A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ünnep. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ünnep. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 12., csütörtök

Pilvax kávélikőr

 




Közel 1500 bejegyzés van a blogban, de csak néhány készült alkoholos italról. Most mégis ez a második két nap alatt (ibolyalikőr az előző), de senki se gondolja, hogy támogatjuk az alkoholizmust, vagy valami ilyesmi. Egyszerűen arról van szó, hogy megláttam ezt a likőrt Sütő Edith-nél, és elhatároztam, hogy a márciusi ifjak emlékére el fogom készíteni. Állítólag a Pilvax kávézó jellegzetes itala volt. Ezen a helyen gyűltek össze Petőfiék, és valójában innen indult az 1848-as márciusi forradalom.

A baon.hu oldalon is találtam infót a likőrről, de arányok nélkül: Az eredeti recept így szól: „perkelt kávét kell őrleni, kétannyi mennyiségű czukrot törni, 24 óráig vagy tovább is reá öntött pálinkát, mely szilva vagy söprő égettbor lehet, hogy a kávé ízét és színét jobban magára vehesse, gyakorta felzavarni, minekutána már egészen megszínesedett, s a czukor elolvadott és a kávé jól leülepedett, más üveg söprejétől leszűrni, s így lehet használni. Ez kellemes és egészséges ital, mely sem nem gyújt, sem nem kábít.”

Hozzávalók:


1,5 dl víz
4,5 dkg cukor
2 dl pálinka
2 dl erős feketekávé
fél mokkáskanál ánizs (nem csillagánizs)
1 vaníliarúd
1 csomag vaníliás cukor
kávészemek
Elkészítés: A vízzel és a cukorral szirupot főzünk, majd hozzáadjuk az ánizst és a vaníliarudat. Itt én módosítottam, mert a vaníliarúd a vaníliaaromából származott, de már kiadta az aromáját. Így megtoldottam a receptet egy csomag vaníliás cukorral. 2 percig főzzük, majd a lefőtt kávét is hozzáadjuk. Emlékszik még valaki erre a kotyogós főzőre? Ebben készült a kávé. Csak a férjem kávézik nálunk, de nem így issza, úgyhogy alig találtam meg.
Amikor kihűlt, felöntjük az alkohollal, amely most is házi szőlőpálinka. Nem ez lenne autentikus, de ez van. Néhány kávészem hozzáadásával üvegbe töltjük. Azonnal fogyasztható, de néhány napos állás csak jót tesz neki. Így éppen elkészül az ünnepi asztalra.
…………
 Itt találnak egy írást az 1848 márciusi eseményekről:. 
"Az 1848. március 15-i pesti forradalom a Habsburg-uralom elleni, vér nélküli polgári átalakulás volt, amely a sajtószabadságot, a felelős kormányt és a nemzeti függetlenséget követelte a 12 ponttal. A Petőfi Sándor és a márciusi ifjak vezette megmozdulás a modern, parlamentáris Magyarország alapjait fektette le."(Múlt-kor)

2026. március 9., hétfő

Mandulás meggypite

 A Reformkori Konyha nevű blogban láttam ezt a különleges receptet. Már főztem onnan egy mandolatormával borított marhaszeletet. Érdekes, hogy ott mandolát, ennél pedig mandulát írt a szerző. Mivel hamarosan itt van március 15-e, gondoltam, hogy éppen jó lesz az ünnepre, hiszen Németh Zsuzsána szakácskönyvéből való, aki 1858-ban adta ki, tehát a recept jóval előbbi lehet. 



Hozzávalók:


12 dkg mandulaliszt
8 dkg zsemlemorzsa
6 dkg xillit
2 dl tejszín
1-1,5 dl tej
3 tojás sárgája
4 tojás fehérje
30 dkg meggy fagyasztott meggyből
szeletelt mandula
porított xillit

Elkészítés:

A tojásfehérjét kemény habbá verjük. A zsemlemorzsát a tejszínnel és a tejjel elkeverjük, hozzáadjuk a mandulalisztet xillitet és a tojássárgáját. Elkeverjük, majd beleforgatjuk a habot is. Sütőpapírral bélelt kerámia tepsibe simítjuk a massza felét, rá a meggyet, kis xilittel megszórjuk. Rákerül a következő tésztaréteg, majd megszórjuk szeletelt mandulával. 200 fokon kisütjük. Kb 40 perc. Ha rendes tepsit használok, akkor alacsonyabb hőfokon sütök, kb 180 fokon. Kihűlés után szeleteljük. 

Nemzeti színű ételek itt.

Például: krémpohár 
Olyan különös, hogy március 15-re már több mint 200 éve emlékezünk. A márciusi ifjak Habsburgok elleni lázadása olyan igényeket jelenített meg, amelyek azóta is időről-időre jelentkeznek. Gondoljunk csak Trianonra, a szovjet megszállásra, vagy a multikultúrális térfoglalásra. Ez utóbbi is olyan, mint egy megszállás. Ha gyarmatosítani akarsz, akkor vedd el egy nép büszkeségét, fordítsd a figyelmét a kudarcaira, kérdőjelezd meg a hagyományait, nyilvánítsd egészségtelennek a gasztronómiáját stb. Utána könnyű lesz legyőzni. Évszázadok óta tapasztaljuk ezt. Nagyon emlékszem a fájdalomra, amikor orosz nyelvi táborban voltam 1974-ben Lugában. A zenetanárnő kis megvetéssel játszott le néhány magyar népdalt. "Csak ennyi?" -kérdezte. Mivel az orosz és általában a szláv népek többszólamúak. Nem tudtam mit mondani, pedig a magyar népzene régebbi rétegei csodálatos hajlításokat tartalmaznak, amelyeket nem is lehet több szólamban énekelni, mert csak így érvényesülnek igazán. 
Csak ennyi? Igen, ennyi! És még mennyi minden gyönyörűség, amit annak köszönhetünk, hogy őseink nem hagyták magukat, nemzeti büszkeségüket, nem olvadtak be. Manapság sokat beszélnek a rezilienciáról, ami lelki ellenálló képességet jelent. Ennek egyik fontos eleme a nemzeti öntudat.* 
Adjunk tehát hálát Istennek, hogy magyarnak születtünk, hogy megmaradtunk az idegen népek tengerében! Adjunk hálát különleges kultúránkért, nyelvünkért, nemzeti kicseinkért!
Adjunk hálát a márciusi ifjakért, akik életüket nem kímélve szálltak szembe a Habsburg elnyomással, fogtak fegyvert a hazáért! Bár a szabadságharcot leverték, de a változást nem tudták megállítani. hamarosan jött a kiegyezés, nagy fellendülés, aztán sajnos megint egy lejtmenet. 

Isten áldd meg a magyart...mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség! Ámen
*Bővebben a rezilienciáról itt a recept alatt.

2026. január 19., hétfő

Mandolatormával borított marhaszelet a Magyar Kultúra Napjára

 



Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnuszt (Hymnus), nemzeti imádságunkat. Ezen  a napon 1989 óta ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Országszerte megemlékezéseket tartanak, hiszen ez a vers, és megzenésített változata közel 150 éve határozza meg ünnepeink légkörét, ad nekik tartást és méltóságot. Tavaly ezt a narancsmártásos csirkét készítettem Petrától, aki egy reformkori szakácskönyvet használt, és egy nagyszerű blogban ismerteti őket. A recept gyűjteményt Czifray István, József nádor főszakácsa adta ki 1816-ban. 

Idén ezt a hangulatos nevű fogást készítettem a blogból már ma, 19-én, mert éppen volt marhahúsleves. Az ünnepre pedig már kinéztem egy finom sütit, de ez legyen a jövő titka. Frissítés.  Nem elírás: mandola. Úgy látszik, hogy abban a korban így nevezték a mandulát. 

Hozzávalók:


50 dkg főtt marhahús
4 evőkanál mandulaliszt
5 teáskanál reszelt tormakrém
1,5 evőkanál finomliszt
1 evőkanál olaj
3 púpozott evőkanál tejföl
1,5 dl húsleves
1 tojás
zsemlemorzsa
2 dkg vaj

Elkészítés: El kell dönteni, hogy leveshez vagy a sülthöz való húst választunk. A levesbe nekünk a csontos húsok ízlenek, de sültnek inkább a comb való. Én a csontost választottam, abból főztem levest, de így is nagyon finom lett a végeredmény. Apróbb változtatások vannak az eredetihez képest.

A főtt húst felszeleteljük, és egy vajjal kikent tepsibe fektetjük. A mandulatormához az olajon világosra pirítjuk a finomlisztet, majd felöntjük a húslevessel. Hozzáadjuk a mandulalisztet, a tormát, a tejfölt, és összeforraljuk. Olyan sűrű lesz, hogy megáll benne a kanál, amint a képen is látható. 

Langyosra hűtjük, hozzákeverjük a tojást, és a masszát a hússzeletekre kenjük. 
Megszórjuk zsemlemorzsával, rákockázzuk a vajat, és 180 fokra előmelegített sütöben szép pirosra sütjük. 15-20 perc. Jó sok mártás maradt nekem is, majd pirítósra kenve esszük.

A receptben mentás zöldborsópürét kínáltak, de én beértem rizi-bizivel is. Nagyon finom volt, mindenkinek ajánlom.




A Himnusz eredeti kéziratából: 
Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Balsors, akit régen tép
Hozz rá víg esztendőt!
Megbűnhődte már e nép
A múltat, s jövendőt.

. Sok viszontagság után lett egyre népszerűbb a vers, mára az első sorral kezdődik az Alaptörvény: Isten, áldd meg a magyart!

Érdekes részletek olvashatóak a Himnusz történetéről itt. 

2025. november 9., vasárnap

Libaláb sütemény Márton napra. Kicsit diétás

 




 "Közeledik Szent Márton napja. Ő egy jól ismert személy a kereszténységben. Krisztus után 316-ban vagy 7-ben született Szombathelyen, amely akkor a Római Birodalomhoz tartozott. Apjához hasonlóan ő is katona lett, de egy koldussal való találkozás teljesen megváltoztatta az életét. Rablók verték meg, és kifosztották a szegény embert, Márton pedig ketté vágta a köpenyét, és ráterítette. Éjszaka azt álmodta, hogy a koldus maga Jézus volt. Hamarosan kilépett a hadseregből, megkeresztelkedett, és komoly hittérítő munkát végzett. Az édesanyját is ő keresztelte meg. 371-ben püspökké választották, de olyan szerény volt, hogy először nem akarta elfogadni a felkérést, elbújt a libák óljába, de a gágogásukkal elárulták, hogy ott van. Jóságos és tisztességes életére ma is hálásan emlékeznek."-írtam a Márton-napi recepteknél, és nem fogalmaztam újra, mert pont elég ennyi. 

Persze nem tudom, hogy mennyire illik egy ilyen régen élt emberhez ez a díszlet, de ez van. Jó lesz ez a süti máskor is, mert nagyon finom. Sajnos az első kép nem annyira adja vissza a tényleges formáját, mert egymásra raktam őket, de itt jobban látható, hogy állítólag egy liba lábához hasonlít az alakja.

Készülhet teljesen sima lisztből és az édesítők helyett cukorral is, ha nem kell diétázni.


Hozzávalók:


25 dkg túró
7 dkg hideg vaj
10 dkg finomliszt
7 dkg teljes kiőrlésű tönköly búzaliszt
1/2 teáskanál szódabikarbóna
1 teáskanál 1:4 édesítő
1 csipet só
1 egész tojás

......

xilit

vaníliaaroma

lekvár

Elkészítés: A túrót szitán át kellett volna törni, de én csak villával nyomkodtam szét, legközelebb nem így lesz, mert sok munkába telt, amíg a rögöcskéket kisimítottam a tésztában. A vajat reszeljük le a liszttel, keverjük össze a sóval, szódabikarbónával és dolgozzuk bele a túrót. A tojással alaposan gyúrjuk össze, és fél órára tegyük hideg helyre. 

Lisztezzük be a gyútótáblát, és nyújtsuk ki a tésztát fél cm vastagra, majd egy 6 cm átmérőjű pogácsa szaggatóval szúrjunk ki köröket belőle. 
A köröket kenjük meg vaníliaaromával, hajtsuk ketté, majd újra ketté, kicsit nyomjuk le, és forgassuk meg xilitben. Ha van vaníliaőrleményünk, akkor keverjük össze a xilittel, és abban hempergessük meg a sütiket. Ebben az esetben nem kell megkenni. Néhány darabot megkentem lekvárral, és úgy hajtottam össze. Az is finom lett. 
A libalábakat sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztassuk, és 180 fokra előmelegített tepsiben süssük 10-15 percig. 

Bibliás elmélkedés:

A Halloween helyett inkább Szent Márton napját kellene hangsúlyozni az iskolákban, ami a szeretetről, az elesettek, a gyengék megsegítéséről szól. A Halloween a horrort hozza be a gyerekek közé, az ijesztgetést, a zsarolást,  Márton példája pedig felemel, nyugalmat ad, mert jó érzéssel tölt el a másokon való segítés. Ezt már kutatások is igazolják. 

"Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ti is ugyanúgy tegyetek ti is velük, mert ezt tanítja a törvény és a próféták."(Máté 7.12)

A mai istentiszteleten hallottam, hogy a Református Egyház 30 éve indult Bethesda gyermekkórházában akkor egy pszichológus működött. Annak is alig volt munkája. Most hárman vannak, és alig győzik, mert annyi a lelki sérült gyerek. Nemcsak a testi bajokkal, hanem a lelkiekkel is foglalkoznak. Sajnos egyre nagyobb szükség van rá. Ennek persze sok oka van, a bizonytalanabb megélhetés, a szülők házassága, a gyakori válások is. Pont ezért a szépre, jóra kellene mutatni, nem a gonoszra. Persze Jézus a legjobb példa a szeretetre. Ezekkel a szavakkal hív bennünket: 

"Jöjjetek énhozzám mindnyájan, aki megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én nyugalmat adok nektek. "Máté evangéliuma 11. rész 28. vers

2025. november 4., kedd

Márton-napra liba vagy kacsa

Közeledik Szent Márton napja. Ő egy jól ismert személy a kereszténységben. Krisztus után 316-ban vagy 7-ben született Szombathelyen, amely akkor a Római Birodalomhoz tartozott. Apjához hasonlóan ő is katona lett, de egy koldussal való találkozás teljesen megváltoztatta az életét. Rablók verték meg, és kifosztották a szegény embert, Márton pedig ketté vágta a köpenyét, és ráterítette. Éjszaka azt álmodta, hogy a koldus maga Jézus volt. Hamarosan kilépett a hadseregből, megkeresztelkedett, és komoly hittérítő munkát végzett. Az édesanyját is ő keresztelte meg. 371-ben püspökké választották, de olyan szerény volt, hogy először nem akarta elfogadni a felkérést, elbújt a libák óljába, de a gágogásukkal elárulták, hogy ott van. Jóságos és tisztességes életére ma is hálásan emlékeznek. 

Hát ezért kerül a liba a Márton-napi vacsorába. Ha a hálás utókor azonban nem elég tehetős, megteszi a kacsa is, vagy valamilyen más szárnyas.😉
Receptekért katt a kék szövegre.
........
.................
...........
.........
.........
..........
Hattyúszárny torta Lúdláb helyett. 
Barátnőm szerint nyugodtan hívhatnám ezt is lúdlábnak, hiszen a liba fehét. Milyen igaza van!

"Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ti is ugyanúgy tegyetek ti is velük, mert ezt tanítja a törvény és a próféták."(Máté 7.12)

2025. augusztus 19., kedd

Ünnepi kenyerünk augusztus 20-ra

 



Már ma megsütöttem az ünnepi kenyeret. Holnap ünnepeljük az államalapítást, mely István királyunk nevéhez fűződik, és ilyenkor szokták megsütni az új kenyeret. Mindenütt nagyszabású programokkal készül az ország. Mi is részt veszünk ezen a településünkön. Férjem is prédikál majd.

Nagyon egyszerű kenyér készült.

Hozzávalók:
20 dkg finomliszt
30 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
2 dkg élesztő
1 teáskanál só
1 mokkáskanál cukor
3,5 dl víz
Elkészítés:
A száraz anyagokat elkeverjük, belemorzsoljuk az élesztőt, beleöntjük a vizet, és jól kidagasztjuk. Letakarva 40 percig kelni hagyjuk, újra dagasztjuk, majd újabb 40 perc kelés következik. Cipót formázunk belőle, és egy kerek tortaformába tesszük, ha már a telken van a hozzáillő jénai. 10 perc kelés után bekapcsoljuk a sütőt 250 fokra, és amikor felmelegedett, vízzel megkenjük, pengével bevágjuk, és a sütőbe tesszük. 20 perc után 200 fokra mérsékeljük a hőfokot, és még 40 percig sütjük. Rácson hagyjuk kihűlni.
Félbarna cipó receptje augusztus 20-ra.

Több kenyér recept itt.    

Frissítés: Vettem egy szép fonott kosarat a kirakodóvásárban, és áttettem bele a kenyeret. Reggel elfelejtettük megszegni, csak néztük. Este kóstoltuk meg. Finom lett. 

Bibliás elmélkedés:

A kenyér a mindennapi szükségleteinket jelenti a Bibliában. Azokat a dolgokat, amelyek életben tartanak bennünket: ételt, italt, de ruházatot, lakáskörülményeket, munkalehetőséget is. Istennek mind erre van gondja, és az Övéi megtapasztalhatják, hogy a szükségest mindig megadja. Esetenként a luxus is meglesz, de azt össze kell teperni keserves küzdelmek árán. A végén pedig az öröm marad el, amely pedig abból a felismerésből fakadna, hogy tudja az én mennyei Atyám, hogy mire van szükségem, és azt ki is rendeli. 
A pusztában vándorló zsidók mannát ettek. Mindennap csak annyit szedhettek, amennyi az napra kellett. Ami másnapra maradt, az megromlott. A hatodik napon azonban kétszeres adagot szedhettek, mert a hetedik napon meg kellett pihenniük,  mégsem romlott meg. Ez Isten gondoskodásáról tanít bennünket.
Ezzel kapcsolatban néhány igevers:
Kenyér a testnek: 
"Gyermek voltam, meg is öregedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett az igaz, sem azt, hogy gyermeke koldussá vált." (koldus=kenyérkéregető. Károli fordítás) Zsoltárok könyve 35.25)
"Ha az Úr nem építi a házat,
hiába fáradoznak az építők
ha az Úr nem őrzi a várost,
hiába vigyáznak rá az őrök.
Hiába keltek korán
és feküsztök későn:
fáradsággal szerzett kenyeret esztek,
De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget." (Zsoltárok 127.1-2)
Kenyér a léleknek:
"Én vagyok az élet kenyere- mondja Jézus-, aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha." (János evangéliuma 6.35)

2025. március 16., vasárnap

Deák-kuglóf

 



Én nem akartam idén közzé tenni, de Márti barátnőm rábeszélt, így közszemlére bocsátom ezt a hihetetlenül finom süteményt, melyet a haza bölcséről, Deák Ferencről neveztek el, aki szerette a finom ételeket.  A márciusi forradalomhoz inkább Petőfit és körét szoktuk kötni, pedig Deák Ferenc mint liberális ellenzéki, és a forradalom-és szabadságharc idején a Batthyányi-kormány igazságügyi minisztere, elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ő vezette 1866-ban a tárgyalásokat, amelyekkel kompromisszumokra jutottak Ausztriával. Ezt nevezzük kiegyezésnek. Végül is éppen ezért tényleg helye lehet egy március 15-e utáni bejegyzésben. Itt olvasható róla bővebben.

Nem sok receptet találtam a kuglófhoz, azok sem egyeztek meg mindenben. Ez tehát az én  Deák kuglófom. Kicsit diétásan, de nem nagyon. Természetesen készíthető 25 dkg finomliszttel és 10 dkg cukorral is.

Hozzávalók:
-tészta:
20 dkg finomliszt
5 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
1 csipet só                                                                          2 dkg 1:4 édesítő
10 dkg vaj
2 dkg élesztő
2 dl tej
1 mokkáskanál cukor
4 tojássárgája
5 dkg étcsokoládé
3 dkg mazsola

a forma kikenéséhez margarin és liszt
a szóráshoz liszt és 1:4 édesítő

Elkészítés: A mazsolát beáztatjuk annyi vízbe, amennyi ellepi. A langyos tejben elkeverjük az élesztőt és adunk még hozzá 1 evőkanál lisztet és a mokkáskanál cukrot. Hagyjuk felfutni. A többi lisztet összekeverjük a sóval, édesítővel,  elmorzsoljuk benne a puha vajat, majd elkeverjük a sárgájával és az élesztős tejjel. Ha összeállt, jöhet a durvára reszelt csoki és a kinyomkodott mazsola. A kuglófsütőt kikenjük margarinnal (vagy vajjal), hogy mindenütt érje, megszórjuk liszttel, és beleöntjük a lágy tésztát. 30-40 percig hagyjuk kelni meleg helyen. A sütőt 180 fokra előmelegítjük, és 40-50 percig sütjük benne egyenletes hőfokon. 40 perc után tűpróbával ellenőrizzük, hogy mindenütt átsült-e. Ha kész, rácsra borítva hagyjuk kihűlni. Én meg szoktam lazítani a kuglófsütő szélét, hogy könnyebben kijöjjön a sütemény. Porcukrot kellene szórni rá, de én egy kis liszttel kevert 1:4 édesítőt használtam. 


2025. március 13., csütörtök

Kossuth-kifli Váncza módra

 


A Kossuth kiflit másként ismerjük, itt egy kép arról, amit ilyen néven nevezünk:
Itt a receptje is, de a mostanit az Váncza-féle szakácskönyvben találtam, és tavaly már ez volt az ünnepi sütemény, csak elfelejtettem hozni a receptjét. Az egyik kifli elölről látszik, a másik hátulról. Ilyen volt az ünnepi asztal a Jókai bablevessel.

Hozzávalók a Váncza-féle Kossuth kiflihez:
-tészta: 
35 dkg liszt
20 dkg vaj
1 csomag (Váncza) sütőpor
1 citrom leve
3 tojás sárgája
3 evőkanál porcukor
-töltelék:
3 tojás fehérje
25 dkg porcukor
20 dkg őrölt dió
-tetejére:
tojás
tört dió
Elkészítés: A lisztben elkeverjük a sütőport és a porcukrot, elmorzsoljuk benne a vajat, hozzáadjuk a sárgáját és a citromlevet. Jól összegyúrjuk. Fél ujjnyi vastagra nyújtjuk, háromszög alakú darabokra vágjuk, megkenjük a töltelékkel. A töltelékhez a fehérjéket a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk az őrölt diót, és kiflikké sodorjuk. Sütés előtt felvert tojással megkenjük, és durvára vágott dióval megszórjuk. 180 fokra előmelegített sütőben sütjük 15-20 percig.
Frissítés: Elfeledkeztem a fázisfotóktól. Most pótlom.


Kicsit rusztikus, de szerintem a kornak jobban megfelel, mint a felesleget termelő félhold alakú, bármilyen finom is. 
..............
Isten, áldd meg a magyart..., mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség! Ámen

Bibliás elmélkedés helyett álljon itt ismét ez a szép vers az ünnepre:

Túrmezei Erzsébet: Két hazám van
Két hazám van,
első és második hazám.
Mindkettőt szeretem.
A másodikat akkor igazán,
ha az elsőből él az életem.
A második a föld
és az első az ég.
A második a közel,
az első: nem tudom,
közel vagy messze még.
A második hazám
virágot ad nekem,
kenyeret ad nekem,
kaszanyéllel s építőkövekkel
miatta kérgezem a tenyerem.
Belémélyesztem az ekém vasát,
s terem.
De ha az első nem ragyogna rám,
nem volna más a második hazám,
csak sírverem.
Mert azt mondanám, hogy nem érdemes.
Rigó fütyülne, a pacsirta szárnya
dalterhesen nagyon magasan szállna,
a szép tavasz-világ
zengne, fakadna, bomlana.
Lüktetne fában, kőben és szívekben
az élet dallama,
mégis azt mondanám: nem érdemes.
Ugyan miér’,
Ha minden véget ér?
A lomb lehull, tavaszra jő a tél,
még a bimbóból is halál beszél.
De én nem mondom, hogy nem érdemes,
és töröm az ugart,
és mindegy nekem, akármeddig tart.
A téli fák csontujjaira is
békésen rámosolygok: majd kihajt.
A sír az egyik part,
és túl a másik part.
Itt véget ér,
itt akármeddig tart,
ott végtelen.
 Ez a hit jár velem.
Az Isten jár velem.
Húsvéti Isten és húsvéti hit.
Ugart török, vetek és aratok,
s fejem télben, tavaszban csüggedetlen
felemelem.
......................
És még egy gondolat: 
Minél magasabb igényeket támaszt számunkra a jelen és a jövő, annál nagyobb szüksége van az embernek a maga múltjára. (Han Fousastié)