A parókia konyháján túl: Leveles fenyő és sajtos rúd

Bár mélységesen elszomorít az, hogy a karácsonyból megint fenyőünnepet alakítottak ki Mikulással, rénszarvasokkal, jegesmedvékkel, manókkal. Újra a 70-es években érezném magam, ha azért nem lenne majdnem minden településen adventi gyertyagyújtás is, ahol a felekezetek képviselői elmondhatják ünnepi köszöntésüket a Megváltóról, aki jászolban született, és Isten szeretetét mutatja az emberiség felé. Sajnos azonban ennek gyorsan vége, és jönnek a koncertek, a nagy felhajtás a meghitt, bensőséges ünneplés helyett. Valami megint elveszett, de rajtunk múlik hogy a családunkban mennyire tudunk szeretetben együtt lenni. Remélem, hogy a kedves olvasók teljes létszámban.

Persze a fenyőfa állítása már hozzátartozik a hagyományhoz, nincs is ezzel semmi baj. Én úgy képzelem, hogy a betlehemi égboltot jelképezi a sok-sok csillogó gömbbel/csillaggal, ezért alá szoktam tenni egy betlehemest. "Született nektek a Megváltó, aki az Úr Krisztus a Dávid városában....A földön békesség és az emberekhez jó akarat." (Máté evangéliuma 1.rész)

Ezt a kis sütikét a pinteresten láttam, de csak a képet, lelőhely nélkül, így nekem kellett kitalálni, hogy hogyan készítsem el. Nem volt nehéz.

Hozzávalók:

1 bolti leveles tészta

tejszínhab

cukorgyöngyök

Elkészítés:

Először egy fenyősablont vágtam ki kartonpapírból, és bevontam alufóliával, amit enyhén beolajoztam. Sajnos nem mértem meg, hogy mekkora, de a képen lehet látni az arányokat. A tésztából levágtam egy 6x3,5 cm-es csíkot, és a sablon köré hajtogattam. A másik oldalra is került tészta.