2019. november 13., szerda

IV.Ennivaló úti beszámoló Kárpát-aljáról. 2. rész: Lavas

A Vereckei hágóról hazafelé tértünk be a Kozacsok étterembe, ahol igazi ukrán hangulat fogadott.  


 Én gombalevest kértem fülecske tésztával és bánost, ami egy sajtos, szalonnás puliszka. Hasonlóan készítem én is csak juhtúróval.

Persze nem feltétlen örömteli, hogy a Trianoni döntés eredményeként ez a vidék már nem hozzánk tartozik, de a realitásokkal számolnunk kell. A kisemberek meg itt sem hibásak. Az itt lakó ukránoknak is jobb lenne, ha Magyarországhoz tartozhatnának. Biztos, hogy használhatnák az anyanyelvüket bárhol, nem úgy, mint ahogy Ukrajna készül tiltani a más népek nyelvhasználatát. Nem is értem, hogy képzelik.
Szoljánka
Volt magyar étlap, ami javukra írandó. Az ételek finomak és bőségesek voltak. Ott ettük a szoljankát, aminek a receptjét itt olvashatják(képen jobbra). A férfiak rablóhúst rendeltek. Meglepetésemre egy darab pitát is mellékeltek a tálon.


 Lavasnak hívják, és jóval nagyobb, mint a pita. Hússal, és zöldségekkel töltik. Hazafelé vettünk egy csomaggal, és itthon elkészítettem. Nagyon finom volt. Gombás és csirkehúsos töltelékkel ettük. 
Elkészítés: A lavast kiterítettem, megkentem majonézzel, és megraktam paradicsomdarabokkal, sült csirkemell falatokkal, gombával, és megszórtam reszelt sajttal. Utána becsomagoltam, és a sütőrácson kisütöttem. Hamar kész. 





 Kedves vendéglátónk átküldött két videót az elkészítésről. Igaz, hogy orosz nyelven, de ezt legalább az idősebb korosztály még tanulta. Lehet ismételni


4 megjegyzés:

  1. Nagyon guszta lett a lavasod, sok finomsággal töltötted meg 😊 Szép hangulatos lehetett az étterem, ahol ettetek, és biztos finomakat tálaltak fel!
    Hát igen, nagyon szomorúak ezek a dolgok....

    VálaszTörlés
  2. Kedves (nem tudom a keresztneved, sajnos)! Nem tudom, mennyire olvastál utána Trianonnak - én alaposan. A trianoni döntésben nagyon jelentős szerepet játszott, hogy az akkori 38%-os magyarság jelentősen elnyomta a 62%-nyi kisebbséget, nem használhatták a nyelvüket se, a csendőrségtől komoly fenyítést kaptak érte, és emiatt a kisebbség azért lobbizott a nagyhatalmaknál, hogy önálló lehessen. Sőt: Erdély (politikusai) azért lobbizott több helyen, főként a franciáknál, hogy Romániához tartozhasson, mert ők akkor úgy ítélték meg, hogy az nekik jobb lenne.
    A "mi-lett-volna-ha-" kérdéseknek nincs sok értelme. Több, mint 100 év után ideje lenne túllépni a fájdalmas visszaemlékezéseken (amit persze magyarként másként gondolunk, mint ahogy azt pl. a szlovák, sváb, vajdasági, stb. kisebbség látta), és megpróbálni a mai adottságokból és lehetőségekből kihozni a legtöbbet.
    Mondom mindezt úgy, hogy az én nagyapámat, aki megjárta az első világháborút elejétől a végéig, és a Vajdaságban éltek, a 6 gyerekével és a feleségével 24 óra alatt kirakták a szülőfalujukból,azzal, amit a kezükben el tudtak vinni, pusztán azért, mert a nagyapám postásként és magyarként nem volt hajlandó felesküdni a szerb kormányra.

    VálaszTörlés
  3. Bocsánat, most látom, hogy Anna vagy. Szóval Kedves Annát akartam akkor írni.

    VálaszTörlés
  4. Igen, jó lenne túljutni Trianonon, és nem azt okolni azért, mert 2019-ben a kárpátaljai magyarság nem használhatja majd az anyanyelvét nyilvános helyeken. A szovjet uralom alatt tanulhattak magyarul stb.

    VálaszTörlés