselatinnal nem főzzük, hanem mindjárt üvegbe merjük, és fejjel lefelé száraz dunsztba tesszük. Egy kicsi maradt kóstolónak. Nagyon finom lett. 

. 

-a befőtthöz:

Kicsivel több eper, mint amennyi az üveg(ekbe) fér, mert nagyon összeesik. Rámerjük a vizet, visszaöntjük egy lábasba. 4. kép a mozaikon.  Felforraljuk, édesítjük ízlés szerint, és néhány másodperc múlva üvegekbe mérjük, egy késhegynyi citromsavat is teszünk hozzá, hogy szép színe legyen. Rácsavarjuk a fedelét, és fejjel lefelé száraz dunsztba tesszük. Én nem használok tartósítót, mert tudom hideg helyen tárolni, de akinél meleg a kamra, az egy picit tegyen bele

                                        

Most nem elmélkedem, hanem egy beszélgetést ajánlok mindenki figyelmébe a blogból. Az új olvasók talán még nem találkoztak a Befolyásos...sorozattal, pedig az ott bemutatott személyeket érdemes megismerni. Most a Tutinka Zoltánnal készített riportot javaslom elolvasásra. Katt a nevére.